Válsághelyzet lépett életbe

Kovács Zoltán kormányszóvivő a tájékoztatón közölte: a jelenleg is zajló kormányülésen arról már megszületett a döntés, hogy kihirdetik, illetve életbe léptetik a válsághelyzetet a menekültválság miatt. A döntés két megyére, Bács Kiskun- és Csongrád megyére vonatkozik, kora délutántól, fél 1-től lesz érvényben, legfeljebb március 15-éig. Válsághelyzetben a hatóság például utakat is lezárhat, illetve korlátozhatja nyilvános intézmények működését is. A kormányszóvivő miután ezt közölte, át is adta a szót Bakondi Györgynek, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadójának, megjegyezve, hogy mindketten nemrég érkeztek vissza Röszkéről Budapestre. Szijjártó bejelentette, hogy a magyar-román határon is kerítés épül, Németország és Ausztria pedig rendkívüli EU-csúcs összehívását kezdeményezte.

Szóval: válsághelyzet

A rendelet az idegenrendészetért és menekültügyért is felelős belügyminiszter feladatául szabja, hogy haladéktalanul gondoskodjon a rendelet és a válsághelyzettel összefüggő jogszabályi rendelkezések tartalmáról való tájékoztatásról. A tájékoztatást a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint - lehetőség szerint - a körzeti, helyi műsorszolgáltatók és legalább egy országos napilap közreműködésével, a lehető legrövidebb időn belül közzé kell tenni. Az országos rendőr-főkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője a válsághelyzet elrendelését követően legalább 15 naponként közösen tájékoztatja az idegenrendészetért és menekültügyért felelős minisztert a válsághelyzet elrendelését megalapozó feltételek fennállásáról - rendelkezett a kormány.

Szijjártó: kerítés épül a magyar-román határon is

A külügyminiszter elmondta, az intézkedésre azért van szükség, mert a magyar-szerb határon épített kerítés hatására az embercsempészek megváltoztathatják útvonalukat, így a bevándorlási nyomás egy része áttevődhet Románia irányába.

Az "ésszerű távolság" azt jelenti, hogy a hármashatártól a Maros folyóig, majd onnan még pár kilométer hosszan kezdik meg az előkészítő munkálatokat - mondta Szijjártó Péter.

Nézzük: mi valójában a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet?

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője kezdeményezésére, a miniszter javaslatára a kormány rendeletben rendelheti el, akár Magyarország egész területére. A válsághelyzet feltételeinek fennállását az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője köteles folyamatosan figyelemmel kísérni, és ha a feltételei már nem állnak fenn, kezdeményezni kell a miniszternél, hogy tegyen javaslatot a kormánynak a kormányrendelet hatályon kívül helyezésére.

Néhány fontos, a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben alkalmazható hatósági rendelkezések:.

-Az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában vagy vagyonkezelésében, továbbá a többségi állami tulajdonban vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok tulajdonában álló ingó és ingatlan vagyontárgyak ideiglenesen - de legfeljebb hat hónapig - igénybe vehetők a válsághelyzet kezelésében részt vevő szervek által. Az igénybevételt az adott ingatlant és ingó vagyontárgyat bármilyen jogcímen használó harmadik személyek tűrni kötelesek.

Merkel: rendkívüli EU-csúcsot kezdeményeznek

Angela Merkel német kancellár rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be: Németország és Ausztria rendkívüli uniós csúcs összehívását kezdeményezi jövő hétre a menekültválság rendezése érdekében. A kancellár ismét közös európai megoldást javasolt, véleményéhez Werner Faymann osztrák kancellár is csatlakozott.

Határzár tiltott átlépése

- Aki Magyarországnak az államhatár rendje védelmét biztosító létesítmény által védett területére a létesítményen keresztül jogosulatlanul belép, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha fegyveresen, felfegyverkezve, tömegzavargás résztvevőjeként követik el. Aki a bűncselekményt fegyveresen vagy felfegyverkezve tömegzavargás résztvevőjeként követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz.

