Kijevet másolja Chisinau

Az elmúlt évtizedek legnagyobb civil tüntetése zajlik Európa legszegényebb országában. Moldova Köztársaság fővárosában, Chisinauban a kijevi Majdan mintájára sátrat vertek a parlament elé a tiltakozók, akik az államfő lemondását, a parlament feloszlatását, előrehozott választásokat, valamint azok felelősségre vonását, akik érintettek az „évszázad sikkasztásában”, az egymillió dollár eltűnésében.

Közel száz sátor áll már Chisinau központjában, s minden jel arra mutat, hogy komolyan gondolják, hosszú távra rendezkednek be a vasárnap óta tiltakozó civilek. Már mozgó konyhájuk és mozgó WC-jük, elsősegély pontjuk is van. Az aktivisták pénzt gyűjtenek, két nap alatt 100 ezer moldovai lejt sikerült összegyűjteniük (100 forint jelenlegi árfolyamon 6,87 lei), és élelmet is ajándékoznak a főváros lakói a sátrakban kitartóknak.

A tiltakozók mindaddig nem kívánnak hazamenni, míg nem vonják felelősségre az évszázad rablásának nevezett banki ügylet felelőseit. Tavaly ősszel derült ki ugyanis, épp a parlamenti választási kampány idején, hogy a moldovai bankrendszerből, a három legnagyobb bankból rejtélyesen eltűnt egymilliárd amerikai dollárnak megfelelő összeg. Európa legszegényebb, de integrációra törekvő országában ez az éves költségvetés mintegy felét teszi ki.

Moldova azóta is forrong, a gazdasági-pénzügyi válságot politikai tetőzi. A november végi választás után nehezen sikerült kormányt alakítani, ám azóta már a harmadik miniszterelnök van hivatalban Chisinauban. Az eltűnt milliárdnak azonban nyoma sincs, a korrupció virágzik, az áhított európai integráció egyre távolabbinak tűnik, a lakossági elégedetlenség pedig növekszik.

Vasárnap az elmúlt 24 év (a volt szovjet tagköztársaság Moldova 1991. augusztus 27-én kiáltotta ki függetlenségét) legnagyobb utcai tiltakozására került sor, becslések szerint mintegy 100 ezren követelték az előrehozott választásokat, Nicolae Timofti elnök lemondását, a banki sikkasztás szereplőinek felelősségre vonását – bár máig nem tudni sem azt, hogy hol van a pénz, sem azt, hogy kik a felelősök -, illetve a mindent eluraló korrupció felszámolását és az oligarchák kiszorítását a politikai életből. Elfogadtak egy kiáltványt, amelyben közvetlen államfőválasztást sürgetnek, azt, hogy az elnököt „a nép válassza meg, ne pedig a parlamenti képviselők holmi okkult megállapodások nyomán”.

A tiltakozó mozgalmat civilek, elsősorban újságírók és politológusok, hívták életre Méltóság és Igazság Civil Platform néven, a parlament előtti sátortábort a Méltóság városkájának nevezik. Képviselőik bizakodók, egy helyi televíziónak nyilatkozva egyik vezetőjük, Andrei Nastase ügyvéd azt mondta, nem hiszi, hogy télen is a sátrakban kell majd fagyoskodniuk, mert addig a felelősök mind börtönben lesznek majd. A kormányzat képviselői érzik, hogy közeleg a vég, tudják, hogy ha nem teljesítik a fővárosi tüntetők követeléseit, akkor az egész országban demonstrációkkal kell számolniuk, ezért is nem lesz semmiféle Majdan, előbb-utóbb a kormányzat menni fog, szögezte le Nastase. (A Valeriu Strelet vezette hárompárti kormány július 30 óta áll Moldova élén.)

Egyelőre azonban ennek semmi jele, bár az ellenzék is megpróbálja saját malmára hajtani a civil tiltakozás vizét. Chisinauban jelenleg nyugatbarát koalíciós kormány van hivatalban, a Moszkva-párti szocialista ellenzék máris követeli lemondásukat és az előrehozott választások kiírását. (Moldovában tavaly november 29-én volt választás, a nyáron pedig helyhatósági választás.)

A tiltakozó civilek nem tekintik partnernek az ellenzéket sem. Állítják, készek a párbeszédre, mindenekelőtt Nicolae Timofti államfővel szeretnének egyeztetni, annak ellenére, hogy lemondását követelik, hiszen az elnöknek kell feloszlatnia a parlamentet és kiírnia az előrehozott voksolást. Egyelőre azonban senki sem szándékozik lemondani. Timofti mandátuma jövő márciusban jár le, hivatalvezetője kedden bejelentette, az államfő végigviszi mandátumát, lemondása sem a népnek, sem az országnak nem áll érdekében, szögezte le.

Azt azonban függőben hagyta, hogy teljesíti-e az államfő a demonstrálók másik követelését és kimegy-e a chisinaui sátortáborba, úgy fogalmazott, az elnök meg fogja vizsgálni a kérést és közli majd válaszát. A párbeszédet követelő tüntetők viszont nem hajlandók elfogadni a meghívást a parlamentbe, ők a téren szeretnének egyeztetni az elnökkel, Adrian Candu házelnökkel és Valeriu Strelet államfővel. A civileket egy választott bizottság képviselné az egyeztetéseken, amennyiben azokra sor kerülne. Az első, a kormányfővel kitűzött találkozó azonban a helyszínen bukott meg, a miniszterelnök az országházban, a demonstrálók az előtte lévő téren várakoztak.

A politikai instabilitás súlyosbítja az amúgy is rendkívül komoly gazdasági-pénzügyi gondokkal küszködő Moldova helyzetét. Az ország nemzetközi pénzügyi támogatásra illetve hitelre szorul, de a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelen körülmények között elhalaszthatja a szeptember 22-re tervezett chisinaui látogatását.