Közel az újabb békéhez

Napok óta elhallgattak a fegyverek a kelet-ukrajnai fronton, ám ez csak akkor van esély a tényleges békére, ha a politikai rendezést is sikerül tető alá hozni. Ennek érdekében rövidesen újra tárgyalóasztalhoz ülnek a minszki tűzszünetet is tető alá hozó „négyek”. Az ukrán társadalmon belüli feszültségek viszont növekednek, a szélsőjobb fegyveres felkeléssel fenyeget.

Bár Petro Porosenko ukrán államfő nemrég bejelentette, nincs szükség Minszk 3-ra, azaz a normandiai négyek – Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Vlagyimir Putyin orosz és Porosenko ukrán államfő – újabb találkozójára, hanem a meglévő minszki tűzszüneti egyezményt kell maradéktalanul végrehajtani, mégis sor kerül az újabb találkozóra.

Szerdán a francia államfő kezdeményezésére telefonon egyeztettek a négyek a kelet-ukrajnai békeszerződés életbeültetéséről, a fegyverkivonásról, helyi választásokról, valamint a két szeparatista régió különleges státusáról. A megbeszélésről a Kreml adott ki sajtóközleményt, amely szerint Putyin az egyeztetés során külön hangsúlyozta, hogy szükség van közvetlen párbeszédre az ukrán kormány és a felkelő területek képviselői között.

(Jelenleg semmilyen kapcsolat nincs a felek között, Kijev csak a minszki kontaktcsoport keretében, az EBESZ közvetítésével egyeztet a szeparatisták képviselőivel.) Ugyancsak Moszkva közölte, hogy a négy ország külügyminiszterei e hét végén Berlinben folytatják a tárgyalásokat, az államfői, normandiai formátumú találkozóra pedig tervek szerint október 2-án Párizsban kerül majd sor.

A keleti fronton bekövetkezett fegyvernyugvásnak azonban nem mindenki örül Ukrajnában, mint ahogy a magas szintű politikai egyeztetésnek sem. A radikális szélsőjobboldali szervezetek fegyveres alakulatainak első perctől nem tetszik a tűzszünet, nem akarják letenni a fegyvert és azzal vádolják a kijevi vezetést, hogy Oroszország kezére játszik. Még kevésbé tetszik a szeparatista régiók különleges státusa biztosításának gondolata, amint azt bizonyította az augusztus 31-én történt, halálos áldozatokat is követelő kijevi zavargás, amelyet a decentralizációs törvény megszavazása elleni tiltakozásként robbantott ki a szélsőjobb. A felelősöket sorra tartóztatják le, tegnap a Szvoboda párt kárpátaljai vezetőjét, Eduard Leonovot helyezték házi őrizetbe.

A júliusi munkácsi lövöldözés felelőseinek egy része ugyan még szabadon van, de egyre több a letartóztatás a Jobb Szektor soraiban is. Az odesszai rendőrség szerdán őrizetbe vette a helyi radikális szervezetek, a Jobb Szektor és az Automajdan vezetőjét, emberrablás, huliganizmus és testi sérüléssel járó bántalmazás vádjával. A Jobb Szektor vezetője, Dmitro Jaros, aktivistái letartóztatása miatt tegnap megfenyegette a kijevi kormányzatot. Jaros az egész országra kiterjedő fegyveres felkelést helyezett kilátásba, ha, mint fogalmazott Facebook oldalán, a kormány „nem hagyja abba a patrióták zaklatását” és továbbra is Moszkva kezére játszik.

Fegyveres ellenállásra buzdított, s arra kérte híveit, hogy legyenek készültségben, merjenek polgári engedetlenséghez folyamodni. Felkérte a többi félkatonai formációt és az összes radikális politikai pártot, hogy fogjanak össze a kijevi „rezsim” elkergetése céljából. Állítja, egyre nehezebb visszatartani az embereket a fegyveres felkeléstől, mert a nép türelme elfogyott.

Felhívása azért rendkívül veszélyes, mert a lakossági türelem valóban elfogyni látszik a tavaly őszi választások nyomán felállt Jacenyuk-kormányzattal szemben. Egy friss felmérés szerint az ukránok 95 százaléka nem érzékeli a reformokat és nem is hisz az Arszenyij Jacenyuk kormánya erre irányuló erőfeszítéseinek sikerében. Mindezt tetőzi az a nagy mennyiségű fegyver, amely a szélsőjobb önkéntes alakulatok kezében mindmáig ott van.