Az Erste veszi át a Citibank ügyfeleit

Az Erste Bank vásárolja meg a Citibank magyarországi lakossági és hitelkártya-üzletágait és a privátbanki részlegét is. Az ügyfélszámlák átadása viszont csak 2016 végével zárul le, addig a Citibank szolgáltatásai ugyanúgy fognak működni. A tranzakció számszerű részleteit nem közölték, így a vételár mellett az sem ismert, pontosan mekkora hitelportfólió vagy ügyfélszám átadásáról van szó. Annyi bizonyos, hogy az üzlettel az Erstének lesz az OTP után a második legnagyobb lakossági portfóliója.

A Citi továbbra is aktív marad Magyarországon, de a jövőben a kis- és középvállalatok, a nagyvállalatok, a pénzügyi intézmények, az állami szektor és a multinacionális cégek magyarországi leányvállalatai számára nyújtott szolgáltatások fejlesztésére és bővítésére helyezi a hangsúlyt - írta közleménylében. A Citi fejleszti a Budapest Citi Szolgáltató Központot is, amely a világ több mint 50 országban működő Citi-vállalatok számára nyújt háttérszolgáltatásokat.

Az ügyfeleknek semmit sem kell tenniük, ha pedig lesz valami változás később, arról kapnak külön értesítést. A Citigroup tavaly októberben jelentette be , hogy 11 országban, köztük Magyarországon, de például Csehországban, Egyiptomban, Japánban, Peruban és Dél-Koreában is el akarja adni lakossági üzletágát, mert arra a piacra kíván koncentrálni, ahol van növekedési lehetőséget lát. A piacon nem keltett túlzott meglepetést a hír, ugyanis az Erste már korábban jelezte, érdeklődik a fiókintézményként működő hazai Citibank lakossági üzletága iránt.

Szerző

Fúzióba hajszolt takarékok

Publikálás dátuma
2015.09.03. 07:25
A név még „tartja magát”, a mögötte levő tartalom teljesen megváltozott FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Új mega-takarékszövetkezetek jönnek létre az ország több régiójában. A tömörülő kisbankok hatalmasabbnak és önállóbbnak érezhetik magukat. Azonban a dolgok mélyére nézve, ezekben a napokban-hetekben pecsételődik meg végérvényesen a több évtizedet megélt legkisebb, az ország számtalan településén fiókot vagy kirendeltséget működtető pénzintézetek sorsa.

A takarékszövetkezeti mozgalom teljes szétverését szolgáló, egy-másfél esztendővel ezelőtti, viharos - a bíróságokat, beleértve az Alkotmánybíróságot is megjárt -, szövetkezeti integrációt követően, a mostani egyesüléseket csendes beletörődéssel fogadják el az érintettek. Ezen nincs is mit csodálkozni, ugyanis a Fidesz, minden protestálást visszaverő gépezete megsemmisítette a szövetkezeti mozgalom érdekeire hivatkozó, a kormányzati akaratot elutasító törekvéseket. Ennek tudható be, hogy a takarékszövetkezeti szektor történetének eddigi legnagyobb, augusztus 31-vel végrehajtott egyesülése, a B3 Takarék Takarékszövetkezet létrejötte még a szakmai közvélemény ingerküszöbét sem lépte át.

A rejtélyes B3 név mögött a Budapest-Balaton-Bakony elnevezés húzódik meg, beismerve azt, hogy a fúzionáló tíz takarékszövetkezet egymással össze nem függő területet fog át miután összeolvasztotta a Szentgál és Vidéke, az Alsónémedi és Vidéke, a Balaton-felvidéki, az Ercsi és Vidéke Körzeti, az Érd és Vidéke, a Forrás, a Kápolnásnyék és Vidéke, a Kaposmenti, a Sárbogárd és Vidéke, valamint és a Zirci Takarékszövetkezetet. Ezúttal nem tűnik fellengzősnek az a jelző, hogy a 123 fiókjával és 100 milliárdos mérlegfőösszegével a közép-magyarországi régió meghatározó pénzintézetévé váló B3 fúziója történelmi léptékű.

De alig marad el ez az összeolvadás a szomszédos, Győr-Moson-Sopron megye és Komárom-Esztergom megye meghatározó takarékszövetkezetei által, ugyancsak augusztus 31-én létrejött létre másik fúziótól, miután lezárult a Nyúl és Vidéke Takarékszövetkezet, a Környe-Bokod Takarékszövetkezet és a Pannon Takarék Bank Zrt. egyesülése. A névadó itt a jogutód Pannon lett. Az összeolvadás révén létrejött Pannon Takarék mérlegfőösszege meghaladja a 70 milliárd forintot, saját tőkéje pedig megközelíti a 4,5 milliárdot és fiókhálózata 45 egységre bővül, és alkalmazottainak száma eléri majd a 250 főt, és mintegy 60 ezer ügyfélre számítanak.

A takarékszövetkezeti fúziók nem mennek ritkaságszámba, a rendszerváltást követően - több hullámban -, sorozatosan összeolvadtak egyes takarékok. Jogszabály is kötelezte őket a minimális alaptőkére, tőkemegfelelési mutatóra, ezek megképzése elsősorban az érintett pénzintézeteknek a biztonságát, végeredményben az ügyfelek érdekét szolgálta.

