Gyilkosságra ösztönző vágyak

Publikálás dátuma
2015.09.08. 07:47
Szász keményebben, sötétebben játszatja a darabot az eddigieknél – Wunderlich József és Bata Éva FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
A gyilkossá lett melós fiú története, aki szebb életet álmodik, és görög diplomatának kiadva magát, szédíti a nőket, csaknem negyven éve jelent meg a Vígszínház színpadán a Jó estét nyár, jó estét szerelem című musicalben. Nem véletlenül adták néhány esztendeje a Nemzetiben is, mert az elvágyódás, a reménytelenül is ábrándképek kergetése, a beteljesületlen vágyak miatti dühödt agresszió, ma is dermesztően aktuális.

Keménnyé, kegyetlenebbé tette a Jó estét nyár, jó estét szerelem című musicalt Szász János rendező a Pesti Színházban, a csaknem negyven évvel ezelőtti vígszínházi ősbemutatóhoz képest. A rendezőt valószínűleg leginkább a bűn fokozatos elhatalmasodása izgatta, ezért még azóta feltárt rendőrségi dokumentumokat is feldolgozott. Kapásból tudjuk, hogy itt aztán senki nem lesz boldog, rosszul végződnek majd a dolgok.

Az is sejthető, hogy a főhős gyilkolni fog, rögtön a produkció elején olyan dühös energiával dolgozik lakatosként a gépén, hogy szinte szétrobban, és annyira elkeseredetten énekel arról, hogy mit ér az ember, aki munkabérből él, hogy csaknem beleremegnek a falak. Sejthető, hogy baj lesz abból, hogy ebből a létből ki akar törni. A kézi borotváját is kinyitja, vizsgálgatja, azonnal gyilkos szerszámnak hat a kezében. A szereplők gyakran brechti songként énekelnek el egy-egy dalt, még okítóan kifelé is fordulnak a közönséghez, képünkbe dalolják a keserű igazságot.

A Jó estét nyár, jó estét szerelem egykori előadása, Hegedűs D. Gézával a főszerepben, ma már legendává lett. És azzá vált Fejes Endre valós eseményeken alapuló regényének tévéfilm változata is, ebben Harsányi Gábor alakította azt a melós srácot, aki görög diplomatának kiadva magát, nőket szédített, majd amikor lelepleződött, kutyaszorítóba került, egyiküket meg is ölte. Három nap alatt elköltötte a havi fizetését, de addig úrnak érezte magát, aki előtt hajbókolnak, akit tisztelnek, emberszámba vesznek. És ezt az érzést azoknak a nőknek is nyújtotta, akik kapcsolatba kerültek vele.

Hacsak ideig-óráig is, de megtestesítette azt, amire vágytak, az úgymond jó életet, biztos egzisztenciát, sok utazást, külföldi létet, azt a helyzetet, amikor már a pénz nem számít, gondtalan felszabadultsággal szórható. Segített szépet álmodni nekik, ahogy magának is, és a boldogtalanok csőstül tapadtak rá. És hát voltak rengetegen, ahogy manapság szintén.

Az elvágyódás, a reménytelen kékmadár kergetés fokozódik, a csődbe jutott életek halmozódnak. Ez indokolja, hogy Szász keményebben, sötétebben játszatja a darabot az eddigieknél. De, ha már szinte végképp nem lehet hinni semmiben, ha már reménysugár se nagyon van, ha a líra kikopott, a romantika száműzetett, akkor ez már olyan világ, ahol abban sem nagyon lehet bízni, hogy bárki is elhozza a megváltást. A mű tétje kérdőjeleződik meg. És az érzelmi amplitúdók leszűkülnek. Eleve elrendeltetett, hogy a sivárságból nem lehet kitörni. És ez sok esetben valószínűleg így is van.

A színpadon viszont kissé egyszínűvé, monotonná teszi a játékot a sok szürke és szürke. Amikor már az első lány esetében is nehéz azt hinni, hogy létrejöhet a szerelem. Ebben az új, áthangszerelt változatban nem nagyon akadnak andalító, szárnyaló dallamok, hideglelős futamok annál inkább, bár azért a Wunderlich József által adott fiú, és a Juhász Katalint Játszó Tornyi Ildikó, tudnak úgy egymásra nézni, tudják úgy megérinteni a másikat, hogy valami kis esély adható. Wunderlich, aki akkor került bele a próbafolyamatba, amikor Stohl András kiszállt belőle, igen erőteljes színésznek mutatkozik, aki markánsan el tudja játszani a fönt és a lent közötti különbséget.

Képes megmutatni a megalázottat, a kiszolgáltatottat, a csaknem eltaposottat, ahogy azt is, amikor pénzzel a kezében, egyetlen öltönyében és nyakkendőjében, azt füllentheti, hogy övé a világ. És ennek aztán ezernyi árnyalata van, amikor csaknem jól érzi magát, amikor elbizonytalanodik, fél, vagy egyenesen retteg, és itt mégiscsak vannak jelentős érzelmi kilengések. Azt amúgy nehéz elhinni, hogy igazi melós, nyers, faragatlan indulatokkal, inkább tűnik ábrándos bölcsésznek, aki aztán végletesen kijön a sodrából. Börcsök Enikő Patyolatban robotoló vénlányáról annál inkább hihető az elviselhetetlen robot. Olyan megviselt, annyira fájdalmasan elnyűtt, hogy az megrendítő.

