Orbán fallal harcol a szabadságért

Nem volt ellentét a menekültügyi kérdésben a visegrádi országok kormányfőinek prágai csúcsán, ugyanakkor az Orbán-kormány egyre több uniós szövetségessel akasztja össze a bajszát, miközben az Európai Bizottság (EB) emelné a tétet. Az EU-országok 160 ezer menekült befogadását vállalják át a három legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagállamtól, Olaszországtól, Görögországtól és Magyarországtól - Jean-Claude Juncker, az EB elnöke ezt a javaslatot terjeszti elő jövő szerdán. Ezt a javaslatot nevezte blöffnek Orbán még csütörtökön, de a kormányfő tegnap is több botrányt kavart kijelentéseivel.

"Robert Fico azt mondta nekem, hogy szerencsés ember vagyok, mert akármit csinálok, mindenképp támadni fognak érte" - humorizált Orbán Viktor a V4-es kormányfők közös sajtótájékoztatóján. A magyar miniszterelnök szerint "ha megvédjük a határokat az a baj, ha nem védjük, az a baj. Az ember azt sem tudja, mit gondoljon. Ilyenkor jól jönnek a barátok". Orbán köszönetet mondott azért, mert a szlovák, a cseh és a lengyel fél kifejezte szolidaritását Magyarországgal, szerinte "komoly és jó szöveget alkottak közösen", amely választ ad Közép-Európa aggódó polgárainak: az országok vezetői "urai a helyzetnek érvényt szereznek a jogszabályoknak és megvédik polgáraik biztonságát és békéjét."

Martin Schulz: "te jó példa vagy erre"

Orbán Viktor álláspontja a menekültválsággal kapcsolatban teljes mértékben elfogadhatatlan, és az uniós tagországok közötti szolidaritás felmondását jelenti - mondta Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke még csütörtök éjjel a ZDF német közszolgálati tévében. Az Orbánnal folytatott megbeszéléséről Schulz elmondta: a magyar miniszterelnök kifejtette, hogy az európai vezetők nem tudják kezelni a menekültkérdést. "Azt válaszoltam: igen, te jó példa vagy erre" - idézte fel a találkozót az EP német szociáldemokrata elnöke.

A kormányfő arról is beszélt a prágai csúcstalálkozó után, hogy "szolidaritásból Magyarország az első helyen áll", hiszen kétszer annyi menekült érkezik Magyarországra, mint Görögországba vagy Olaszországba. A terhek miatt "mi nem is panaszkodunk, ez a szolidaritás lényege". A kormányfő szerint a bevándorlók áldozatok, "becsapják őket az embercsempészek és néhányan az európai politikusok közül. Hitegetik őket, mintha lehetőségük volna beutazni Nyugat-Európába, noha sem Németország, sem Ausztria nem ad ki nekik vízumot" - fogalmazott.

Orbán közvetve tegnap is Berlint okolta a kialakult helyzetért. "Miközben itt állunk, több ezren masíroznak az 1-es főúton Ausztria felé, ahonnan civilek buszokkal érkeznek hogy átvigyék őket Ausztriába. De osztrák vízum nélkül a határ átlépése bűncselekmény. Mit lehet tenni? Hogy oldjuk meg a helyzetet? Ez a kérdés." A magyar kormány ezért az osztrákok állásfoglalását várja, hogy érvényesítse-e a magyar és az európai jogot, amely alapján ezek a civilek embercsempészeknek tekinthetők, vagy ne érvényesítse. "Állítsuk meg őket? Hogy lesz így megvédve Schengen? Ezek a nagy kérdések" - mondta Orbán, aki szerint az értelmes megoldáshoz be kell vonni Németországot és Ausztriát is. Például, ha a két ország hajlandó vízumot adni a migránsoknak, akkor Magyarországnak lehetősége lesz legálisan kiengedni őket. Csehország és Szlovákia erre az esetre kész egy korridort is biztosítani, amelyen a menekültek átvonulhatnak országaikon - erről állapodtak meg a V4-es kormányfők.

