Előfizetés

Ferenc pápa, a menekültek mentora

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2015.09.08. 07:36
Ferenc pápa megválasztása óta következetesen kiáll a menekültek mellett FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MARIO TAMA
Ferenc pápa 2013 márciusi megválasztása óta mindig is következetesen kiállt a menekültek mellett. Rendre figyelmeztetett arra, keresztényi kötelesség segíteni a kirekesztetteknek, a társadalom peremére szorultaknak. Többször is hangoztatta: közös európai stratégiára van szükség a menekülthullám kezeléséhez. Vasárnapi felszólítása pedig, amelyben arra kéri a plébániákat, fogadjanak be egy menekültcsaládot, egyenesen forradalmi. A pápa élesen bírált minden a menekültekkel szembeni fal építését is. A pápa következetessége példa lehetne minden hazai szereplő számára.

Ferenc pápa átérezhette azt, milyen idegenként, külföldiként beépülni egy teljesen más társadalomba, hiszen ízig-vérig olasz, piemonti család tagja. Ő maga ugyan már argentin területen született, de hamarabb elsajátította a piemontiak nyelvét, mint az olaszt vagy a spanyolt. Már 2013. március 13-án történt megválasztása utáni első rövid beszédében is utalt arra, hogy ő is egy távoli ország szülöttje. Olaszul így köszöntötte a híveket: "Tudjátok, a konklávé kötelessége volt, hogy új püspököt adjon Rómának. Úgy látszik, hogy bíboros testvéreim a világ végére mentek érte" - mondta.

Gesztusértékű vizit Lampedusán

A pápa már évekkel ezelőtt felismerte, milyen folyamatok várnak Európára a menekültkérdés kapcsán. Előre érezte a veszélyt, s próbált mindenkit arra figyelmeztetni: keresztényi kötelességünk az, hogy menedéket nyújtsunk mindazoknak, akik rászorulnak erre. Még két hónap sem telt el pontifikátusából, máris előtérbe helyezte ezt a fontos témakört. 2013. május 8-án egy Velence mellett tartott szabadtéri szentmisén arra szólította fel a jelenlévő, mintegy 300 ezer főt, legyenek nyitottak a más kultúrájú emberek iránt. Mint mondta, a keresztények nem zárkózhatnak el a más nemzetiségűektől.

Hatalmas nemzetközi visszhangja volt annak, hogy első hivatalos Vatikánon kívüli látogatása épp Lampedusa szigetére vezetett. Ritkán esik meg, hogy egy pápai látogatást ekkora médiafigyelem kísérje. Az Aréna sportpályán elmondott beszédében a világ közvéleményét, a gazdasági és társadalmi élet vezetőit is megszólította, valamint minden jóakaratú ember lelkiismeretére is apellált. A szentmise sem volt szokványos. A kehely, a pásztorbot azoknak a csónakoknak a fájából készült, amelyek a bevándorlókat a szigetre hozták, s melyek roncsai a sportpálya közelében hevernek.

„Éreztem, hogy el kell ide jönnöm, hogy imádkozzak, hogy éreztessem közelségemet, de azért is, hogy felébresszem lelkiismereteinket, hogy az, ami megtörtént, ne ismétlődjön meg, kérem, hogy ne ismétlődjön meg” – ismételte annak kapcsán, hogy bevándorlók sora lelte halálát a Földközi-tengerben.

A menekültkérdésben a pápa a világ lelkiismereteként lép fel. Tudja, nem könnyű átalakítani egy társadalom gondolkodását. Hiába hívő keresztény valaki, attól még nem biztos, hogy hajlandó megnyitni a szívét az „idegenek” előtt. Manapság vita van arról is, közös európai stratégiára van-e szükség, vagy a menekültkérdés csak bizonyos országokat érint-e, amint Orbán Viktor azt Németország problémájának nevezte. Ferenc pápa már akkor közös fellépést sürgetett, amikor Közép-Európában szó sem esett erről a kérdésről. A „találkozás kultúrájának” megteremtéséről beszélt nem is egy alkalommal, ez a metaforája ma is újszerűen hat.

A menekültek világnapján, 2014. január 19-én üzenetet intézett a katolikusokhoz. A pápa az „Útban egy jobb világ felé” című dokumentumban arra mutatott rá, a menekültkérdés gyökereit kell kezelni, s mind politikai, mind kulturális szempontból javítani kell a rászoruló családok életkörülményein. „Ami ma sok elvándorlót és menekültet mégis arra ösztönöz, hogy vállalja a migrációval járó problémák, kockázatok és nehézségek küzdelmeit, az nem más, mint a bizalom és remény egyesített keveréke; az a tény, hogy szívükben hordják a jobb jövő vágyát, nem csak saját maguk, hanem családjaik és szeretteik számára is” – fejtette ki üzenetében a Vatikáni Rádió fordítása szerint.

