tőzsde;tőzsdepánik;

Illusztráció: Thinkstock

- A tőzsdepánik elérte Budapestet is

Az Egyesült Államokban az elmúlt hétvégén kezdődött, majd Európára is átgyűrűző tőzsdepánik tegnap - magyar idő szerint hajnalban - elérte az ázsiai tőzsdéket, ahol évek óta nem tapasztalt árfolyamzuhanás következett be. Ezt követően begyűrűzött a négy nap után ismét megnyíló Budapesti Értéktőzsdére (BÉT) is. 

Azzal, hogy az ünnepnapok miatt nem kereskedtek a részvényekkel a magyar fővárosban a BÉT egy nagy zuhanásból kimaradt, tegnap azonban mind a BUX-index, mind a vezető részvények 8-9 százalékos eséssel zárták a napot. Nemcsak a BUX teljesítménye, hanem a forgalom is rendkívüli volt, 22,8 milliárd forint értékben kötöttek a befektetők, igaz ez az utóbbi 15 év 10 legmagasabb forgalmát tekintve egyáltalán nem kimagasló. Budapesten a Molt és az OTP-t adták leginkább, előbbi 6,9 utóbbi 6,7 százalékkal zuhant, míg a Magyar Telekom 3,8, a Richter pedig 5,6 százalékot esett.

Mivel a bankközi devizapiacon kereskedők a magyarországi ünnepnapokon is dolgoztak, így a forint árfolyama már a múlt hét végén zuhanni kezdett, és tegnap délután 315-316 forintot is megadtak az európai közös pénz egy egységéért. Ugyanakkor az amerikai dollárhoz képest egyértelműen erősödött a magyar fizetőeszköz, a "zöld hasú" egy egységért csak 270 forintot adtak, és a svájci frank sem ért többet 291 forintnál.

Egyre gyakrabban vetődik fel a kérdés, hogy miképpen lehet megállítani a mostani folyamatot. Lapunk érdeklődésére Róna Péter azt válaszolta, hogy nem osztja azt az általános vélekedést, hogy a krach oka a kínai gazdaság növekedésének lelassulása. Az Oxfordi Egyetem tanára szerint a pánik azt követően tört ki, hogy a tőzsdéket hosszabb idő óta általános rossz hangulat jellemzi. A kínai gondok ezt a helyzetet erősítették fel. Éppen ezért a mostani esés végét sem nagyon lehet megjósolni.

Az elmúlt hónapokban soha nem látott mértében megugrott a készpénzforgalom Magyarországon. Leginkább a húsz- és tízezresek száma magas, ami már a boltosoknak is gondot okoz. A tranzakciós illetékek és az alacsony betéti kamatok miatt egyre többen a párnacihában tartják a pénzüket. A jegybank csak korlátozottan képes befolyásolni a készpénzforgalmat.