Vitára nincs szükség

Vitára nincs szükség menekültügyben, mert a kormány elvégezte a nemzeti konzultációt, és a magyarok véleményt nyilvánítottak - mondta Orbán Viktor tegnap reggel a Kossuth Rádióban. A kormányfő utalt rá, hogy "lesz módjuk a magyarok véleményét újabb nemzeti konzultációban szondázni". A menekültek kapcsán járványveszélyt emlegetett, noha az ENSZ közegészségügyi szervezete, a WHO éppen csütörtök este adott ki közleményt arról, hogy a közhiedelem ellenére semmilyen összefüggés nincs a fertőző betegségek behurcolása és a migráció között. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a Keleti pályaudvarnál kialakult "balhét" szerinte a német elhibázott kommunikáció, a Németországba szóló meghívó "hamis ígérete" idézte elő."Ha nem védjük meg a határainkat, akkor újra és újra tízmilliók fognak jönni Európába" - jelentette ki. Orbán szerint a gazdasági bevándorlók többen vannak, mint az igazi menekültek, és arányuk egyre nőni fog. "Több százmillió ember a világon, Afrika belsejében, Ázsia bizonyos részein, aki ha híreket olvas, rájön, hogy a jobb életet hamarabb éri el Európában. És mivel az EU-vezetők szavai meghívásnak hangzanak, útnak fognak indulni" - jósolta a miniszterelnök, aki szerint több tízmillió ember fog megjelenni az európai határokon. "Nem tudunk mindenkit beengedni" - fogalmazott, majd érdekes fejtegetésbe kezdett: "ha gazdag vagy, erősnek is kell lenni. Gazdagnak és gyengének lenni a legkockázatosabb kombináció a politikában".

Az EU-országok 160 ezer menekült befogadását vállalják át a három legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagállamtól, Olaszországtól, Görögországtól és Magyarországtól - Natasha Bertaud, az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szóvivője szerint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ezt a javaslatot terjeszti elő jövő szerdán. A 160 ezer főbe beleértendő az a 40 ezer ember is, akinek az átköltöztetését májusban indítványozta a brüsszeli bizottság Olaszországból és Görögországból. Ezt egészítené ki az a további 120 ezer fő, akit az előbbi két országtól, valamint Magyarországtól kellene átvállalniuk a többieknek. A szóvivő hozzátette: a 120 ezer fő tekintetében még egyeztetés tárgya, hogy a három említett országtól egyenként hány menekültet kellene átvállalnia a többi tagállamnak. Ez tehát az az uniós javaslat, amelyet egy nappal korábban Orbán Viktor maga még "blöffnek" nevezett. "Mi eddig csak olyan javaslatokat láttunk, amelyek értelmében hoztak és nem pedig elvittek volna tőlünk menekülteket" - fogalmazott a magyar kormányfő csütörtöki sajtótájékoztatóján Brüsszelben, hozzátéve: ha esetleg mégis lenne ilyen javaslat, "akkor majd elgondolkodunk rajta".

Egyébként Juncker szóvivőjének sajtótájékoztatóján több kérdés hangzott el arról, mit szólna a bizottság ahhoz, ha Magyarország - mint ennek az eshetőségét Orbán megemlítette csütörtöki brüsszeli sajtóértekezletén - kerítést húzna fel a magyar-horvát határon is. Bertaud egyfelől felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar-horvát határ jelenleg a schengeni övezet külső határának számít, és az övezethez tartozó országok saját belátásuk szerint döntenek arról, hogy miként védelmezik az övezet külső határát. Másfelől azonban Horvátország a schengeni övezet tagjelöltje. A brüsszeli bizottság már korábban is helytelenítette a határkerítések létrehozását - közölte. Ezután Zoran Milanovic horvát miniszterelnök Orbán hozzáállását a menekültügyhöz "furcsának" minősítette. "A magyar miniszterelnök szerint holmi muzulmán hordák veszélyeztetik a keresztény Európa értékeit, miközben csak arról van szó, hogy emberek jönnek egy jobb élet reményében, amelyért meghalni is képesek" - mondta. Hangsúlyozta, hogy nem hisz a határzárban. Ezek az emberek nem ellenségek, Magyarországon pedig nem segít a határkerítés, mert majd kikerülik azt - fogalmazott.

És még...

- Vlagyimir Putyin szerint az európai menekültválság előrelátható volt, és elsősorban Washington elhibázott közel-keleti politikája tehető érte felelőssé. Az orosz elnök pénteken Vlagyivosztokban, a Távol-Kelet fejlesztésének szentelt nemzetközi gazdasági fórumon beszélt erről. - Magyarországnak ki kellene állnia az uniós kvóta és a közös határvédelem mellett - olvasható az osztrák kancellári hivatal közleményében, amelyet azután adtak ki pénteken, hogy Werner Faymann kancellár találkozott a bécsi magyar nagykövettel. Perényi Jánost a menekülthelyzet miatti diplomáciai feszültségek miatt kérette be az osztrák kormányfő. A kancellár közölte: az alkancellárral közösen keresi a lehetőséget arra, hogy megbeszélést folytathassanak Orbán Viktorral.

