Az Európai Unió vezetőivel tárgyal Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben az európai migrációs válsághelyzetről. A kormányfő Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, Martin Schulz-cal, az Európai Parlament elnökével és Joseph Daullal, az EPP elnökével folytat megbeszéléseket - tájékoztatta Havasi Bertalan az MTI-t. A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője szerint ezt követően Orbán péntek délután részt vesz a Visegrádi Négyek prágai rendkívüli csúcstalálkozóján.
Jean-Claude Juncker és Orbán Viktor találkozója alkalmat ad majd arra, hogy áttekintsék, milyen további támogatást nyújthat az EU Magyarországnak a migrációs helyzet kezelésében - mondta a brüsszeli testület szóvivője. Natasha Bertaud üdvözölte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Magyarország tesz az EU jogának alkalmazása, a külső határok védelme érdekében. Kérdésre ugyanakkor megerősítette azt a korábban is hangoztatott brüsszeli nézetet, miszerint "érzésük szerint" a magyar-szerb határon történő kerítésépítés "nem a megfelelő üzenetet továbbítja", ám hozzátette: Magyarországnak jogában áll eldönteni, milyen módon kívánja megvédeni határait. Arra a kérdésre, tervezi-e az Európai Bizottság, hogy az Olaszország és Görögország tehermentesítése érdekében korábban javasolt kvótarendszernek - amely alapján a többi tagország menekülteket vállalna át a két említett országtól - Magyarország is kedvezményezettje legyen, a szóvivő kitérően válaszolt.
Eközben Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője szintén közös európai megoldást sürgetett a migrációs válság kezelésére. Emlékeztetett arra, hogy a 2014-2020-as időszakban az Európai Bizottság 85 millió euróval támogatja Magyarországot a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból, valamint a Belső Biztonsági Alapból, sőt, uniós sürgősségi segélyben is részesül az ország az akut válsághelyzet kezelésére.
Csakhogy az unió támogatás érdemeit a magyar kormány vitatja, sőt, a közös megoldási javaslatokat is elveti. Ez állhat annak hátterében, hogy Angela Merkel kancellár kedden Berlinben Mariano Rajoy spanyol kormányfővel folytatott megbeszélése után arra az újságírói kérdésre, hogy van-e Németországnak felelőssége a Magyarországról vonattal érkező menedékkérők ügyében - tekintettel arra, hogy Magyarország és Ausztria is a jogi helyzet tisztázását kéri Németországtól - azt mondta, "őszintén szólva nem látom, hogy Németországnak lenne része a felelősségben". A kancellár szerint a Németországba érkező szíriai menedékkérők nagyon nagy valószínűséggel megkapják a polgárháborús menekült státust, ami "a szíriai helyzetet látva nem lehet meglepetés, és minden európai országban hasonlóan kellene lennie". Németország "természetesen" a jelenlegi jogi szabályozást tartja érvényesnek és nap mint nap azt tapasztalja, hogy ezeket a szabályokat "teljesen nyilvánvalóan" nem tartják be - tette hozzá Merkel, aki szerint ezért ki kell dolgozni egy közös menekültügyi politikát, és nem a "kölcsönös vádaskodással" kell foglalkozni, hanem "változtatni kell a dolgokon".
A kancellár elmondta: spanyol kollégájával egyetértenek abban, hogy az uniós tartózkodásra nem jogosult menedékkérőket vissza kell juttatni hazájukba, az üldözötteket és háborús menekülteket pedig az egyes tagállamok "gazdasági erején, teljesítőképességén és a nagyságán" alapuló "méltányos" eljárás szerint szét kell osztani. Mindez lényegében - az Orbán Viktor által korábban őrültségnek nevezett - kvótarendszeren alapulna, sőt, Merkel kedden felszólította az Európai Bizottságot arra is, hogy állítsa fel a biztonságos országok egységes listáját, amelyhez lehet igazodni az elbírálásnál.
Egyébként Merkel már hétfőn is kijelentette - nyilvánvalóan Magyarországra, de néhány más kelet-európai államra is célozva -, hogy "asztalra kerülhet a schengeni tagság", ami pontosan megmutatja, milyen hordereje van a menekültkérdésnek az európai vezetők szemében. Hírek szerint az osztrák kormány kezdeményezni készül az Európai Parlamentnél azt is, hogy töröljék az uniós költségvetésből azokat az országokat, amelyek nem vállalnak szolidaritást a menekültválság kezelésében. Ezzel a budapesti kormányra utaltak. Sőt, az EP elnöke, a német Martin Schulz is "nemzeti egoizmust" lát egyes uniós tagországok részéről, véleménye szerint ráadásul tarthatatlan, hogy az EU 28 tagállama közöl a menekültek 90 százalékát 9 ország fogadja be. Emlékezetes, Magyarország az egyetlen uniós tagország, amely egy menekült befogadását sem vállalta a júliusi önkéntes kvótavállaláskor.
