Btk.;menekültek;Országgyűlés;törvénymódosítás;demokratikus ellenzék;

2015-09-04 07:03:00

Fideszes fiaskó a parlamentben - Lelassult a törvénygyár

Bár a kormánypárt két nap alatt el akarta fogadtatni a rendőrségnek és a katonaságnak is különleges jogokat biztosító menekültügyi csomagot, a demokratikus ellenzék ezt tegnap megakadályozta. Ma csak a kétharmados többséget nem igénylő részeket tudják elfogadni, a rendőrségi és a honvédelmi törvény módosítása a jövő hétre vagy későbbre tolódik.

Nem kapta meg a négyötödös többséget a házszabálytól való eltéréshez a kormánytöbbség, így a tegnap kezdődött kétnapos rendkívüli ülés mai napján mégsem szavaznak a honvédelmi és a rendőrségi törvény módosításáról. Mivel csak feles többség szükséges hozzá, ma azért módosíthatják a Btk.-t, így önálló büntetőjogi tényállás lesz a határzár tiltott átlépése, megrongálása, a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása. Bevezethetik a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmát, amit a kormány rendelhet el legfeljebb fél évre, de utána meg is hosszabbíthatná. Kimondhatják, hogy az ilyen válsághelyzet kezeléséhez ideiglenesen igénybe lehet venni az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingó- és ingatlanvagyont. Továbbá elfogadhatják a menekülteknek tranzitzónák kialakítását lehetővé tevő szabályozást. 

A Pintér Sándor belügyminiszter által beadott módosító csomag – amelyben kétharmados és feles többséget igénylő változtatások is vannak – első körben nem kapta meg a szükséges támogatást ahhoz, hogy a házszabálytól eltérve ma teljes egészében elfogadhassák. Ehhez a jelenlévők négyötödének igennel kellett volna voksolnia. A demokratikus ellenzék azonban elutasította a kapkodást, bár a Jobbik igennel voksolt. A kormánypártok viszont át akarták erőltetni, így kivételes eljárást kértek, aminek elfogadásához az összes képviselő felének igen szavazata elég volt; az új házszabály szerint kivételes eljárást csak hat alkalommal lehet kérni egy ciklusban, ez amolyan Jolly Joker, ezért a Fidesz kockáztat, ha ilyesmire használja. Ám mivel nem akartak egészen felsülni, kivételességet kértek a belügyminiszter javaslataira, a fideszes képviselők módosító csomagjánál ugyanis szintén nemet mondott a demokratikus ellenzék a házszabálytól való eltérésre.

A kormánypárt kétharmados törvényeket, a rendőrségi és a honvédelmi törvényt akarja megváltoztatni, amely például a hadsereg bevetését is lehetővé teszi a határon. Nyilván azért nem ezt a csomagot akarják kivételes eljárásban elfogadtatni, mert – ahogy az lapunk kérdésére a Miniszter elnökség vezetője elmondta – Trócsányi László a miniszter elnök utasítására újraírja azt a passzust, amelyik szabályozza, milyen esetben léphet be határozat nélkül rendőr az otthonunkba. Az előzetes tervek szerint szeptember 21-én kezdődik az őszi ülésszak. Ám mert a fideszes módosítások nélkül „üres” a csomag, várhatóan újabb rendkívüli ülést hívnak majd össze. A tegnapi szavazásról mások mellett hiányzott Orbán Viktor (aki Brüsszelben volt) és Kövér László.

Merkelre mutogat a kancelláriaminiszter

A kormányfő azt várja Trócsányitól, hogy a jogvédők kritikái alapján vizsgálja meg, hogyan lehet pontosan leszabályozni a kabinet szándékait. Erről Lázár János beszélt lapunk kérdésére a tegnap délelőtti Kormányinfón. A Miniszterelnökség vezetője szerint a kormány nem akarja, hogy tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a rendőrök bárkire hivatalos határozat nélkül rátörhessék az ajtót, csupán azt tennék lehetővé, hogy a határ menti településeken a portákra menekülő és már üldözött migránsok után bemehessen a hatóság.

