Európa segít, a Fidesz azonban tovább riogat

A menekültválság terheit méltányosan kell megosztani az Európai Unió tagországai között - jelentette ki a német kancellár, miután kiderült: a Szíriából érkezőknél Németország nem él a dublini rendelet adta jogával, hogy más EU-s tagállamba küldje őket. Ez a német bevándorlási hivatal döntése. Közben a magyar hatóságok és a kormány most már a menekülők által jelentett "járványügyi kockázatokkal" riogatnak, vélhetően újabb idegenellenes kormányzati intézkedéseket készítve elő.

A német bevándorlási hivatali a szíriai menedékkérők esetén felfüggeszti a dublini rendeletet, amely lehetővé tenné, hogy más tagállamokba küldjék vissza őket, és inkább érdemben vizsgálja ezeket az ügyeket. A hírt a Magyar Helsinki Bizottság és menekülteket segítő MigSzol-csoport osztotta meg Facebook-oldalán, mint hatalmas lépést, hiszen a magyar kormány rendre a dublini egyezmény miatti félelmeire hivatkozik, menekültellenes intézkedéssorozatát indokolandó. Augusztus 21-étől a Szíriából érkezett menekültekkel szemben Németország vállalja, hogy elbírálja a menedékkérelmeket. Idén január és július között több mint 44 ezer szíriai menedékkérelmet adtak be Németországban, ugyanakkor a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a német lakosság úgy látja, megbirkóznak a menekültáradat kihívásával és képesek integrálni a bevándorlókat.

Pintér és a határvadászok

Pintér Sándor belügyminiszter jóváhagyta Papp Károly országos rendőrfőkapitány elgondolását a határvadász egységek felállításáról és felkérte, hogy intézkedjen a szakmai, logisztikai feladatok részletes kidolgozásáról - közölte a Belügyminisztérium. Az országos rendőrfőkapitány 48 órán belül tájékoztatást ad a magyar-szerb államhatár rendjének védelmét kiegészítő rendőri egység létrehozásáról. A kormány a múlt héten döntött a határvadász századok létrehozásáról. Ezzel lényegében elismerték, semmire sem jó az újkori vasfüggöny, melybe súlyos közpénz milliárdokat öltek. Ezt bizonyítják az érkező, Csongrád megyében nyilvántartásba vett menedékkérők napi adatai, s az is, amiről tegnap a Szegedma.hu fényképsorozatot is közölt: a Szerbia felől érkező menekültek már fényes nappal is átbújnak a drótakadály alatt Röszkénél.

A menekültválság terheit méltányosan kell megosztani az Európai Unió tagországai között - jelentette ki a német kancellár Berlinben, ahol a francia államfővel tárgyalt. Angela Merkel kiemelte, az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy valamennyi tagország betartsa a menekültügyi előírásokat. Ki kell alakítani "gyorsan, még az idén" Olaszországban és Görögországban azokat a menedékkérő-regisztrációs központokat is, amelyek létrehozásáról a tagállami vezetők már megállapodtak, és gondoskodni kell a terhek méltányos elosztásáról, mert ez "jelenleg nem adott" - mondta a kancellár. Francois Hollande arról beszélt, hogy a menekülthullám felerősödésével "rendkívüli helyzet állt elő, amely tartós marad", ezért a tagállamoknak össze kell hangolniuk tevékenységüket és "közös migrációs politikát" kell kidolgozniuk.

