Véget ér a türelmi időszak, szeptember 15-én nulla óra nullakor új időszak kezdődik. A migrációs krízis okán ugyanis Lázár János szerint a törvényhozás bölcsességének köszönhetően módosították a menekültügyi eljárást. Akik továbbra is Magyarországon keresztül akarnak Németországba, vagy más uniós tagállamba menni, azoknak jövő keddtől tiszteletben kell tartaniuk a törvényeket és a hivatalos belépési pontoknál kell jelentkezniük. Mégsem lesznek Szerbia felé nyitott, Magyarország irányába viszont zárt tranzitzónák a déli határon, ezt az ötletet a kormány elvetette. A belépési pontokon - amelyek nem a hivatalos határátkelőknél lesznek - a menekültkérelmét bárki benyújthatja és annak elbírálásáig minden jogi védelmet megkap. Emellett táborokban helyezik el, ahol a nemzetközi szabályoknak megfelelő ellátást, szállást biztosítanak neki. Azt ma nem tudni, hogy a migránsok a belépési pontokon kapnak ellátást, vagy másik táborokba irányítják őket, az viszont biztos, hogy ezek az állomások továbbra sem lesznek zártak, így a menekültek szabadon mozoghatnak az országban. Mindez a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki tájékoztatóján derült ki.
Magyarország mindenki számára állami keretek között segítséget nyújt, aki együttműködik az országgal. Aki viszont ezt, akár a német kormány nyomására is megtagadja, az lemond a segítségnyújtásról. "A magyar állam kötelessége a rend megőrzése, a káosz felszámolása. Nem az a segítség, hogy ha valaki leül az útra, sátrat húzunk a feje fölé, hanem az itteni játékszabályok betartásával, alkalmazkodjanak ők hozzánk" - fogalmazott Lázár. A miniszter azzal dicsekedett, hogy a menekültkérelmeket nálunk 12 nap alatt jogerősen elbírálják, ugyanez a németeknél egy évig is eltarthat. Lázár állítja, az eljárás végén nem mindenkit utasítanak majd ki, bár miután saját bevallása szerint "nem szeretne mellébeszélni," elmondta, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal biztonságos országnak tekinti Szerbiát és Görögországot is, így a rajtuk áthaladó migránsoknál más "játékszabályok" érvényesek.
FOTÓ: MTI
Keddtől kétfajta csoport lesz a határon: olyanok, akik beadták a menekültkérelmet, a többiek Magyarország határszélén, illetve Szerbiában várakoznak majd. Az ő ellátásukból Szerbiának is ki kell vennie a részét, és ehhez civil szervezetek - a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Magyar Vöröskereszt - közreműködését is kérte a kabinet. Erről szintén a Miniszterelnökség vezetője beszélt, aki bejelentette: Pintér Sándor a következő két hétben legalább további 2-3 befogadóállomás felállítására tesz javaslatot. A terrorveszély potenciálisan növekszik Magyarországon, ezt a szolgálatok folyamatosan jelzik, de a műszaki határzár, a rendőrség, szükség esetén pedig a hadsereg, háta mögött az új jogrendszerrel képes megvédeni az országot. Lapunk kérdésére a miniszter elmondta, szeptember végén már 3800 katona teljesít majd szolgálatot a határnál, tűzparancs viszont nem lesz.
Ami a kvótarendszert illeti: a magyar kormány az ésszerű vitától nem zárkózik el, ám "azt a diktátumot, amelyet az európai nagyhatalmak közül többen is Magyarországra akarnak erőltetni", nem fogják elfogadni. Szerinte a nyugati politikusok - például Werner Faymann osztrák kancellár, aki Lázár szerint minősíthetetlen kijelentéseket tett Orbán Viktorra - "folyamatosan anyáznak minket", amivel szerinte a kvótarendszer elfogadására és egy nagy magyarországi menekülttábor létrehozására akarnak nyomást gyakorolni. Ám EU hot spot nem lesz Magyarországon.
A két kerítés mellé nem épül harmadik - pontosította saját magát, illetve más fideszes politikusok kijelentéseit a miniszter. A vasfüggöny, amelyiknek olyan pengés drót lesz a tetején, amilyenből a gyoda készült, kiemelt sebességgel épül, az október 31-i határidő előtt akár egy hónappal is állhat. Az elmúlt időszakban napi 10 kilométer épült meg.