Hízik az állam, többet költ magára

Az Orbán-kormányok alatt szinte folyamatos az állam átszervezése, központosítása, ám ennek legszembetűnőbb jele, hogy e radikális tevékenység egyre többe kerül az adófizetőknek. Az önkormányzati rendszer és a területi közigazgatás átszabásának, a kormányhivatalok, a járási rendszer létrehozásának, valamint az iskolák és egészségügy államosításának következménye, hogy felduzzadt az államapparátus létszáma.

A Policy Agenda az éves költségvetések zárszámadásaiból kigyűjtötte, hogy adott évben mennyien dolgoztak a kormányzatnak, és ez mennyibe került az adófizetőknek. A kutatóintézet szerint hiába hozott létre Államreform Bizottságot a kormány, a túlzott állami növekedést nem tudja, vagy nem akarja feltartóztatni.

Az önkormányzatoknál dolgozók létszámának pontos változására csak becslések vannak, ugyanis ezt 2009 óta ezeket nem tartalmazza a zárszámadás. A 2009-es adatok szerint még 486 ezer ember dolgozott ott, ami a Policy Agenda becslése szerint mára 280 ezer főre csökkenhetett. Az államapparátusban dolgozók összlétszáma (önkormányzatok + központi apparátus) viszont 11,5 százalékkal nőtt az öt éve tartó bürokráciacsökkentés alatt.

A Policy Agenda számításai alapján míg 2009-ben még csak 2048 milliárd forintot költöttek a dolgozókra az önkormányzatoknál és a központi kormányzatnál, 2014-ben pedig már 2444 milliárd forintot, 19 százalékkal többet. (Ez idő alatt az alkalmazásban állók bruttó havi keresete mindössze 4 százalékkal emelkedett.)

Különösen a vezetők száma és juttatásaik növekedése szembetűnő. 2010-ben a köztisztviselők, kormánytisztviselők és közalkalmazottak között 12 584 vezető volt és 69 milliárd forintot tett ki a rendszeres személyi juttatásuk, 2014-ben már 17 708 fő, amely már 104 milliárd forintot „vitt el” a közös büdzséből.

Sikerült viszont lefaragni a költségeket a választott tisztségviselők körében. Többek között az országgyűlési képviselők, a köztársasági elnök, alkotmánybírák, Kúria elnöke, és a legfőbb ügyész, ombudsman és helyettesei 2014-ben 315 fős csoportot alkottak és 4 milliárd forintba került a rendszeres személyi juttatásuk. Ebbe a körben 2009-ben 427-en tartoztak és 4,2 milliárd forintba kerültek. A sokat reklámozott „kisebb parlament” viszont valójában drágább: míg 2014-ben a 285 képviselő 3,5 milliárdba került, addig 2009-ben 384 képviselő fizetése, ellátása 3,4 milliárd forint volt.

A kormány önmagán egyáltalán nem spórolt, a miniszterelnök, miniszterelnök-helyettesek, miniszterek, kormánybiztosok, miniszterelnöki biztosok és miniszteri biztosok, közigazgatási államtitkárok, helyettes államtitkárok alkotta sereg létszáma 2014-ben 324 volt, ami 3,6 milliárd forintunkba került, 2009-ben 155 állami vezető volt, akikre 1,8 milliárd forintot fordított a költségvetés.