A méhnyakrák, azaz a méhnyak hámjának hosszú évek alatt kifejlődő, panasz- és tünetmentes daganatos elváltozása a 45 év alatti nők második leggyakoribb rákos megbetegedése. A súlyos betegséget a HPV (humán papillómavírus) rákkeltő típusai okozzák, amelyek szexuális úton, illetve a bőrfelületek érintkezésével terjednek.
A világon évente mintegy félmillió nő halálát okozó betegség Európában 30 ezer nő életét követeli. Itthon minden évben 1200 új méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizálnak, és mintegy félezren halnak meg annak ellenére, hogy a méhnyakrák védőoltással megelőzhető, illetve a szűrővizsgálattal időben felfedezett betegség gyógyítható.
AZ ÁNTSZ adatai szerint 2014 őszén több mint 38 ezer szülő, az érintettek több mint 80 százaléka döntött úgy, hogy él a lehetőséggel, és kéri gyermekének a védőoltást. Az iskolaorvosok összesen több mint 70 ezer térítésmentes HPV elleni védőoltást adtak be a múlt év őszén és idén tavasszal.
Ez nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő eredménynek számít, különösen annak fényében, hogy a korcsoporton belüli átoltottság – az egyéni és önkormányzati oltásoknak köszönhetően – megközelíti a 90 százalékot. A méhnyakrák elleni oltóanyag ugyanis 93,2 százalékban véd a betegség ellen attól függetlenül, hogy melyik típusú HPV okozza a megbetegedést.
Közeledik a határidő
A tinédzserek méhnyakrák elleni védőoltással kapcsolatos tájékoztatásáról az iskolákban a védőnő, illetve az iskolaorvos gondoskodik, ezenkívül a tanév első szülői értekezletén minden érintett gyermek szülei írásos tájékoztató csomagot kapnak, amely a vakcina igényléséhez szükséges szülői nyilatkozatot is tartalmazza. A védettség kialakulásához ebben az életkorban két oltás szükséges 6 hónap különbséggel. Az ingyenes vakcina első adagját 2015 októberében a felkarba adja majd be az iskolaorvos, a második oltást pedig 2016 tavaszán kapják meg a lányok. Az oltás életkori időzítése nagyon lényeges, mivel a vakcina akkor a leghatásosabb, ha a lányok a szexuális életük megkezdése előtt megkapják, hiszen ekkor szinte még biztosan nem fertőzöttek HPV-vel, és az immunrendszerük is ekkor reagál a legjobban az oltóanyagra.
Hatékony oltóanyag
A nemzeti védőoltási programban használt méhnyakrák elleni vakcina világszerte az egyik legmagasabb hatásfokú védelmet nyújtó készítmény a méhnyakrák ellen. A Belgiumban gyártott védőoltás 2007-es bevezetése óta 132 országban szerzett érvényes regisztrációt, és 2008-tól több mint 12 millió adagot használtak fel belőle a különböző európai védőoltási programokban, többek között Hollandiában, Spanyolországban, Finnországban, Belgiumban, Izlandon és Lettországban.
A védőoltás mellett a teljes körű védelemhez szükséges a rendszeres méhnyakrákszűrés is. Ennek köszönhetően ugyanis a nem oltott korcsoportokban is idejében felismerhető a betegség, és a legtöbb nőnél sikerül megakadályozni, hogy a más szerveket is megtámadjon. Ez azért is fontos, mert a rákmegelőző műtétek, amelyek több mint 10 ezer magyar nőt érintenek minden évben, mind testileg, mind pedig lelkileg óriási megpróbáltatást jelentenek, és komoly meddőségi kockázattal járnak.
Bár a statisztikák szerint a lányok és a nők 80 százaléka lesz fertőzött életében legalább egyszer HPV-vel, a leánygyermeket nevelő szülőknek mégis csak mindössze 41 százaléka tudja, hogy bárki veszélyeztetett lehet, mivel a méhnyakrákot egy vírusfertőzés (HPV) okozza.
