Akkor 138 ország szavazott a határozat mellett, kilenc pedig ellene. Ez a státus azt jelenti, hogy szavazati joga ugyan nincs az ENSZ-ben, de az új, magasabb státus lehetővé teszi, hogy részt vegyen a világszervezet több szakosított szervezete, köztük a Nemzetközi Büntetőbíróság munkájában. Az ENSZ Közgyűlése 1947. november 29-én szavazta meg, hogy a történelmi Palesztina területén egy arab és egy zsidó állam jöjjön létre. Az arab államok azonban elutasították a felosztást, és a rendezésről azóta sem született megállapodás.
A Vatikán a palesztinokhoz hasonló „nem tag megfigyelő állam” státussal rendelkezik az ENSZ-nél. A palesztinok a zászló kifüggesztésére való beadványukban azt állították, hogy a Szentszék is csatlakozik követelésükhöz, azaz a vatikáni zászló kifüggesztését akarja. Kiderült azonban, hogy a palesztinok ezt nem egyeztették a Szentszékkel, amely ezután arra kérte a palesztin ENSZ-képviseletet, távolítson el minden rá vonatkozó utalást az ENSZ közgyűlése elé terjesztendő határozattervezetből. A Vatikán ugyanakkor azt is kiemeli, hogy a maga részéről nem talál kivetni valót a palesztin kezdeményezésben.
Ferenc pápa számára nyilvánvalóan kellemetlen a palesztin lépés. A Vatikán ugyanis idén ismerte el hivatalosan a palesztin államot, ugyanakkor Izraellel is kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszik, kivált az egyházfő szeptember 25-én, az ENSZ közgyűlése előtt elmondandó beszéde előtt.