Hozzátette, a vándorlók és menekültek „nem figurák az emberiség sakktábláján”. „Ők gyerekek, asszonyok és férfiak, akik különböző okok miatt hagyták el otthonaikat, vagy éppen hazájuk elhagyására kényszerültek, – emberek, egyazon legitim vágyakkal, hogy többet tudjanak, többet birtokoljanak, és mindenekelőtt hogy több legyenek” – hangoztatta. Azonban ha egy másik világba kerülnek, itt is elutasítást tapasztalnak: „gyakran éri őket olyan bizalmatlanság, gyanakvás, elzárkózás, kirekesztés és egyéb, nem ritkán súlyos csapás, amely sérti az emberi méltóságukat”.

Közös stratégia kell

Ferenc pápa kiemelte, hogy a menekülthullámmal szembenéző országoknak összhangba kell hozni stratégiájukat, törvényeiket. Különösen fontos ez a mondata: „A jobb világért folyó közös munkálkodás megkívánja, hogy az országok készségesen, bizalommal és kölcsönösen segítsék egymást, anélkül, hogy legyőzhetetlen akadályokat gördítenének mások elé.”

Ferenc pápa utalt arra, hogy az evangéliumból fakad, miért kell a keresztény embernek segítenie a menekülteken: „Az egyház krisztusi küldetésének megfelelően (…), arra hivatott, hogy Isten népe legyen, magához öleljen minden népet és hirdesse az evangéliumot, hiszen minden ember arcán Krisztus képmásának nyomai ragyognak. Ebből ered és éppen ebben gyökerezik az ember személyi méltósága, amelyet mindig tisztelni és védeni kell.”

A menekültkérdés a Vatikánt is egyre jobban foglalkoztatta, hiszen a szélsőséges dzsihadista Iszlám Állam (IS), amely 2014 június végén Irak és Szíria egy részén kalifátust hozott létre, keresztények sorát üldözte el az általa uralt területekről. Az egyházfő többször is rámutatott azokra a kérdésekre, amelyek révén csillapítható lenne a menekültáradat. Ki kell emelni azonban, hogy a pápa nem csak a keresztények megsegítését sürgette, hanem vallástól függetlenül követelt áldozatvállalást a hívektől a menekültek számára. Utalt arra, meg kell sokszorozni az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy megszűnjenek a háborúk, a nélkülözés, amelyek „egész népeket hazájuk elhagyására kényszerítenek”.

A pápa korábbi, a menekültek megsegítését érintő intelmeit egy új elemmel is kiegészítette a 2015 januári menekültek világnapjára szóló üzenetében. Utalt ugyanis arra, hogy még a katolikusok, az egyházi közösségek is bizalmatlanok, sőt, esetenként ellenségesek a bevándorlókkal szemben, miközben nem ismerik elvándorlásuk okait, nem tudják azt, hogyan kerültek nyomorba, milyen üldöztetésen mentek keresztül. Kiemelte, hogy ez ellentétben áll azzal a bibliai paranccsal, amely szerint tisztelettel és együttérzéssel kell fordulni a rászorulókhoz. „Jézus azonosította önmagát az erőszak és az elnyomás minden ártatlan áldozatával, az idegenekkel és minden szenvedővel. Jézus azt kéri tőlünk, hogy cselekedjünk a szeretet parancsa szerint” – hangoztatta.

2014. november 15-én és 16-án az ausztráliai Brisbane városában ülésezett a világ húsz legfejlettebb ipari hatalma, a G20. Ferenc pápa üzenetben szólította fel a résztvevőket arra, ne elvi kérdésekről vitatkozzanak, hanem konkrét megoldásokat keressenek a világ égető problémáira. Ne csak számokkal, statisztikai adatokkal vagdalkozzanak, hiszen „a számok mögött emberek vannak, családok, munkanélküliek, szegények, menekültek. Sürgős döntésekre van szükség, hogy biztonságot teremtsünk, leküzdjük a terrorizmust, az illegális kereskedelmet, a környezet pusztulását, a pénzügyi visszaéléseket” – fejtette ki.