Éppen ez az, amiben - úgy tűnik - a magyar kormány nem kíván részt venni, hiszen Trócsányi László igazságügyi miniszter tegnap is azt mondta, Magyarországnak nincs ideje megvárni az egységes európai fellépést az ügyben. Az Orbán-kabinet "renitenskedését" bizonyítják a határok lezárására, valamint a menekülők megállítására és elriasztására tett intézkedései is. Éppen ezt bírálták többen is."Horvátországtól és Magyarországtól azt várjuk, hogy fogadjanak be menekülteket, ám ha nem teljesítik nemzetközi kötelezettségeiket, Szerbia reagálni fog az Európai Bizottsággal való egyetértésben" - mondta az InSerbia.info szerint egy belgrádi befogadóállomás megnyitóján Nenad Ivanisevic. Szerbia munkaügyi minisztere hozzátette: hazája humánusan kezeli a menekülteket, mert a határok lezárása nem az ő politikájuk. A lap szerint egyetértett vele az ENSZ belgrádi menekültügyi biztosa, Hans Friedrich Schodder is abban, hogy Magyarország nem korlátozhatja a migránsok belépését az állam területére. Mint mondta: az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága nem ért egyet a magyar bevándorlási törvény módosításaival, szerintük Szerbiának, Macedóniának és Görögországnak nem kellene rajta lennie a biztonságos harmadik országok listáján. Hozzátette: ha Magyarország nem engedi be a migránsokat, hanem visszaküldi őket, megszegi a nemzetközi kötelezettségeit.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága vasárnap éjjel egyébként közölte: több mint hétezer migráns lépte át Szerbia határát Macedónia felől szombaton. Aznap ugyanis a macedón kormány ismét átengedte a menekülőket az országon. Az Amnesty International (AI) jelentése szerint több ezer, főleg szír, afgán és iraki menekült és menedékkérő esett csapdába és válhat bántalmazás áldozatává, miután múlt hét csütörtökön a macedón hatóságok lezárták az ország déli határát. "Ezzel egy új válságzónát hoztak létre a globális menekültügyi krízis közepette" - fogalmaztak, fölidézve, a helyzet akkor romlott meg hirtelen, amikor Macedónia kormánya két határ menti területet is válságzónának nyilvánított, Gyevgyelija mellett lezárta a macedón-görög határt, és katonai erősítést vezényelt oda. Az AI birtokába jutott néhány rendkívül aggasztó beszámoló, melyek szerint a határhoz telepített terrorizmusellenes rendőri egység ütlegeléssel, tömegoszlató anyagokkal és figyelmeztető lövésekkel lépett fel a határon átkelni akarókkal szemben, hogy azok ne tudjanak Macedónia területére jutni. A határ mentén szögesdrót kerítéseket is felhúztak. "Minden országnak joga van biztosítani saját határait, de ez a fajta félkatonai beavatkozás a nemzetközi jog elfogadhatatlan megsértése" - mondta Gauri van Gulik, az AI európai igazgatóhelyettese.

A menekülők korlátozását készítik elő

Zavart okozhat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), mely szakmailag ugyan cáfolta a kormányzati kommunikációt, figyelmeztetésével azonban könnyen pánikot kelthet. Az országos tiszti főorvos szerint a bevándorlók nem terjesztenek olyan kórokozókat, amelyek veszélyesek a lakosságra, nincs járványveszély sem az országban. Paller Judit ugyanakkor közölte: járványügyi kockázat viszont van, mivel a bevándorlók egészségügyi állapotát nem ismerik, és származási országukban más járványügyi szabályok érvényesek. A tisztifőorvos elismerte: a migránsok elsősorban szifilisszel, hepatitis B-vel és C-vel, valamint HIV-vírussal fertőzöttek, ezek a betegségek azonban nemi úton, illetve vérrel terjednek, így a fertőződéshez szoros kontaktusra lenne szükség, ráadásul a magyar lakosság védett, köszönhetően többek között a magas oltottságnak. Azt is mondta: a bevándorlóknak segítő önkéntesek sincsenek veszélyben, ha betartják az előírásokat, tehát használják a megfelelő védőfelszereléseket, és ügyelnek a rendszeres fertőtlenítőszeres kézmosásra. Néhány órával később az ÁNTSZ közleményt adott ki, mely szerint: "az illegális határátlépők által hátrahagyott, adott esetben vérrel, testváladékkal szennyezett ruhadarabokat, eszközöket, tárgyakat csak gumikesztyűben szabad megfogni, majd lehetőség szerint el kell égetni". Egyéb, hasonlóan élesen megfogalmazott figyelmeztetések is szerepeltek az útmutatóban, mely ismét a migránsok "okozta" járványügyi kockázatot emelte ki.

A múlt héten már fölmerült, hogy "korlátozni kellene" a menekülőket, hogy szűrővizsgálatnak vethessék alá őket. Pesti Imre fideszes képviselő szerint a Magyarországra érkező illegális bevándorlók járványügyi veszélyt jelentenek, s felmerült annak a lehetősége is, hogy törvényi eszközzel kötelezzék a migránsokat szűrővizsgálatra és bizonyos védőoltásokra. Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos a Klubrádióban azt mondta, a menekültek semmivel nem jelentenek nagyobb veszélyt, mint azok, akik turistaként érkeznek az országba, vagy mint azok a magyarok, akik külföldre utaznak, majd hazatérnek.