„Férfi 40”: parkolóban a népszavazás

Újabb pofont kapott a demokrácia – így értékelik érdekvédők és ellenzéki pártok is az Alkotmánybíróság keddi döntését, amely szerint nem lehet megtartani a népszavazást a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjának lehetőségéről. A Fidesz ismét a mostani nyugdíjak összegének csökkentésével riogat.

Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének nyugdíjszakértője ugyan teljesen elhibázott döntésnek nevezte a nyugdíjrendszer bemerevítését, de ennél is nagyobb „hülyeségnek”, hogy a nők akár 58 évesen teljes nyugdíjra lehetnek jogosultak. Simonovits András szerint minden, a hivatalos nyugdíjkorhatárnál korábban kifizetett ellátás a nekik adott ajándéknak tekinthető, ami ráadásul aránytalanul nagy terhet ró a nyugdíjkasszára, mert zömében a magasabb keresettel rendelkezők tudtak élni a lehetőséggel. A szakember a Váradi András Alapítvány nyugdíjkonferenciáján a múlt héten hangsúlyozta, hogy a nyugdíjrendszer számtalan elemből tevődik össze, amiből felelőtlenség egyet kiragadni, ahogy megtette azt az Orbán kormány a nők kedvezményének bevezetésével. Szintén hibás volt szerinte a kormány, jelesül Varga Mihály érvelése, amely szerint a kedvezményes nyugdíjazási lehetőség férfiakra történő kiterjesztése olyan súlyosan terhelné meg a nyugdíjkasszát, hogy valamennyi nyugdíj összegét csökkenteni lesznek kénytelenek. Simonovits szerint a mostani riogatás helyett a női kedvezmény bevezetésekor kellett volna elgondolkodni ezen és már akkor egy jutalomra és büntetésre épülő, a biztosításokban közismert bónusz-málusz rendszert kellett volna elindítani, amelyben nemtől függetlenül mindenki eldönthetné, akar-e nyugdíjba menni a korhatár előtt alacsonyabb összeggel vagy netán rádolgozik egy-két évet a magasabb nyugdíj reményében.

Folytatják a harcot

A rugalmasabb nyugdíjazást és a választás lehetőségének megadását tartják a legfontosabbnak a kérdésben megszólalók – a kormány kivételével, amely a nyugdíjak csökkentéséről szóló üzengetésen túl érdemben nem foglalkozott a nyugdíjrendszer kérdéseivel az utóbbi hónapokban. Az imént felsoroltak alapján talán érthető, hogy nemcsak a "Férfi 40" támogatói, hanem az azt ellenző nem kormánypárti megszólalók is a küzdelem folytatásáról beszéltek az AB elutasító határozata után. Meglepő és nem várt fordulatnak tartotta a döntést a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke. Kordás László a Népszavának úgy fogalmazott, a harc folytatódik és tovább gyűjtik az aláírásokat annak igazolására, hogy valós társadalmi igényt akartak megoldani. A jövő évi bértárgyalásokat elvileg néhány hét múlva, októberben meg kellene kezdeni és a szakszervezeti vezető biztos benne, hogy a Versenyszféra Konzultációs Fórumán a kedvezményes nyugdíjak kérdését is napirendre kell tűzni. Az aláírásgyűjtést szintén támogató Liga Szakszervezetekkel együtt valószínűleg nemzetközi jogi fórumot keresnek azt követően, hogy az AB a jövő héten nyilvánosságra hozza az elutasítás részletes indoklását. Gaskó István, a Liga elnöke sajtótájékoztatóján azt is kiemelte: az esélyegyenlőség kötelező uniós alapelv, ezért minden egyes fórumot megragadnak, hogy keresztülvigyék az ügyet.