A menekültek megsegítése volt Ferenc pápa 2014. november 25-én Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén elmondott beszédének legfőbb témája is. Kiemelte, ne csak a gazdaság körül forogjon Európa, hanem tekintsen az emberre is, védje és oltalmazza az emberi méltóságot. Az egyházfő szerint Európa a népek olyan családja, amelyet az egység és a sokszínűség köt össze, és a kontinensnek a szolidaritás elvén kell nyugodnia. Síkra szállt a jobb élet reményében Európába menekülők befogadása mellett, hangsúlyozva: nem engedhető meg, hogy a Földközi-tenger a menekültek tömegeinek hullámsírja legyen.

Megismételte: a tragédiák egyik oka, hogy az egyes uniós tagországok nem működnek együtt kellőképpen a menekültkérdésben. „Hiányzik a kölcsönös támogatás. Ez pedig olyan politikát eredményez, amely nem tartja tiszteletben a menekültek emberi méltóságát”.

Konkrét feladatok

Konkrét feladatokat is meghatározott az egyházfő a megszentelt élet évére 2014 novemberében végén kiadott apostoli levelében, amelyet az egyházról szóló Lumen gentium dogmatiai konstitúció, valamint a szerzetesélet megújításról szóló Perfectae caritatis határozat ötvenedik évfordulója alkalmából bocsátott ki. A híveknek ezt üzente: „Konkrét tetteket várok tőletek: fogadjátok be a menekülteket, segítsétek a szegényeket, a katekézisben, az evangélium hirdetésében és az imádságra tanításban legyetek leleményesek!”

A menekültkérdésről is szó volt Ferenc pápa és Angela Merkel 2015. február 21-én megrendezett találkozóján. Hogy milyen nagyra becsüli a német kancellár az egyházfőt, az is igazolja: a G7 nyári találkozója előtt személyesen is konzultált vele. A menekültkérdés ekkor már aktuálisabb volt mint valaha, hiszen sosem látott tömeg érte el Olaszország partjait. A pápa ezúttal is szót ejtett arról, kevesli az európai országok együttműködését ebben a kérdésben. A kancellár el is ismerte: a pápának igaza van. „Ez a bírálat természetesen nagy súllyal esik latba. S tény az, hogy rendkívül nyugtalanító a Földközi-tengeren kialakult helyzet” – jelentette ki Merkel.

Ferenc pápa teljesen egyértelmű üzenetet küldött május elején, amikor az Erdő Péter bíboros vezette Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) és a Christopher Hill anglikán főpásztor vezette Európai Egyházak Konferenciája (CEC) tagjait fogadta. Kifejtette ugyanis, hogy a háborúk, az üldözés, a nyomor elől elmenekülők – vagyis a gazdasági bevándorlók – ezrei drámai és gyakran tragikus végzetű elvándorlásának fényében az európai egyházaknak kötelessége együttműködni a szolidaritás és befogadás ösztönzésében.

Vasárnap konkrét iránymutatást is adott a menekültprobléma megoldására az egyházfő. Arra szólított fel minden európai plébániát, vallási közösséget, rendházat, fogadjon be egy menekült családot, és bejelentette, hogy ebben példát fog mutatni, élen fog járni az általa vezetett római egyházközség és a két vatikáni plébánia, amelyek megteszik a lépést.

A pápa az Úrangyala imádság előtt a Szent Péter téren elmondott beszédében azt mondta, ez legyen konkrét gesztus, amelyet a decemberben kezdődő szentév, az irgalmasság éve előkészítésének jegyében tegyenek meg a vallási közösségek. "Magukhoz a lelkipásztorokhoz, testvéreimhez, az európai püspökökhöz fordulok most, és arra kérem őket, hogy támogassák felhívásomat minden egyházközségben" - tette hozzá. Ferenc pápa végül rámutatott: "amikor a párok, a családok, a közösségek, a plébániák, az országok bezárkóznak, ez belőlünk jön, és semmi köze Istenhez".

Hasonló tartalmú üzenetet küldött vasárnap egy az albán fővárosban, Tiranában keddig tartó békekonferencia résztvevőinek. Elítélte, hogy akadályokat emelnek azon emberek elé, aki egy jobb élet reményében menekülnek el egy embertelen világból. „Ölni Isten nevében szentségtörés. Diszkriminálni Isten nevében embertelen” – emelte ki a pápa, aki bírálta a „falakat és a kerítéseket azokkal szemben, akik a béke helyét keresik”. Nem lehet közömbösnek maradni azon személyekkel szemben, akik szenvednek „a háború és az erőszak miatt”. A béke megteremtésének tekintetében minden vallás együttműködésére szükség van. A világban zajló konfliktusok kapcsán az emberek nem lehetnek rezignáltak. „A béke megvalósítható” – emelte ki.

