Feléltük tartalékainkat

Új hivatkozási alapja támadt a kormánynak arra, hogy az államháztartási hiány augusztusi értéke miért lett magas: az uniós támogatások beérkezésének csúszása. Ennek ellenére a nemzetgazdasági tárca bízik abban, hogy az augusztusi 914,9 milliárd forintos halmozott hiány ellenére tartható lesz 2015-ben a 2,4 százalékos hiánycél.

Az elmúlt esztendő azonos időszakához képest jócskán elszaladtak a költségvetés kiadásai. A nemzetgazdasági tárca szokásos közleménye szerint az államháztartás halmozott augusztus végi hiánya 914,9 milliárd forint volt, de a központi költségvetésé még ezt is meghaladta, elérte a 980,2 milliárd forintot. A különbség abból adódik, hogy a társadalombiztosítás és az úgynevezett állami pénzalapok - összességében mintegy 60 milliárd forintos - többletnél tartanak. Az utóbbi számok akár örömmel is tölthetnék el a költségvetés egyensúlyáért aggódókat, azonban itt korántsem egy pozitív folyamattal állunk szemben, hanem azzal, hogy nem költöttek el olyan pénzeket, amelyekre a költségvetés készítői számítottak.

Az viszont már elgondolkodtató, hogy a nemzetgazdasági tárca közleménye már a címében is arra hivatkozik, hogy a magasabb időarányos költségvetési hiány az "uniós források eltérő alakulása miatt keletkezett." Ha ez így történt, amiben nem kételkedhetünk, akkor vagy tervezési vagy számítási hiba, esetleg mind a kettő történt - mondta a Népszava érdeklődésére Burány Sándor. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke hozzáfűzte: súlyos hiba, hogy ennek a pénznek már a nyakára hágtak, így a költségvetésnek az esztendő hátralévő részére már nincsenek tartalékai.

Emlékezetes, hogy az idei költségvetés vizsgálatakor a Költségvetési Tanács úgy vélekedett: nincs szükség arra, hogy a 2015. évi költségvetés külön országvédelmi alapot tartalmazzon. Korábban - amikor a Tanács már megfogalmazta kifogásait - a kormány válaszul 40-ről 60 milliárd forintra emelte a rosszabb gazdasági teljesítmény esetére félretett keret összegét, igaz, ezt az adószabályok elfogadása után kénytelen volt megfelezni. Ennek ellenére Tanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy erre az alapra – annak ellenére, hogy vannak bevételi kockázatok, és a hiánycél is feszes – nincs szükség. Helyette a 30 milliárdot a normál tartalék emelésére fordítottak volna, mégpedig úgy, hogy ezt a pénzt szeptembert 30-ig ne lehessen felhasználni. Mivel a kormány erről a javaslatról nem vett tudomást, így minden maradt a régiben, a tartalék pedig nyolc hónap alatt elfogyott.

Burány Sándor megjegyezte, hogy a kormány tanult az elmúlt esztendők rendszeresen vissza-visszatérő hibájából, vagyis abból, hogy a költségvetés az éven belül egyenlőtlenül költekezett. Az idei évi költségvetés végrehajtása soron az egyes hónapok között már kisebb a különbség, és a hiánycél az ellenzéki szakpolitikus véleménye szerint is tartható.

Varga Mihály a múlt heti, miskolci Közgazdasági Vándorgyűlésen elképzelhetőnek tartotta, hogy a kormányzati ciklus végére - vagyis 2018-ra - a GDP arányos államháztartási hiány 1,7-1,9 százalékos lesz. Ez megvalósítható lehet - mondta a költségvetési bizottság elnöke, de ehhez merőben más gazdaságpolitikára lenne szükség. Arról is kifejtette véleményét Burány Sándor, hogy Varga Mihály ugyan ebben az előadásában borúsabb időszakok eljövetelére utalt. A szakpolitikus szerint a miniszter minden bizonnyal arra utalt, hogy a tavalyi 3,5 százalékos GDP arányos gazdasági növekedés sem idén, sem a jövő esztendőben nem tartható. Vagyis feladták a kormányzatban az ilyen jellegű illúzió kergetését. Tudomásul vették, hogy tavaly az uniós pénzek miatt csúcsra járt a gazdaság, ami csupán egyszeri alkalom volt. Úgy tetszik Varga Mihály is felismerte és elfogadja, hogy a következő időszakban a múlt évinél jóval kisebb növekedésre van kilátás.