A teljes magyar lakosság arcképének nyilvántartását, "profilozását" tervezi a kormányzat a Belügyminisztérium (BM) egy friss törvénytervezete szerint, amelyre a napi.hu hívta fel a figyelmet. Az „arckép profil nyilvántartásáról és arcképelemző rendszerrel kapcsolatos szabályozásáról szóló kormány-előterjesztés tervezete” címet viselő dokumentumot csütörtökön töltötték fel a kormany.hu-ra, a véleményezés végső határideje szeptember 1. – vagyis a hétvégét is beleszámítva összesen öt nap állna rendelkezése egy komplett társadalmi vita lebonyolításához.
Pedig törvény szerint az ilyen előterjesztések véleményezésére legalább 15 napot kellene adni, s csak a legritkább esetekben lehetne a határidőt minimálisra szűkíteni - mondja Szabó Máté. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója úgy véli, az előterjesztők általában rövid határidőket hagynak, ez már évek óta bevett gyakorlat. „Szerintem a beérkező véleményekkel sem sokat törődnek, mindenesetre a TASZ jövő hét elejéig részletesen elemezni fogja a tervezetet” – mondta.
A BM 2016 januárjától kezdené kiépíteni az adatbázist, összesen négymilliárd forintból. Az állampolgári arcképcsarnokot egy külön erre a célra létrehozott, ötvenfős állami titkosszolgálati cég kezelné, amely tulajdonképpen egy teljesen új, minden más szervtől független „mini titkosszolgálat” lenne. Az adatbázist az okmányirodákban készített fényképekből állítanák össze. Elméletileg nem áll szándékukban állampolgári aktákat készíteni, az adatbázisban a képeken és egy „kapcsolati kódon” kívül semmilyen más személyes információ – név, lakcím, ujjlenyomat - nem lesz tárolva. A kód segítségével azonban egy gombnyomásra lehívhatóak lesznek az adatok, mivel a rendszer kapcsolatban áll majd más társadatbázisokkal. A TASZ szakmai igazgatója szerint ez a technikai megoldás morális értelemben nem, szakmailag viszont elfogadható, mert bár így is mindenki azonosíthatóvá válik, az azonosítás menete nem egy, hanem legalább két lépcsőben történik.
A TASZ ennek ellenére mégis úgy véli, hogy egy olyan adatbázis, amelyhez sok állami szerv is hozzáférhet tágan meghatározott célokból, erősen korlátozza a személyes adatok védelméhez való jogot. A tervezet több pontban is indokolja, miért van nagy szükség egy ilyen adatbázis kiépítésére. A BM szerint a nemzetközi okmányhamisítás visszaszorításában, a bűnüldözésben, a politikusok, védett személyek biztonságának növelésében, az ismeretlen holttestek azonosításában is nagy szerepet játszana – szerintük ez mind olyan „társadalmi érdek”, amelyek indokolják a lakosságról készült állami arcképcsarnok kiépítését, amelyhez ráadásul szinte valamennyi, rendészeti jogosítvánnyal rendelkező állami szerv – mint például a terrorelhárítás, a rendőrség, de még az adóhatóság vagy az országgyűlési őrség is - hozzáférhetne.
A tervezet indoklásában megfogalmazottakat a TASZ nem tartja elengedőnek, a szervezet szerint már első ránézésre is látható, hogy nem igazolt, miért van szükség ilyen nyilvántartásra. Szabó Máté szerint alapjogi szempontból az adatbázis létjogosultsága akkor lenne indokolt, ha kiderülne, hogy az miért elengedhetetlen más alkotmányos célok megvalósítása érdekében – ha ez nem derül ki, akkor a tervezet alkotmányellenes. „Ha az ember anélkül válik azonosíthatóvá, hogy együttműködjön azzal, aki azonosítani akarja, az mindig nagy veszélyeket rejt” – mutatott rá.
A tervezet azonban nem csak az arckép profil nyilvántartásról szól, több jogszabály módosítás is helyet kapott benne. Módosítanák például az elektronikus hírközlésről szóló törvényt is, méghozzá úgy, hogy egyszerűsítenék a telefonok, mobiltelefonok lehallgatásának rendszerét, az állampolgárok internetes szokásainak ellenőrzését. Ehhez a szolgáltatóknak egy olyan monitoring rendszert kellene kiépíteniük, amely lehetővé teszi több tízezer előfizető nyomon követését. Ettől függetlenül ma is bárki megfigyelhető, lehallgatható, igaz, ehhez bírósági engedély szükséges. Az új jogszabály azonban szabadabb technikai bejárást tenne lehetővé – mutatott rá Szabó Máté, hozzátéve: hiába az engedélyek szükségessége, a szolgáltatóknak nincs jogosultságuk ellenőrizni annak meglétét.