A pápa komoly kihívást jelent a menekültek befogadását elutasítók számára. A „befogadó egyházat” követelő kijelentései, a „találkozás kultúrájának” metaforája azonban – mint egyes nyilatkozatokból láthattuk – azok szemében sem túl népszerűek, akik a kereszténység bástyájának tartják magukat.

Befogadásra ösztökél a Pázmány rektora
Szuromi Szabolcs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektora körlevélben kérte az intézmény karainak dékánjait és hallgatói önkormányzatait, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a menekültek ellátását célzó jószolgálati munka megszervezésére, támogatására.
Az MTI-hez is eljuttatott, hétfői keltezésű rektori körlevél szerint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) kérte a PPKE segítségét a Közel-Keletről érkező menekültek ellátásában. A segítségnyújtás kiterjed "mind a társadalmi munkában teljesítendő esetleges tolmácsolási feladatok ellátására, mind egyéb, önkéntes segítő munkára, amely emberi körülményeket teremthet a Magyarországra érkező menekültek számára".
Szuromi Szabolcs hozzátette: tudatában van annak is, hogy az egyetem számos oktatója és hallgatója már részt vesz ebben a munkában.



Megdönti Viktória csúcsát II. Erzsébet

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2015.09.08. 07:34
II. Erzsébet Skóciában ünnepli a történelmi mérföldkő átlépését FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CARL COURT
II. Erzsébet brit királynő holnap megdönti ükanyja, Viktória rekordját, s Nagy-Britannia leghosszabb ideje regnáló uralkodója lesz. Szerdán délután fél 6-kor jön el a nevezetes pillanat. Viktória országlása, mint kiszámították, 23226 nap, 16 óra és 23 percig tartott, csak azért nem tovább, mert 81 éves korában elhalálozott. Erzsébet idén ünnepelte 89. születésnapját, s jövőre betölti a kilencvenet.

Viktória és II. Erzsébet uralkodása együttesen már meghaladja a 125 esztendőt. Egyikükről sem sejtették, hogy valaha királynők lesznek. Viktória apja - III. György király negyedik fia, Edward herceg - korán elhalálozott, mivel azonban bátyjai mind utód nélkül haltak meg, Viktória következett: 18 évesen, nagybátyja, IV. Vilmos elhunytával foglalta el a trónt, 1837 és 1901 között regnált, 1896-ban lett Nagy-Britannia legrégebben szolgáló uralkodója.

Elizabeth, ahogy a családban becézték, Lilibet 25 éves volt, amikor apja elhalálozott. Albert yorki herceg V. György király másodszülöttje volt, s nem ő, hanem bátyja, David volt a trónörökös. VIII. Edward azonban kevesebb mint egy év elteltével lemondott a koronáról, mivel az akkori miniszterelnök, Stanley Baldwin, s az anglikán egyház egyaránt ellenezte, hogy szerelmét, a kétszer elvált amerikai szépasszonyt, Wallis Simpsont nőül vegye. Így került a korona a nyilvános szerepléstől irtózó, dadogással küzdő Albert herceg fejére. VI. György király történetét idézte fel A király beszéde című Oscar-díjas film, amelyet 2010-ben mutattak be. II. Erzsébet mindig is neheztelt nagybátyjára, aki megfutamodott a kötelesség elől. Sokan erre vezetik vissza, hogy – noha már számos kötelezettségét átengedi fiának és unokájának – meg sem fordul a fejében, hogy leköszönjön.

Erzsébet és Viktória is apró termetűek, írta a párhuzamokat és különbségeket feljegyző összeállításában a BBC. Viktória mindössze 1 méter 50 centiméter magas volt, s II. Erzsébet sem haladja meg az 1,6 métert. Viktória kilenc gyermeknek adott életet, közülük négyből király lett vagy királyi családba házasodott. II. Erzsébetnek és férjének, Fülöp hercegnek négy gyermeke született, s várhatóan elsőszülött fia, a jelenleg 66 éves walesi herceg, Károly követi a trónon.

