A legmegértőbb az Országgyűlés fideszes alelnöke volt, aki egyenesen történelemhamisítással vádolta azokat a "karmestereket", akik szerinte hosszúra nyúlt kampányban akarják torzítani Horthy valódi szerepét. Lezsák Sándor a konferencia fővédnökeként úgy fogalmazott: "Aki úgy mond ítéletet cselekvő, döntéshozó történelmi személyiségekről, hogy figyelmen kívül hagyja a körülményeket, annak reménye sem lehet arra, hogy reális vagy legalább méltányos ítéletet alkosson". Méltatta, hogy Horthy kormányzóként vállalta a rendteremtő szerepét és felelősségét, azt ugyanakkor Lezsák elfelejtette felsorolni, hogy mit takart a rendteremtés.
Egyébként a lezsáki szónoklatnál visszafogottabb és realistább volt a kormányzó unokájának, ifjabb Horthy Istvánnak a hozzászólása is, aki úgy látta, a magyar társadalom politikai megosztottsága akadályozza, hogy "bármit közösen tegyünk a jobb jövőért". Arról nem esett szó a konferencián, vajon ezekben a társadalmi ellentétekben mekkora szerepe van annak, hogy a mai kormány sok tekintetben példának tekinti a Horthy-korszakot. A tanácskozás megrendezését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.