"Németország meghívta a terített asztalhoz a szír menekülteket, befogadást ígérve nekik, korlátlan belépést és korlátlan maradást Németország területén. Ez a nyilatkozat váltotta ki azt a reményt, amely jó néhány migránsban kialakult, hogy Németországba korlátozások nélkül beléphet. A német kormány kommunikációs hibák tömegét elkövetve olyan helyzetet állított elő, amikor az egyik nap hívták a bevándorlókat, a másik nap pedig ellenőrzésre próbálták őket kötelezni". Lázár így magyarázta azt a helyzetet, ami az utóbbi napokban a Keleti pályaudvaron kialakult. Miközben mindenért a németeket okolta közölte, vasárnap Czukor József berlini magyar nagykövet tárgyalt a német belügyi államtitkárral, ott hangzott el az a kérés, hogy a Keletinél várakozó menekültekből válogassanak ki 250-300 embert és engedjék ki őket egy vonattal, de erről ne szóljanak a sajtónak. Arról, hogy mi alapján válogassanak, nem esett szó. A magyarok erre hétfőn mindenkit elengedtek, amit a németek lehetetlennek neveztek. Ezt viszont Lázár nevezte minősíthetetlennek a tájékoztatón.

A miniszter szerint a kormány és a hatóságok kedd hajnalban a német kormány utasítására döntöttek úgy, hogy a dublini egyezmény értelmében a továbbiakban nem engedélyezik az érvényes vízum nélküliek beutazását a schengeni zónába. A miniszter szerint Angela Merkel német kancellár és a német kormány kommunikációs bizonytalankodása hozzájárult a krízis eszkalálódásához. A kormány nevében arra kérte a budapesti német nagykövetség diplomatáit, hogy menjenek el a Keleti pályaudvarhoz és tájékoztassák az ott lévő illegális bevándorlókat Németország álláspontjáról. Nem elég, hogy a külképviselet honlapján tételesen leírják, mit kell tenni - szögezte le, hozzátéve: ha nem mennek a diplomaták a helyszínre, akkor a bevándorlók menjenek a német nagykövetséghez és ott próbáljanak meggyőződni az eljárásról, próbáljanak német belépési vízumért folyamodni.

A miniszter szerint Európa nem mondhat le határai védelméről, annál is inkább, mert nem menekült-, hanem népvándorlási válság alakult ki és ebben a helyzetben sajnos 5-6 ország viszi Európa határvédelmi terheit. Ráadásul a régi országok nem bánnak megfelelően az új tagállamokkal. A kvótarendszer bevezetése érdekében fenyegetik azokat, de a V4-ek mai prágai találkozóján az új kelet-európai országok biztosan összefognak. Beszédesnek nevezte, hogy a szlovák kormányfő a magyar intézkedéseket méltatta és egyetértett azzal a felvetéssel is, miszerint a térség országai az ott született romák integrációját sem tudták még megoldani. Méltatlannak, igazságtalannak és károsnak minősítette a Magyarországgal szemben zajló "kirekesztő folyamatot", és visszautasította azokat a nyugat-európai nyilatkozatokat, amelyek a magyar határvédelmi tevékenységet illetik. Megdöbbentőnek nevezte, hogy Ausztria az EU-támogatások felfüggesztésével próbálná rákényszeríteni a tagállamokat arra, hogy elfogadják a kvótarendszert. Ez politikai konfliktusokat szül, egymásnak ugrasztja az EU részeit - figyelmeztetett.

Lázár arról is beszélt, hogy a menekültek nagy többsége megtagadja az együttműködést a magyar hatóságokkal, helyeselte, hogy a MÁV csütörtökön nem indított közvetlen járatokat Nyugat-Európába, mert nem tudta garantálni a közlekedés, illetve az utasok biztonságát. Azt ígérte, a megváltott jegyeket visszaváltják, a menekültekét is. Kiderült, a magyar hatóságok Budapest és a magyar-osztrák határ között el fogják végezni a schengeni kötelezettségekkel kapcsolatos szükséges ellenőrzéseket, a rendőrök viszont nem lesznek erőszakosak, mert az ő feladatuk nem ez, hanem az ország védelme. Minden bevándorlót arra kért, tartsák be Magyarország törvényeit, az EU szabályait, vagyis regisztráljanak és adják be a menedékkérelmüket, amelyet azután elbírálnak az illetékes hatóságok. Az ellenzéktől és a sajtótól pedig azt kérte, hagyják abba annak a több 10 ezer állami alkalmazottnak - rendőr, katona, tisztviselő - a politikai támadását, akik a bevándorlók ügyeinek megoldásában vésznek részt. A kormány vállalja a felelősséget, áll a nyilvános kritikák elé - fogalmazott.