FOTÓ: Tóth Gergő
"Az európai értékek semmibe vétele olyan kerítést építeni, amelyet még az állatoknak sem csinálnánk" (Laurent Fabius, francia külügyminiszter)
"A védelemre szorulókat integrálni kell, és azoknak, akiknek nincs joguk a maradásra, meg kell mondani, hogy menniük kell” (Angela Merkel német kancellár)
„Urunk, segíts, hogy nagylelkűbbek legyünk a szegény családokkal, és egyre inkább melléjük tudjunk állni” (Ferenc pápa)
"Most lehet, hogy építenék (kerítést), de jó nagy kaput tennék rá, hiszen tudatosan kell fogadni az érkező életeket – mint ahogy a gyermeket is. Kell a kerítés, mert fel kell készülni a befogadással járó feladatokra. Görcsösen elzárkózni viszont nem szabad, de nem is lehet" (Böjte Csaba ferences szerzetes)
"Mára világossá vált, hogy egyes európai vezetők az európai értékekkel és érdekekkel ellentétesen viselkednek, amikor a bevándorlási kihívásokkal kell szembenéznünk" - mondta Szijjártó Péter az MTI-nek a szlovéniai Bledben rendezett stratégiai konferencián kedden. A külgazdasági és külügyminiszter Miro Cerar szlovén miniszterelnökkel, Karl Erjavec szlovén külügyminiszterrel, illetve Daniel Mitov bolgár és Nikola Poposzki macedón külügyminiszterrel is találkozott, s a nemzeti hírügynökség nem idézte, pontosan kire gondolhatott. Szijjártó szerint ugyanakkor az EU által javasolt kötelező kvóta megszabására épülő politika két okból is megbukott; egyfelől, mert miközben az unió 60 ezer ember újraelosztásáról beszélt, addig csak Magyarország déli határára 160 ezer menekült érkezett az idén. Második okként említette, hogy mindez gyakorlatilag biztatást jelentett a bevándorlók, és ami még ennél is súlyosabb, az embercsempészek számára. "Eközben pedig egy összehangolt lejárató kampánnyal, illetve hazug állításokon alapuló kritikával szembesültek azok, akik érdemi lépéseket próbálnak tenni" - fogalmazott a miniszter, aki szerint Magyarország ezentúl is be fogja tartani az uniós jogszabályokat, amelyek közül az egyik legfontosabb irány a schengeni szabályok betartása. Az EU külső határainak megvédése pedig a tagállamok felelőssége és kötelesség. A miniszter szerint méltatlan, ahogy Európa a menekülthelyzethez áll. "Az Európai Unió politikusainak felelősen kell nyilatkozniuk, mert a tűzzel játszanak, a félreértelmezések pedig agressziót szülnek" - húzta alá.
Megírtuk: az elmúlt napokban többekkel, például a franciákkal és az osztrákokkal is konfliktusba keveredett a magyar kormány, miután nemzetközi szövetségeseink kritizálni "merték" a Fidesz-kabinet embertelen itnézkedéseit. Emiatt a francia nagykövetet is behívatták a magyar külügybe, csakúgy mint az osztrákot kedden. Szijjártó szerint ugyanis: éppen azért bírálják Magyarországot az EU-ban, mert "azon kevesek közé tartozunk, akik érdemi lépéseket teszünk", hogy megvédjük az országot és Európát. Ezzel szemben Ujhelyi István felszólította Áder János köztársasági elnököt, hogy fejtse ki álláspontját a kialakult migrációs helyzetről. Az MSZP alelnöke és EP-képviselője azt kérte az államfőtől: "mondja el tisztán, egyenesen, hogy mit gondol a kialakult helyzetről". Kifogásolta, hogy Áder hónapok óta hallgat a kérdésben - kedden is inkább a klímaváltozás témájában szólalt föl -, így nem tudni, mi az álláspontja "a kormány tehetetlenségéről, uszításáról és felelősségéről", sőt, a köztársasági elnök az EP-képviselő két nappal ezelőtti megkeresésére sem reagált. A szocialista politikus emlékeztetett, Magyarország ismét címlapokra került Európában mint az uszítás, az agresszív politika és az együtt nem működés negatív példája. Miközben minden európai vezető csak európai megoldást tart elfogadhatónak, az Orbán-kormány ezzel szemben cselekszik. "A magyar kormánynak vissza kell ülnie azokhoz a tárgyalóasztalokhoz, amelyek mellől eddig hiányzott, vagy amelyeknél fityiszt mutatott az európai vezetőknek" - fogalmazott Ujhelyi.
