Válsághelyzetet hirdethetne a kormány

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetésére tett javaslatot a Belügyminisztérium a kormánynak, a kabinet jövő keddi ülésén dönt erről - mondta Lázár János a csütörtöki Kormányinfón. A miniszter közlése szerint mégsem lesznek Szerbia felé nyitott tranzitzónák Magyarország területén. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról is beszámolt, hogy a nemzetbiztonsági kabinet kap olyan jelzéseket, hogy erősödik a térségben a szervezett bűnözői körök tevékenysége, és a terrorveszély lehetősége is nő Magyarországon. Egy kérdésre azt is mondta, hogy szeptember 15-ig el kell készülnie a határzárnak Röszkénél, a vasúti sínen is.

Ebben az évben már 176 ezer illegális bevándorló lépte át a magyar határt - közölte Lázár János. Tegnap relatív csúcs volt, 3361 embert állítottak elő. Jelen pillanatban a Keleti pályaudvaron 1500-an várakoztak, de folyamatosan mennek a vonatok Nyugat felé és szállítják el a menekülteket.

Lázár János bejelentette: a kormány a befogadóállomási kapacitás bővítését tervezi a következő két hétben a bevándorlók folyamatos és biztonságos ellátása érdekében. Orbán Viktor miniszterelnök arra utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy legalább további 2-3 befogadóállomás felállítására tegyen javaslatot. Szerbia felé nyitott tranzitzónák nem lesznek Magyarország területén, mert nincs értelme ezek felállításának.

A nemzetközi sajtó félrevezet

A miniszter nem felejtette el ostorozni a médiát, "folyamatosan anyáznak bennünket" -mondta, de azt is elismerte, hogy a megjelent híreket nem tudják érdemben cáfolni. Az "anyázást" egyébként európai politikusokra, az ő nyilatkozataikra értette.

Emberséges bánásmód

A megfelelő ellátás kötelessége a kormánynak és a magyar népnek. A segítségnyújtás azonban csak azoknak jár, akik hajlandók együttműködni a hatóságokkal, vagyis bemennek a menekülttáborokba. "Nem a segítséget visszük az emberekhez, hanem az embereket a segítséghez" - mondta Lázár János. Hangsúlyozta: senki nem marad ellátatlanul, ha a megfelelő pontokon jelentkezik.

Szeptember 15.

Szeptember 15-én új helyzet áll elő az új törvény értelmében: a hivatalos belépési pontokon végzik majd az ügyintézést, ott lehet benyújtani a menekültek kérelmeit, ezek elbírálása maximum 12 napot vehet igénybe.

A határt védeni fogja a műszaki határzár, a rendőrség és a hadsereg is. A műszaki zár napi 10 kilométerrel hosszabbodik. A menekülők a kerítés hatására megváltoztatják az útirányukat, ez már most is látszik a miniszter szerint.

Határozott nem a kvótára

A nagyhatalmak kényszerítenék Magyarországra a kvótarendszert, amit a kormány nem fogad el, mint ahogy hot spotok létesítését sem. Európai menekülttáborokat nem lehet létesíteni az ország területén, diktátumokat nem fogad el a kormány. A miniszter hozzátette: nem zárkóznak el végleg az ésszerű vitától a kvótarendszerről, de először alapkérdésekben kell egyetérteni, például Európa határainak megvédésében.

Ausztria és Németország a célkeresztben

Werner Faymann osztrák kancellárnak a magyar kormányra és Orbán Viktor kormányfőre vonatkozó kijelentéseit Lázár János vérlázítónak, minősíthetetlennek nevezte. Jelezte ugyanakkor, Orbán Viktor kész arra, hogy Budapesten fogadja az osztrák kancellárt. A miniszter Németországra is kitért, és azt mondta, reméli, hogy emberiességi szempontok, nem pedig a német ipar olcsó munkaerővel való ellátása vezényli a berlini kormány bevándorláspolitikáját.

Az EB jóváhagyta Paks II-t

Az Európai Bizottság arról tájékoztatta a magyar kormányt, hogy jóváhagyta a paksi erőmű kapacitásfenntartásáról szóló szerződést a műszaki tartalmat illetően - közölte Lázár, hozzátéve, hogy az Európai Bizottság szerint Paks II. teljesíti az Euratom-szerződés célkitűzéseit. A miniszter arra is emlékeztetett, hogy a brüsszeli testület ahhoz már korábban hozzájárult, hogy Magyarország tartósan Oroszországtól vásároljon üzemanyagot a Paks II. atomerőműhöz.

Nem maradt el a szocialisták hibáztatása

A miniszter szerint a kormány ismét közelebb került ahhoz, hogy hosszú távon - a következő 60 évben - biztosítottak legyenek Magyarországon az olcsó áram előállításának feltételei. Lázár János arról is beszélt, hogy 2016 végétől összesen 3,4 millió háztartásban szolgáltathat energiát a nemzeti közműcég. Ez lényegében azt jelenti, hogy "visszaszereztük azt a vagyont és azt a jogot, amit 1995-ben az akkori szocialista kormány privatizált, rászabadítva az országra több 100 százalékos gáz-, áram- és távhőáremelést" - fogalmazott.

Újabb rezsicsökkentés jön?

A tartós rezsicsökkentés egyik zálogaként hivatkozott az állami közműszolgáltatásra, hozzátéve: újabb rezsicsökkentés előkészítésére is lehetőség lesz a következő két évben. Beszámolt arról, hogy a kormány folyamatos lépéseket tesz az Elmű és az ÉMÁSZ egyetemes villamosenergia-szolgáltatási üzletágának megszerzésére. Hozzátette: a távhőrendszer kiépítése és az önkormányzati szektortól történő átvétele körülbelül 2-3 évet vesz igénybe. A miniszter úgy összegzett: 2016-ban minden háztartásban az állam fog gázt szolgáltatni, 2017-ben megkezdődik az áramszolgáltatás, és 2017-2018-ban minél több helyen állami távhőszolgáltatást szeretnének.

A következő ülés témái

A kormány jövő kedden tartja következő ülését, Lázár János tájékoztatása szerint a témák között szerepel majd a bevándorlási helyzet, a közigazgatási bürokrácia-csökkentéshez kapcsolódó törvénycsomag, egyházi fejlesztések, a pécsi magasház ügye és a nemzeti drogellenes stratégia.