Összegzése szerint az illegális határátlépési adatok azt bizonyítják, hogy Európa a délszláv krízis óta a legsúlyosabb válságát éli, amely közvetlenül érinti Magyarországot is. A Keletiben kialakult kaotikus helyzet pedig azt bizonyítja, hogy szükség van a határzárra: ennek hiányában az országban több ponton alakultak volna ki hasonlóan kritikus szituációk.

A budapesti német nagykövetség nem kíván reagálni Lázár János sajtótájékoztatóján elhangzottakra. Ezt azt MTI megkeresésére közölte a követség. A diplomáciai képviselet honlapján magyarul és angolul a következő tájékoztatás olvasható: "A dublini egyezmény érvényes európai jogszabály. Ennek értelmében a menekültstátust kérelmezőknek abban az országban kell regisztráltatniuk magukat, amelynek határán keresztül beléptek az Európai Unióba. A menekültügyi eljárást is alapvetően abban az országban kell lefolytatni." Az Indexnek azt mondták, nincs szándékukban kimenni a Keletihez valamint közölték, nem Merkel kancellár jelentette be, hogy a szíreket mentesítenék a dublini megállapodásban előírt procedúrák alól. Ez egy félreértés volt, amely elterjedt a nemzetközi sajtóban.

A szocialisták nem asszisztálnak

Ez a törvénytervezet történelmi távlatból visszanézve fordulópont lehet, amihez nem szeretnénk asszisztálni. Ezt még csütörtök reggel, egy háttérbeszélgetésen mondta a szocialista Harangozó Tamás. A honvédelmi bizottság alelnöke pártja nevében már akkor bejelentette, ők sem a házszabálytól eltérést, sem a menekültcsomagot nem fogják támogatni. Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke a döntést azzal is indokolta, hogy a "tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet" kategóriájának bevezetése a honvédelem bevetésének lehetőségével és a rendőrség jogköreinek kiszélesítésével messze túlmutat a menekültválságon, és túl erős jogosítványokat ad az állam kezébe.

A katonák nincsenek kiképezve olyan jellegű feladatokra, amelyeket a kormánypártok által erőltetett módosítások köteleznének. Harangozó arra figyelmeztetett, a hadsereg bevetése után "félő, hogy vér fog folyni". Az MSZP szerint több menekülttábor kellene, a menekültügyi eljárások felgyorsítása és az, hogy a katasztrófavédelem valamint az ÁNTSZ is kapcsolódjon be a feladatok ellátására. Az ellenzéki képviselő megdöbbentőnek tartja, hogy a táborokban nincs elég digitális fényképezőgép, ujjlenyomat szkenner, ami a migránsok regisztrálásához elengedhetetlen. Eközben a kormány kerítésekre költi a pénzt. A migránsokat a kabinet tudatosan terelte Budapestre - állította Harangozó, aki szerint egységes európai menekültügyi politikára van szükség. "Komoly veszélye van annak, hogy Európa azt mondja, lesz kvótarendszer. Aki jön, annak lesz schengeni határ, aki nem, annak nem lesz" - összegezte álláspontját a honvédelmi bizottság alelnöke. Három órával később Lázár János a heti Kormányinfón viszont kijelentette, ha nem regisztráljuk, hanem enélkül kiengedjük a menekülteket, akkor maradunk ki a schengeni övezetből. Majd Ausztria ellenőriz, védi a határt, mi pedig kiszorulunk, mert az osztrákok bevezetik az ellenőrzést a belső határokon, ahogy a napokban tették.

És még...
  • Áder János köztársasági elnök: Egyetlen ország sem képes megoldani a jelenlegi bevándorlási helyzetet, ezért közös európai megoldást kell találni. Elsősorban humanitárius problémáról van szó, az emberekről még a tél beállta előtt gondoskodni kell.
  • Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek: Az egyházak nem jogosultak arra, hogy befogadjanak menekülteket. Ez tilos: ha így tennének, akkor embercsempészek lennének.
  • Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke: A magyar hatóságok, dacára az ellentmondó EU-s direktíváknak, a lehető legmagasabb színvonalon végzik a rájuk rótt feladatokat.