Az MSZP nevében a népszavazás elutasítására Gúr Nándor úgy reagált, az olyan, mintha a Fidesz pártjogászaiból álló testület politikai megrendelésre hozta volna. A képviselő helyzetértékelése szerint a kormány minden formai eszközt bevetett annak érdekében, hogy ellehetetlenítse az emberek szabad döntési lehetőségét. Az eljárást a legnagyobb fokú aljasságnak nevezte, és hozzátette: a szocialisták támogatnak minden olyan kezdeményezést, ami segíti az esélyegyenlőséget. Sneider Tamás úgy látja, a Fidesz halálukig akarja dolgoztatni a férfiakat. A Jobbik alelnöke közölte, nem mondanak le arról, hogy a férfiak is nyugdíjba mehessenek 40 ledolgozott év után és vizsgálják a népszavazási kezdeményezés új formában történő beterjesztésének lehetőségét.

Nincs demokrácia

Minden demagógiát elutasít ugyan az Együtt és nem támogatta a népszavazási kezdeményezést sem, de az AB döntéséről úgy vélekedik, az egy újabb szeg a magyar demokrácia koporsójában. Pápa Levente úgy fogalmaz, a hatalom a népszavazás intézményét nem engedi rendeltetésszerűen működni, blokkolja a az egyik legalapvetőbb demokratikus véleménynyilvánítási eszköz működését. A párt alelnöke végül kiemelte, követelik, hogy a Fidesz engedje érvényesülni a demokratikus ellensúlyokat.

A Fidesz frakciója a megszokott győzelmi jelentést adta közre a kritikákra adott válaszában és felháborítónak nevezte, hogy a Jobbik és az MSZP együtt kampányol a férfiak korai nyugdíjazásért, miközben a nők kedvezményét egyikük sem szavazta meg. Ők úgy látják, hogy az indokolatlan nyugdíjkedvezmények megszüntetése óta a nyugdíjrendszer és a nyugdíjak értéke is stabil, sőt kiegészítést tudnak biztosítani a kommunizmus áldozatainak, a hadiözvegyeknek és hadiárváknak. A Magyar Idők című kormánylapban azt is olvashattuk, hogy az ötlet bevezetése veszélybe sodorná az egész nyugdíjrendszert, olyan mértékű kiadásokat okozna, amely általános nyugdíjcsökkenést eredményezne.

Vagyis a jelek szerint egyetlen szót sem értettek meg abból, milyen létező társadalmi feszültségek miatt született a népszavazási kezdeményezés a férfiak kedvezményes nyugdíjazásának lehetőségéről. Ennél csak az a rosszabb, ha értik, csak a megszokott cinizmussal félresöprik a lényeget: egy rugalmasabb nyugdíjrendszer kidolgozásában partner lenne az ellenzék mellett valamennyi szakmai és érdekvédelmi szervezet. Csak egy hívó szóra várnak.

Nők 40 számokban

A szakértői értékelések szerint a kormány jelentősen alábecsülte a 40 éves munkaviszony után nyugdíjba igyekvő nők számát és így az ezzel járó kiadásokat is. Az első évben, 2011-ben csaknem 50 ezren, 2012-ben 30 ezren, majd 25, illetve 27 ezren éltek a lehetőséggel és az idén, az első félévben már több mint 10 ezren vannak. A Fidesz tegnapi közleménye alapján az összlétszám már meghaladja a 140 ezret. Az első évben 23 milliárd forint lett a többletköltség, a második évben már 105, miközben a kormány csak 60-ra számított. 2013-ban 135 milliárdba került a nők kedvezményes nyugdíja, tavaly már 165 milliárdba és 2015-re 185 milliárdot terveztek. Szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a következő években egyre magasabb fizetésű asszonyok kérhetik nyugdíjazásukat, az összeg tehát drasztikusan emelkedik. A kormány nem mer visszalépni, de valójában nem tudja, hogy lehet finanszírozni a nyugdíjkasszát hosszú évekre megterhelő kedvezményt. Ezért inkább mindent elkövet egy hasonló kiadás megakadályozására.