Járó Zsuzsa fodrásznője gúnnyal, pikírtséggel próbál úrrá lenni azon a helyzeten, amin nem lehet, végül ő is összeomlik. Bata Éva vegyiparban dolgozó nője igyekszik nagyviláginak mutatkozni, jól áll rajta az estélyi, tán a legtöbb esélye lenne a kitörésre, ezért is válhat annyira követelőzően agresszívvá, amikor kiderül, hogy homokvárra próbált építeni. Lényegében kihívja maga ellen a sorsot, nem véletlenül ő válik gyilkosság áldozatává. Kútvölgyi Erzsébet Anyája, Papp Zoltán Apája, a moccanatlan, állóvíz jellegű, elláposodott, fejlődésre képtelen társadalom kövületei. Vereckei Rita díszítők által komoly munkával, és olykor meglehetősen hangosan, mozgatható falakat tervezett, melyekre a szituáció hangulatához illő szürreális, vagy nagyon is valóságos képeket vetítenek.

Presser még két dalt írt az új bemutatóhoz. Amikor a gyilkossá vált, álmodozó srác, felakasztva elsüllyed a mélyben, a többi szereplő felénk fordulva, szemezve velünk, energikus elszántsággal, lényegében rekviemet énekel érte. Siratják a halottakat és a törvényszerűen meg nem valósuló álmokat.

Szerző

Közelkép - Katonadolog

Több ezer néző megkönnyebbülhetett az elmúlt hétvégén a Syma Csarnokban. Az Alexandrov együttesnek nem szükséges attól tartania, hogy tiltott önkényuralmi jelkép - a lézerképként számtalan alkalommal felvillanó vörös csillag - használatáért bűnhődnie kell. 

A kontinensünkön egyedülálló módon elítélő jelképhasználatot az új Büntető-törvénykönyv sem rendeli el szankcionálni, ha művészi alkotás részeként ábrázolják. Már pedig ahhoz kétség nem férhetett, hogy a katonakórusból, a hagyományos orosz hangszereken is játszó zenekarból és a női szereplőkkel is színesített tánckarból álló együttes párját ritkító teljesítménye művészi, éppen ezért Alexandrovékat cseppet sem tudták megzavarni holmi álságos törvények.

Mondják, ha a brüsszeli NATO-központban vörösre tudták tapsolni a nézők a tenyerüket, vagy a vatikáni fellépésük után - az oroszok iránti rokonszenvvel aligha vádolható - II. János Pál pápa nem talált megfelelő szavakat, hogy elragadtatását kifejezze a hallottak, látottak nyomán, akkor holmi vörös csillag használatát a nézők, mint a hagyomány természetes ápolásának kellékeként fogadhatják el.

Az együttes Budapesten kezdte meg a második világháború lezárásának 70. évfordulójára emlékező turnésorozatát. Bár most is a Vörös Hadsereg együtteseként hirdették a plakátok érkezésüket, a történelemben kicsit is járatosaknak aligha kétséges: ezen a néven éppen hét évtizede nem hívják fegyveres erőiket az oroszok. Alexandrovék éppen a világégés alatt váltak igazi katonává, amikor a különböző frontokon mintegy 1300 előadást tartottak bajtársaiknak. Műsorok és előadásuk színvonala a Szovjetunió összeomlása után alig-alig változott.

Dalaikat, táncaikat már korábban sem a kommunista rendszer dicsőítése, hanem a hazaszeretetre buzdítás, az Oroszországban élő népcsoportok tradicionális dalai, táncai jellemezték, és ez ma sincs másképp. De, akinek ennyi jó kevés, az szűk két hét múlva Budapesten meghallgathatja egy másik orosz katonaegyüttes a Red Army Chor előadásában a Kalinkát, a Moszkva parti estét, vagy a Partizándalt.

Szerző

DK: Miért mondott le Hende?

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a magyar állampolgároknak joguk van tudni, hogy miért mondott le valójában Hende Csaba honvédelmi miniszter. Így reagált Vadai Ágnes, a párt országgyűlési képviselője közleményében a honvédelmi tárcavezető távozására.

A DK-s politikus  -aki az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának is tagja-  szerint nem véletlen, hogy "öt év hozzá nem értés, átgondolatlanság és károkozás után" Hende Csaba most nyújtotta be lemondását, amikor "az Orbán-kormány kevesebb, mint két héten belül készül bevetni a Magyar Honvédséget a magyar-szerb határon". Ugyanakkor Vadai Ágnes szerint Hende Csaba távozása annyiból "érdekes fejlemény, hogy Hende Csaba múlt héten még az Országgyűlésben bizonygatta, hogy miért is lesz jó a magyar hadsereg belföldön történő bevetése".

A DK ezért felszólította Hende Csabát: mondja ki lemondása valódi okát, hogy "nem ért egyet a magyar katonák déli határon történő bevetésével vagy előre sikertelennek ítéli a hadsereg menekültek feltartóztatására irányuló bevetését".

Hétfőn a Kormányzati Információs Központ tudatta az MTI-vel, hogy ülésezett a kormány nemzetbiztonsági kabinetje, ahol áttekintették az illegális bevándorlással kapcsolatos helyzetet, ezen belül beszámolót hallgattak meg a magyar-szerb határon épülő ideiglenes biztonsági határzár készültségi állapotáról. A kabinet ülését követően Hende Csaba honvédelmi miniszter benyújtotta lemondását a miniszterelnöknek, amelyet Orbán Viktor elfogadott. A kormányfő ezek után a honvédelmi miniszteri feladatok ellátására felkérte Simicskó Istvánt, aki mostanáig a sportért felelős államtitkári posztot töltötte be.

Szerző