Határzár megrongálása

Aki az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítményt, illetve eszközt megsemmisíti vagy megrongálja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt fegyveresen,felfegyverkezve,tömegzavargás résztvevőjeként követik el. Aki a bűncselekményt fegyveresen vagy felfegyverkezve tömegzavargás résztvevőjeként követi el, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz.

Regisztráció, ujjlenyomat, arcképfelvétel

Bakondi György különböző ábrák segítségével adatok hosszú listáját kezdte sorolni a "tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet" kapcsán. Beszélt a nagy számú menekültről, a határzárról, a kerítésrongálókról. A főtanácsadó közölte, a Szerbia felől érkező migránsok két tranzitzónában - Röszkén és Tompán - nyújthatják be menedékkérelmüket. Itt regisztrálják személyes adatait, ujjlenyomatokat és arcképfelvételt készítenek, melyet rögzítenek az uniós adatbázisba. A tranzitban tartózkodók ellátásáról a magyar állam gondoskodik. A kísérő nélkül érkező kiskorúak gyermek és ifjúsági szakintézménybe kerülnek. A különleges ellátást igénylő személyeket - időseket, betegeket, kisgyermekes családokat - befogadó állomásokra szállítják, ügyükben a korábban megszokott eljárásban döntenek - mondta a főtanácsadó. Kovács Zoltán visszavéve a szót, elmondta hogy a határ szerb oldalán rekedt menekülteket a magyar kormánnyal kapcsolatban álló karitatív szervezetek segítik. Erre a segítségre alighanem szükség is lesz, ugyanis:

Szerbiában több százan tartanak még a magyar határ felé

MTI Fotó: Mohai Balázs

Több százan tartanak még a magyar határ felé Szerbiában: a szerb-macedón határ mellett fekvő Presevóba hétfőn kétezren érkeztek, ők még nem értek el Horgosig, az MTI tudósítója pedig több tucatnyi olyan menekülővel találkozott kedd éjszaka, aki a síneken gyalogolt a határátkelőhely felé.

A Horgos 2 nevű határátkelőhelyen elsősorban az autópályáról letiltott járművek kelhetnek át 7 és 19 óra között, az átkelőt azonban hétfő kora este lezárták előttük, hogy a menekülőket ide tereljék. A magyar határőrség hétfő este - nem sokkal a határvédelmi szigorítások életbelépése előtt - közölte a határátkelőhelyen tartózkodó menkültekkel: a zöldhatáron 35 méterenként egy-egy rendőr vagy katona áll, ezért ne próbáljanak meg ott átjutni Magyarországra - mondta egy arab-angol tolmács az MTI-nek Horgoson.

Készül az egyik áteresztési pont Röszkénél

Készül az egyik úgynevezett áteresztési pont Röszkénél, az autópályán található határátkelő közelében. A magyar hatóságok konténereket állítottak fel, ám egyelőre senkit nem engednek be a területre. Közben kedd reggelre mintegy 300-400 migráns rekedt a Horgos és Röszke közötti, az 5-ös főút menti úgynevezett régi határátkelőhelyen. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) egyik a helyszínen tartózkodó aktivistája arra a kérdésére, hogy mi fog történni az emberekkel, azt válaszolta, hogy "ezt senki nem tudja".Az MTI tudósítója reggel több menekült csoporttal is találkozott a magyar oldalon, az utak mentén Mórahalom és Röszke térségében. Ők még vélhetően az éjféli határzár előtt kerültek magyar területre és kikerülték a hatósági ellenőrzéseket.