Mielőtt 2013 júniusában létrejött, a takarékszövetkezetek gyakori elnevezésének mintájára, a szakemberek körében a "kormány és vidékének" elnevezett, erőszakkal létrehozott takarékszövetkezeti integráció, a takarékoknak mind az összesített mérlegfőösszege, mind a tőkemegfelelési mutatója megfelelt a törvényes követelményeknek. Tehát semmilyen racionális ok sem indokolta, hogy az akkor még létező, fideszes parlamenti kétharmad törvényt hozzon a takarékszövetkezetek tagjainak jogfosztásáról, lényegében beavatkozzon a takarékszövetkezetek működésébe. Hamisnak bizonyult az a kormányzati indok, hogy az integrációval megnőtt a takarékszövetkezetek működési biztonsága. Ugyanis az idők során a felszámolás sorsára jutott takarékok többsége nem volt tagja a korábbi - a 2013-as törvény által megszüntetett - Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapnak, amely - eltérően a többi hasonló szerveződéstől - nem közvetlenül az ügyfelek védelmére szolgált, hanem a takarékszövetkezeteket segítette ki, ha likviditási gondjaik keletkeztek, és ennek előnyeit mind a takarékszövetkezeti tagok, mind az ügyfelek élvezhették. Arra a néhány pórul járt takarékszövetkezetre, amely bedőlt, többnyire gazdálkodási hibák, illetve valamilyen bűncselekmény alapos gyanúja volt a jellemző. A pénzügyi felügyelet számos esetben figyelmeztette az egyes takarékokat a hibákra, és nem egyszer büntetéseket is kiróttak. Az emlékezetes esetekben (gönci Jógazda, Soltvadkert és Vidéke) ezek az előzetes óvintézkedések sem voltak képesek megmenteni a kis bankokat.

A mostani fúziók - amelyeket továbbiak követhetnek az országban -, korántsem mentek zökkenőmentesen, pedig a mindenütt és mindenkor alkalmazott kormányzati nyomásgyakorlás számos esetben tetten érhető. Az egyesülést kimondó taggyűléseken számos tiltakozás is elhangzott a fúzió ellen, ám a takarékok rövid pórázon tartott vezetői gondoskodtak arról, hogy a megfelelő mennyiségű támogató szavazat meglegyen, akár még a tagság felhígítása árán is.

A B3-t létrehozó takarékszövetkezeteknél két évvel ezelőtt kezdődött meg a tagság "meggyúrása", először négy, majd később hat takarékszövetkezet vezetőit, összesen 66 igazgatósági tagot sikerült az egyesülés mellé állítani, közülük - ha hinni lehet a híreknek - mindössze egy tag voksolt a fúzió ellen, és a részjegytulajdonosok is nagy többséggel támogatták az egyesülést. Arról viszont nem szól a fáma, hogy ezt milyen áron sikerült elérni.

Nem segítették a gyengéket
Az integrációs törvény 2013-as hatálybalépése után, megmagyarázhatatlan módon, a renitens takarékokat egyszerűen kiejtették az integrációból, azon a címen, hogy működésük nem elég átlátható, illetve, hogy tőkehelyzetük nem megfelelő. Az utóbbi indoknak ha hitelt adunk, akkor felmerül a kérdés - mint ahogy erre Várhegyi Éva, a Pénzügykutató tanácsadója lapunk figyelmét felhívta: ilyen esetben miért nem segített a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) amely 2013-ban a magyar államtól kapott 136 milliárd forintot kapott, éppen a bajba jutott takarékszövetkezetek megsegítésére. Ám ebből egyetlen fillért sem használtak fel ilyen célra, hanem büszkén - hozamaival együtt - tőketartalékba helyezték a pénzt. Várhegyi Éva nem zárta ki, hogy a megfelelő üzemméret elősegíti a takarékok jobb működését, azzal azonban a kutató sem tud megbarátkozni, hogy az egész integrációt erőszakos módszerekkel valósították meg.

Szerző

Kockázatokat lát az ÁSZ az idei büdzsében

A 2015-ös költségvetés számára a legnagyobb kockázatot az uniós finanszírozás késedelmessége jelenti - derül ki az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a Költségvetési Tanács (KT) számára készített friss elemzésből. Ugyanis, ha a megvalósított programok után lehívott uniós támogatásokat az év végéig nem utalja át az Európai Bizottság, akkor az uniós támogatás folyósításáig a teljesített kifizetéseket a költségvetésnek kell megelőlegeznie, ez pedig átmenetileg növeli az államadósságot.

Az elemzés szerint az uniós bevételek elmaradását elsősorban az okozza, hogy Brüsszel három operatív program kifizetéseit részlegesen felfüggesztette.

Az Ász kockázatokat lát a Norvég Alap kifizetéseinél is. Mint emlékezetes az intézményrendszeri változásokat nem ismerték el a donor országok és átmenetileg felfüggesztették a kifizetéseket. Kérdés, hogy a 2015-ös 11,9 milliárdos bevételi előirányzat milyen összegben teljesül? Az első félévében ennek mindössze 7,4 százaléka érkezett meg - írta az ÁSZ.

A központi költségvetés adóssága több tényező együttes hatására 2014 végi 23 881,1 milliárdról idén június végéig 1193,8 milliárd forinttal, 5 százalékkal növekedett.

A változások között pozitív elem, hogy a devizaadósság aránya 37,5 százalékról 34,7 százalékra csökkent, így az árfolyamkockázat mérséklődött. Az államadósság-mutató javulását a központi költségvetés adósságának alakulása várhatóan nem veszélyezteti - vélik a számvevők.

A stabilitási törvény értelmében a KT félévente véleményt nyilvánít a költségvetés végrehajtásával és a közpénzek felhasználásával kapcsolatban. Az ÁSZ a tanácsnak készített elemzését szerdán publikálta.

Szerző