Fasiszta, diktátor, "Zseb-Putyin"

- Orbán Viktor: a "fasiszta" miniszterelnök az európai menekültválság közepén című jegyzetében az International Business Times felidézte, hogy a magyar miniszterelnök csütörtökön német problémának titulálta az Európát sokkoló menekültkrízist, valamint hogy a FAZ-nak írt vendégcikkében a földrész keresztény gyökereit féltette a bevándorlók hullámától. Orbánról írt jellemzésük szerint a legtöbben egyetértenek azzal, hogy a magyar kormányfő "mindenekelőtt egy megalkuvó opportunista, és miután a közelmúltbeli időközi választásokon pártja alulmaradt a szélsőjobbos Jobbikkal szemben, Orbán talán arra használja a menekültválságot, hogy bevándorlóellenes, EU-ellenes szóvirágait fényesítgesse".

- A Financial Times kommentárja szerint a menekültválságban Európa legrosszabb oldalát Orbán Viktor mutatta meg. A szerző zseb-Putyinnak nevezte a magyar kormányfőt, és azt írta, "történelmi ismeretek híján" a magyar kormányfő a menekültekben fenyegetést lát az európai civilizációra.

- A magyar eljárásban az az igazán zavaró, hogy az ország ijesztő hozzá nem értésről tett tanúbizonyságot - írta a Der Standard, Inkompetencia rossz szándékkal című írásában. A kommentár szerint Orbán arra használja a káoszt, hogy az amúgy is nacionalista és idegenellenes hangulatot szavakkal és tettekkel tovább fűtse. Az, hogy Orbán kijelentette, hogy kulturális okokból nem tudnak muszlimokat befogadni és német problémának titulálta a menekültkérdést, megmutatja, hogy a kormányfő mennyire kevésre tartja az unió alapértékeit.

Ellenséges volt a muszlimokkal

Vallási tiltást hirdetett ki a kormánypártok, a Fidesz és a KDNP ellen a Magyar Iszlám Közösség, a haramról a tegnapi tanácskozáson döntöttek - mondta el a hirado.hu-nak Bolek Zoltán, a szervezet elnöke. Az a muszlim, aki be akarja tartani a haramot, nem szavazhat a kormánypártra, nem támogathatja, nem működhet vele együtt. A Fidesz-ellenes lépés oka, hogy Orbán Viktor tegnapi rádióinterjújában rendkívül ellenségesen nyilatkozott a muszlimokról - mondta Bolek. Orbán azt mondta, tiszteletben kell tartani azokat az országokat, amelyek korábban úgy döntöttek, szeretnének együtt élni muszlim közösségekkel, "de nekünk is jogunk van eldönteni, hogy akarjuk-e követni az ő példájukat vagy nem. Én azt tanácsolnám a magyaroknak - ez az én személyes véleményem -, hogy ne kövessük az ő példájukat. Ha most nem vagyunk észnél, ez később már nem döntés kérdése lesz, hanem kényszer."

Ehhez képest Orbán júniusban, az Abdel Fattah el-Szíszi egyiptomi államfővel tartott budapesti sajtótájékoztatóján még azt mondta: "Európában sok helyen félnek az iszlámtól, és ellenségesen néznek rá, de Magyarország nem ilyen hely. Az iszlám a világ nagy lelki és szellemi alkotása, amiről csak a tisztelet hangján lehet beszélni".

Balázs Péter: nem érdekünk a német-magyar vita

Magyarországon, illetve Budapesten drámai a helyzet, Magyarország viszont elszánt és elkötelezett, hogy az uniós szabályokat betartsa - jelentette ki Szijjártó Péter Luxembourgban, az uniós külügyminiszterek informális tanácskozását megelőzően. A külgazdasági és külügyminiszter szerint egy félreértett nyilatkozatot követően a Budapesten lévő migránsok "agresszívvé váltak", megtagadták az együttműködést a hatóságokkal, és megszállták a főváros egyik legnagyobb pályaudvarát, jelentős nehézségeket okozva. A kormány az Európai Bizottságot és a német kormányt is megkérdezte, hogy ebben a drámai helyzetben betartsa-e a schengeni előírásokat. "A visszajelzés világos volt" - fogalmazott, majd arra is kitért, hogy nem alakult volna ki ilyen helyzet, ha minden tagállam betartaná a schengeni előírásokat, és megvédenék a Schengeni Övezet külső határait. Európa csak akkor lehet erős, ha egységes, ezért nem helyes, ha egyes politikusok ujjal mutogatnak másokra, akik nevükön nevezik a problémákat - fogalmazott a magyar diplomácia vezetője.