Az ükanya koronázását 400 ezer ember ünnepelte Londonban, II. Erzsébet trónra lépését már mutatta a televízió, 27 millióan nézték meg a koronázást, 11 millióan rádión hallgatták. Mindketten 21 éves korukban házasodtak. Viktória 1840. február 20-án ment férjhez első unokatestvéréhez, a német Albert herceghez, aki nem volt hosszú életű, 1861 decemberében elhalálozott. II. Erzsébet is 21 éves korában tartotta az esküvőjét, 1947. november 20-án, Fülöp edinburgh-i herceggel 68 éve házasok. Erzsébet az első brit uralkodó, aki megünnepelhette a gyémántlakodalmát.

Élen a népszerűségi listán

II. Erzsébetet szavazták meg minden idők legnépszerűbb uralkodójának. A The Sunday Times számára készült YouGov-felmérés szerint a Buckingham Palota jelenlegi lakóját a megkérdezettek 27 százaléka tette első helyre, I. Erzsébet 13, Viktória királynő 12 százalékot kapott. A felmérés szerint II. Erzsébet alig-alig veszített népszerűségéből, amióta 1952-ben fiatalasszonyként trónra lépett. A történészek szerint ugyanakkor aligha neveznek majd el róla egy korszakot, mivel uralkodása kevésbé volt sorsfordító, mint a viktóriánus évek.

A felmérés szerint az alattvalók 50 százaléka úgy ítéli meg, hogy ha a királynő már túl beteges lesz ahhoz, hogy ellássa feladatait, át kell adnia a koronát a trónörökösnek. Károly herceg sokáig meglehetősen népszerűtlen volt, időközben azonban megbékéltek vele a britek, 43 százalék támogatná, hogy trónra lépjen, igaz, 33 százalék viszont ellenezné. S csupán alig 16 százalék találná helyénvalónak, hogy második feleségéből, Kamillából királyné legyen, 38 százalék szerint jobb lenne, ha hercegné maradna.

Lilibet 13 éves korában ismerte meg a jóképű, nagy nőcsábász hírében állt herceget, Philip Schleswig-Holstein-Sonderburg-Glucksburgot, a görög királyi család tagját. Nagyon távoli rokonok, mindkettőjüknek Viktória királynő az ükanyja. Fülöp az ígéretes házasság érdekében lemondott görög állampolgárságról, trónigényéről, áttért az anglikán hitre, s így ideális vőlegényjelölt lett. 1947-ben tartották az esküvőt, s 1948 novemberében megszületett első gyermekük, Charles, 1950-ben Anne, majd tíz évvel később Andrew, végül 1964-ben Edward. Fülöp volt az, aki feleségének megmondta a fájdalmas hírt apja haláláról, a hercegi pár éppen Kenyában utazgatott, amikor Erzsébet királynő lett 1952-ben, a koronázást egy évvel később tartották.

Viktória trónra lépésekor, 1837-ben az Egyesült Királyságnak 16 millió lakosa volt, amikor elhalálozott, 32,5 millió brit gyászolta. II. Erzsébet trónra lépésekor 50 milliós volt Nagy-Britannia, uralkodásának 60. évfordulójára 63,2 millióra nőtt a lakosságszám. A brit birodalom azonban időközben megfogyatkozott, Viktória 400 millió ember királynője volt, Erzsébet „birodalmához” már csak 139 millió alattvaló és az Egyesült Királyság mellett hat állam, összesen 15 Commonwealth birtok tartozik. Viktória uralkodása idején tíz kormányfő váltotta egymást, a királynő kettő kivételével valamennyit túlélte.

II. Erzsébet már 12 brit miniszterelnököt fogadott hetenkénti audienciáján – 63 éve ez a brit uralkodó kedd délutáni programja. Winston Churchill volt a legelső kormányfő, akivel az ország ügyeiről tanácskozott. A leghosszabb ideig, 11 évig közülük az egyetlen nő, Margaret Thatcher kormányzott. A jelenlegi miniszterelnököt, David Cameront II. Erzsébet még kisfiúként ismerte meg, amikor megtekintett egy iskolai színielőadást, amelyben legfiatalabb fia, Edward herceg is játszott.

Erzsébet országlása a kötelességtudás mintapéldája, mindig rendkívül komolyan vette alkotmányos kötelezettségeit. Szerepe a brit politikai életben szimbolikus, ceremoniális, noha hivatalosan az uralkodó egyszersmind a hadsereg főparancsnoka, s az anglikán egyház főkormányzója is. Küldhet hadüzenetet, köthet békét, elismeri a külföldi államokat. Jogában áll feloszlatni a parlamentet, s a neki nem tetsző miniszterelnököt is meneszthetné – elméletileg. II. Erzsébet soha nem élt ezekkel a jogosítványokkal, nem nyilvánított politikai véleményt, erre nincs is jogosítványa. Károly herceg viszont ezt többször is megtette, vegyes visszhangot keltve.

