Aszaddal vagy nélküle?

Látványosan nő azon európai és közel-keleti vezetők száma, akik szorgalmazzák, hogy az Iszlám Állam elleni harc hatékonysága és a menekültválságot is tápláló szíriai háború lezárása érdekében tárgyalni kellene Bassár el-Aszad szíriai elnökkel. Oroszország egyre aktívabb Szíria kapcsán, ami aggodalmat kelt Washingtonban és Jeruzsálemben.

Egyre több politikus és elemző veti fel azt is, hogy hiba volt szakítani Aszaddal, és csakis a damaszkuszi kormány felfegyverzésével lehetne megállítani az Iszlám Állam (IS) előretörését. Legutóbb kedden az osztrák külügyminiszter, Sebastian Kurz nyilatkozta, hogy a Nyugatnak mielőbb be kellene vonnia az egyeztetésekbe Aszadot és szövetségeseit, Iránt illetve Oroszországot. Heinz Fischer osztrák államfő, első európai uniós vezetőként Teheránba látogatott. Hasszan Rohani iráni elnök a közös sajtótájékoztatón leszögezte: Teherán kész bárkivel tárgyalni a konfliktus békés lezárása érdekében. Kérdésre válaszolva elmondta, a „bárkibe” az Egyesült Államokat és Szaúd-Arábiát is beleérti.

Az osztrák mintát követve, a spanyol diplomácia is sürgette Aszad bevonását a tárgyalásokba, hangsúlyozva, hogy a szír elnök nélkül nem lehet fegyvernyugvást elérni a négy éve háborúban álló közel-keleti országban. Az Egyesült Államok és az Európai Unió álláspontja, bár az IS terjeszkedése miatt meginogni látszik, deklaráltan még mindig az, hogy Aszadnak „mennie kell”. Oroszország az ellenkező álláspontot képviseli, Moszkva az Aszad-rezsim fennmaradásában látja Szíria stabilitásának zálogát, ezért Aszad bevonásával ültetné tárgyalóasztalhoz a rendezésben érdekelt feleket.

A Londonban székelő szír emigráns emberjogi szervezet, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja a nyugati elbizonytalanodás láttán figyelmeztetést adott ki, állítva, a Nyugatnak nem szabad kibékülnie Aszaddal, mert az elnök nem jobb az IS-nél, katonái már több embert öltek meg, mint a terroristák. Hangsúlyozták, hogy a dzsihádisták brutális gyilkosságai nyilván magukra vonják a figyelmet, a kormánycsapatok által végrehajtott légicsapások azonban sokkal több emberéletet követelnek.

Úgy érvelnek, hogy a felkelők, beleértve az IS-t is, nem rendelkeznek légierővel, sem komoly légelhárító fegyverzettel, a rezsim légierejét viszont Oroszország folyamatosan fejleszti, így Aszad hadserege egyre inkább támaszkodhat a légifölényre, amelyet akaratlanul is kiegészítenek az Iszlám Állam ellen végrehajtott nyugati légicsapások. Moszkva aktivizálódása komoly aggodalmat is okoz. Az Egyesült Államok szerint bizonyítékok is alátámasztják, hogy Oroszország közvetlenül is bekapcsolódott a szíriai polgárháborúba. Az utóbbi napokban legalább három orosz katonai gép ért földet az országban. Ebből két óriási Antonov-124 Contor típusú gép volt. Légvédelmi eszközöket is az országba vitték – állították az amerikaiak, akik szerint ez arra utal, hogy ebben a régióban bevetési központot akarnak kiépíteni.

Izrael is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország egyre jelentősebb hadi támogatást kíván nyújtani Aszad rezsimjének. Ram Ben-Barak, az izraeli hírszerzési minisztérium főigazgatója magától értetődőnek nevezte, hogy országára is hatással lesz, amennyiben Oroszország beavatkozik a szíriai konfliktusba. Amosz Glad, az izraeli védelmi miniszter tanácsadója utalt arra, hogy az oroszok aktív szerepvállalása mellett az amerikaiak légicsapásokat hajtanak végre Szíriában, ami arra utalhat, hogy előbb-utóbb szövetségre lépnek az Iszlám Állam ellen.

Bár Izrael tart az oroszok szíriai szerepvállalásától, Benjamin Netanjahu kormánya el akarja kerülni, hogy megromoljon a viszonya a Kremllel. Amosz Gilad a Reutersnek elmondta, hogy jelenleg jó a két ország kapcsolata. Ugyanakkor a moszkvai külügyminisztérium szóvivője azt közölte, nincs információja arról, hogy bármiféle kapcsolatfelvétel történt volna Oroszország és Izrael között Szíria ügyében.