A jelenlegi menekültügyi válsághelyzetben a két ország álláspontja eltérő, sőt, egymásnak ellentmondó - elemezte a diplomáciai konfliktust lapunknak Balázs Péter. A volt külügyminiszter szerint ez önmagában nem is lenne probléma, csakhogy ez az ellentét Németország és Magyarország esetében már kormányfői szinten, a sajtónyilvánosságon keresztüli üzenetváltás formájában került felszínre, hiszen Orbán Viktor egy brüsszeli sajtótájékoztatón kritizálta német szövetségeseinket, amire Angela Merkel kancellár Genfből rögtön reagált is. "Egy ilyen adok-kapok semmiféleképpen sem áll Magyarország érdekében, hiszen nemcsak diplomáciai, hanem komoly gazdasági és regionális érdekeink is azt diktálják, hogy jó kapcsolatot ápoljunk Németországgal. Két szövetséges állam nézetkülönbsége esetén is tárgyal egymással, a háttérben most is egyeztetni kellene a válság kezeléséről és akár az európai kvótarendszerről. A berlini magyar nagykövet nyilatkozata egy ebbe az irányba tett, jó lépésként értékelendő diplomáciai szempontból, ehhez képest itthon cáfolat és Lázár János durva rágalmai követték" - idézte föl a volt EU-biztos. Balázs szerint ráadásul a Miniszterelnökséget vezető miniszter nem is mondott igazat a német felelősséggel kapcsolatban, hiszen a dublini rendeletet érintő hétfői sajtóhír félreértelmezése sem volt elegendő indok a magyar hatóságok kaotikus intézkedéssorozatára. "Egyértelmű, hogy a EU ma hatályos szabálya nem alkalmas a migrációs válság kezelésére, de azt az egész világ láthatja, hogy a magyar kormány nem képes ellátni feladatát, s úrrá lenni a helyzeten, sőt, ehelyett a válságot fokozó intézkedéseket hoz, s durvul. Így tehát az egy súlyos diplomáciai baklövés, hogy minden - EU-s, német és magyar - hibát Németországra ken a magyar kormány.

Ez semmiképpen sem érdeke Magyarországnak, sőt, kifejezetten káros" - foglalta össze. Balázs szerint világosan látszik ugyanakkor az is, hogy Orbán Viktor kerítése és agresszív erőfitogtatása nem állítja meg a menekültáramlatot, a magyar határokon nem fognak "fönnakadni" ezek a tömegek, így a magyar kormánynak ebben a helyzetben sokkal inkább európai partnerekre, mintsem csetepatékra lenne szüksége. Ráadásul Németország a menekültkrízisben is jelentős szereplő, kifejezetten hatékony segítője lehetne Magyarországnak, főként ha normális hangnemben tárgyalnánk vele - fogalmazott.

Eközben a német nagykövetség honlapján kifejezetten hangsúlyozzák, hogy a menedékkérőket abban az országban kell regisztrálni és a menedékügyi eljárást abban az országban kell lefolytatni, amelyben beléptek az EU-ba, és hogy a menekültek regisztrálása és a menekültügyi eljárások lefolytatása továbbra is "teljes mértékben szükséges". A magyar kormány több tagja Németországot nevezte meg felelősként, miután hétfőn a hatóságok több vonattal, regisztráció nélkül elengedték elmenni az országból a menekülőket Németországba.

"Magyarországnak be kell tartania a menekültügyi előírásokat, és ezen nem változtat, hogy Németország jelenleg nem küld vissza Magyarországra szíriai menedékkérőket" - mondta tegnap a német kormányszóvivő is Berlinben. Steffen Seibert azt is kiemelte, a magyar hatóságoknak "emberhez méltó" módon el kell látnia a területére lépő menedékkérőket, és az uniós szabályoknak megfelelően le kell folytatnia a menedékjogi eljárást.

Már Luxemburggal is összeveszünk

"Egyes európai vezetők erejéből csak az ilyen szánalmas és hazug kirohanásokra és személyeskedésekre futja, miközben Európa a közelmúltbeli történelmének egyik legsúlyosabb kihívását éli át" - nyilatkozta Szijjártó Péter az MTI-nek. A magyar külügyminiszter luxemburgi kollégája, Jan Asselborn ZDF-nek adott nyilatkozatára válaszolt így. Asselborn ugyanis arról beszélt, hogy a vízbe fulladt szíriai kisgyermek vagy gyermekeket hóhérként használó dzsihadisták tettei felett nem hunyhat szemet Orbán Viktor. A veszélyben lévő embereknek jár a védelem a keresztény értékrend szerint. "Az embernek szégyenkeznie kell Orbán Viktor miatt" - mondta a luxemburgi politikus. Szijjártó szerint az Európai Unió soros elnökségét adó Luxemburg külügyminiszterének élen kellene járnia abban, hogy a kihívásokat valós nevükön nevezze.