Bár hivatali idejére esett a falklandi háború, a korona legsúlyosabb válságát mégis a magánügyek hozták. Károly és Diana házasságát az évszázad esküvőjének tartották, válásuk világbotrány lettAz 1992-es év volt országlásának mélypontja, ahogy ő maga nevezte, az „annus horribilis”, amikor három gyermekének válságba került a házassága, s még kedvenc lakhelye, a windsori kastély is leégett. Diana 1997-es tragikus halála megrengette a monarchiát, de átvészelték a válságot. II. Erzsébet nehezen alkalmazkodott a modernizálódó világhoz, de jóideje már a Buckingham Palota az interneten teszi közzé üzeneteit, s még abba is belement, hogy James Bond mellett szerepeljen az olimpiai megnyitón.

Manapság II. Erzsébet unokáira, s különösképpen a trónöröklési sorban apját követő Vilmosra, Cambridge hercegére irányul a reflektorfény, Vilmos és Katalin házassága, gyermekeik – György herceg és Charlotte hercegnő születése – bearanyozzák a dédnagymama uralkodását. II. Erzsébet a skóciai Balmoralban, családi körben ünnepli a történelmi mérföldkő átlépését.

A világ legidősebb koronás fője
Abdullah szaúdi király elhalálozásával idén év elején II. Erzsébet lett a világ legidősebb koronás fője. Az uralkodás hosszát tekintve azonban a világrekordot nem Erzsébet tartja: Thaiföldön Bhumibol király 1946. június 9-én lépett trónra, II. Erzsébet pedig 1952 februárjában lett királynő. A thai uralkodó valamivel fiatalabb II. Erzsébetnél, idén decemberben lesz 88 éves. Az európai uralkodók közül II. Margit dán királynő idén töltötte be 75. évét, a svéd király, XVI. Károly Gusztáv 69 esztendős. A 77 éves spanyol király, I. János Károly tavaly lemondott a trónról, a most ugyancsak 77. évében járó Beatrix holland királynő 2013-ban köszönt le fia javára.



Trump minisztere lenne Sarah Palin

Energiaügyi miniszter lenne Donald Trump kormányzatában Sarah Palin. A volt alaszkai kormányzó, John McCain alelnökjelölt-párja a 2008-as elnökválasztáson vasárnap a CNN-nek azt nyilatkozta, szívesen vállalna megbízatást Trump mellett, ha a milliárdos üzletember költözhetne be jövőre a Fehér Házba.

„Az energiaügyi minisztériumra gondolok, mert az energia az én szívügyem: olaj, gáz, ásványok, amelyek bőséggel találhatók földrészünkön, s mégis más, barátságtalan államokból származó importra vagyunk utalva” – mondta Palin Jack Tappernek adott interjújában. „Ha megkapnám a tárcát, gyorsan be is zárnám és az államoknak nagyobb felhatalmazást adnék, hogy hol és mit termeljenek ki a saját házuk táján” – tette hozzá a volt kormányzó.

Korábban Trump is felvetette már, szívesen látná Palint a kormányában. Az utóbbi években a radikális teadélután-mozgalmat támogató Palin 2008-ban kínos helyzetbe hozta McCaint és a republikánus pártot, totális hozzá nem értésével. A volt kormányzó különösképpen a külpolitikában volt járatlan, s egyszer azt találta mondani, hogy államából „átlátni Oroszországba”. Trumppal jól megérthetnék egymást, az üzletember nemrégiben szintén „levizsgázott” külpolitikából, nem tudta például megkülönböztetni a Hamászt a Hezbollahtól. „Ha majd elnök leszek, gyorsan belejövök” – ígérte Trump. 2000-ben George W. Bush is elbukott, nem tudta, kik a csecsenek, s a pakisztáni elnök nevére sem emlékezett, mégis megválasztották.

Trumpot a jelek szerint semmi nem tudja megállítani. Az NBC tévé által közzétett, friss Marist-felmérés szerint New Hampshire államban, ahol az első előválasztást tartják jövő januárban, a milliárdos 28 százalékkal vezet, John Kasich, Ohio állam kormányzója 12, Jeb Bush volt floridai kormányzó 8 százalékot érne el, az egyetlen női republikánus induló, Carly Fiorina negyedik helyen áll 6 százalékkal.