A magyar hatóságok betartják a szabályokat

Azt már a Röszkén éjszaka tartott tájékoztatón is elmondta Bakondi György és Kovács Zoltán, hogy az éjféltől életbe lépett szigorítások mellett a magyar hatóságok minden eljárást az európai jognak és protokollnak megfelelően fognak végezni a zöldhatár lezárását követően is, az illetékes minisztériumok, a bevándorlási hivatal és a rendőrség felkészült a helyzet kezelésére. A jövőben visszafordítják mindazokat, akik nem adtak be menedékkérelmet Szerbiában. Röszkénél és Tompánál alakítottak ki olyan áteresztési pontokat, ahol a "migránsok" benyújthatják menedékkérelmüket és meg is várhatják ezek elbírálását.Ugyanakkor akit a zöldhatáron elfognak, azt gyorsított eljárásban bíróság elé állítják. A tárgyalásokat a helyszínen bonyolítják le.

Szabó Tímea szerint aljas trükközés zajlik a menekülőkkel

A PM társelnöke, aki a helyszínen követi figyelemmel a magyar hatóságok munkáját a déli határon, számos visszásságot derített fel. A Fidesz-kormány láthatóan nem képes működtetni az új rendszert sem: több száz menekült torlódott fel a regisztrációs pontok előtt, a hatóságok nem fogadják a menedékkérőket, akik ezért éhségsztrájkba kezdtek - írja Szabó Tímea Facebook-oldalán. A regisztrációs pontok minden oldalról körül vannak zárva, így a regisztrációs zóna törvénysértő módon őrizetként működik. A legsúlyosabb eset, amit a politikus tapasztalt, hogy menekültkérelmek elbírálásánál a menedékkérőnek nincs joga általa is érthető nyelven elolvasni a rá vonatkozó iratokat. Az ügyintézők olyan papírokat íratnak alá a hivatalos határátkelőhelyen belépett menedékkérőkkel, ami szerint illegális határátlépést követtek el, így automatikusan jogosulatlanná válnak a menekült státuszra.

Nincs helye a finomkodásnak

Közben Szijjártó Péter külügyminiszter egy netes portálnak adott interjúban azt mondta: a jelenlegi helyzetben a diplomáciai finomkodásoknak nincs helye, hiszen a bevándorlási válság miatt az Európai Unió fennállása egyik legnagyobb kihívásával néz szembe. A politikus mindazonáltal megdöbbentőnek nevezte, hogy Werner Faymann osztrák kancellár a holokausztot állítja párhuzamba a bevándorlási válsággal. Szijjártó Péter a jövőre vonatkozóan azt mondta: úgy véli, a népvándorlás utánpótlása kimeríthetetlen, és nem túlzóak a 30-35 millió potenciális "migránsról" szóló nemzetközi elemzések. Hozzátette: olyan masszív népvándorlási hullámmal állunk szemben, ami éveken át folyamatosan problémát fog jelenteni Európának. A miniszter - szinkronban főnökével, Orbán Viktor miniszterelnök - kijelentette, egyetlen megoldás létezik: lezárni a határainkat, és segíteni azokat az országokat, ahonnan ezek az emberek elindulnak, valamint a szomszédállamaikat, ahol még eséllyel tartóztatható fel a "migránsáradat".

Magyarország EU-s támogatása is veszélybe kerülhet?

Ami a nem finomkodó diplomáciát illeti, Thomas de Maiziere német belügyminiszter is meglehetősen nyíltan figyelmeztetett arra: beszélni kell a nyomásgyakorlás eszközeiről, a menekültügyben az uniós elképzelést elutasító országokkal jelenleg "nem történik semmi." Az uniós tagállamok belügyminisztereinek hétfői brüsszeli üléséről szólva a politikus azt mondta, messze van a megállapodás a menekültek tagországok közötti elosztására szolgáló, nem szükséghelyzeti, hanem állandó, tartós elosztási kvótáról.

A nyomásgyakorlás, illetve az uniós megegyezést elutasító országok kapcsán kiemelte, hogy ezek a tagállamok közben meglehetősen sok strukturális támogatást kapnak az Európai Uniótól. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének részéről helyes felvetés, hogy "beszélnünk kell arról, hogy (az érintett országok) kevesebb strukturális támogatást kapjanak" - jelezte a német belügyminiszter.