Szijjártó Péter: "nem szabad meghunyászkodnunk"

Az első biztonságos ország elérése után már nem a menekülés a motiváció - magyarázza Szijjártó Péter, hogy miért tekint az Orbán-kormány a szerb-magyar határnál veszteglőkre gazdasági bevándorlóként, nem pedig menekültként. A külgazdasági és külügyminiszter szerint ugyanakkor az csak félrevezető sajtóhír, hogy nem lehet menekültként "bejutni" Magyarországra, ahogyan az is kacsa, hogy nemzeti hatóságaink durván bánnának a menekülőkkel. A nemzetközi partnereinkkel való vitákat az élet természetes rendjéhez tartózónak tartja, s állítja: nem azért fogalmaz sokszor csípősen, mert örömömét leli a kemény nyilatkozatokban, hanem mert szükséges.

- Tehát a magyar kormány inkább abba fektetne - ahogyan itthon is erre költenek -, hogy egyáltalán ne jöjjenek menekültek Európába. De miért baj, ha jönnek?

- Mert Európa nincs abban az állapotban, hogy gazdasági bevándorlók millióit befogadja. Mert most még ugyan "csak" százezrekről beszélünk, Magyarország esetében az idén eddig kétszázkétezer embert regisztráltak, de nem kell ahhoz nagy előrelátó tehetség, hogy megjósoljuk, ez a szám el fogja érni a milliós nagyságrendet, ha valamit nem lépünk.

- Európa lakossága több mint ötszázmillió.

- Ez igaz, de a kontinens akkor sincs abban az állapotban, hogy gazdasági bevándorlók millióit befogadja.

- Ez jó mondat, de mit jelent?

- Azt, hogy Európa nem képes milliós nagyságrendben befogadni embereket a kontinensen kívülről. Abban kell támogatni őket, hogy otthon vagy az otthonukhoz közel tudjanak élni emberhez méltó életet.

- Mi miatt képtelen a befogadásra Európa?

- Hogy érthető legyen: ma Európa adja a világ lakosságának 7-8 százalékát, Európa állítja elő a világ GDP-jének 15-16 százalékát, s közben már most is, nagyszámú bevándorlói csoportok nélküli is Európában osztjuk szét a világ jóléti, szociális kiadásainak 50 százalékát. Ez fenntarthatatlan. Európa sok országában jelentős a munkanélküliség. Magyarországon - bár egyre kevesebben - továbbra is vannak munkanélküliek, a magyar kormánynak az a feladata, hogy nekik adjon munkát, ne a gazdasági bevándorlóknak.

- A német gazdaság ellenben képes lehet a menekültek munkaerőként való fölszívására.

- Almát keverünk össze a körtével. Ha a német gazdaságnak munkaerő-hiánya van, s a német kormány úgy dönt, hogy az EU területén kívülről hozna be munkavállalókat, akkor ez a németek dolga. Akkor fogadják be ők, vegyék föl ezeket az embereket, legyenek ott vendégmunkások. De ez nem ok arra, hogy Európára rákényszerítsenek egy bevándorlási vagy menekültpolitikát, mert a kettőnek semmi köze egymáshoz.

- Hogyan oldják meg a németek, hogy eljussanak hozzájuk azok, akiket be tudnak fogadni?

- Ezt nem nekem kell megmondanom, de úgy tűnik, ők sem tudják a választ, hiszen például a német bevándorlási hivatal vezetője éppen most mondott le. Ez nem a mi dolgunk. Ha ők szír vendégmunkásokkal kívánják feltölteni a munkaerő-piacukat, az ő dolguk. Magyarország nem így gondolja. Mi nem gondoljuk, hogy a bevándorlás lenne a helyes válasz az esetleges munkaerő-piaci vagy népesedési kihívásokra.

- Ugye most nem a Matolcsy-bébikkel fog jönni?

- Ma Magyarországon van megfelelő munkaerő-tartalék. Hiszen egyrészt még mindig vannak munkanélküliek, másfelől pedig a képzési rendszer négy éve indult átalakítása be fogja hozni az újabb szakképzett munkaerőt, és a családpolitikának is valóban lesz jótékony hatása a munkaerő-utánpótlásra.

FOTÓ: Szalmás Péter

- Ez lehet egy nézőpontkülönbség nyugat-európai szövetségeseinkkel, de kellett ezért megint összeveszni mindenkivel?

- Én az élet természetes részének tartom a vitákat. Most pedig itt van egy óriási kihívás, sőt olyan, amire most már a nyugat-európai politikustársaim is azt mondják, hogy amióta az EU van, és az európai integrációs folyamat elindult, azóta ez a legnagyobb ügy. Egyetértek ezzel, s miután olyan szituációban vagyunk, amivel egyfelől még sosem szembesültünk, másfelől amire nem voltunk fölkészülve, természetes, hogy vannak vitáink.

- Persze, csak épp közben az akut probléma hetek óta egyre súlyosbodik.

- Mi a nevén neveztük a problémát, és cselekedtünk. Lezártuk a zöldhatárt.

- Ez megoldás?

- Igen, hiszen jelentősen megnehezítettük az illegális határátlépést, ami épp az akut probléma kezelése.

- Vagy inkább a feszültség fokozása, miközben romlanak a diplomáciai kapcsolataink, nincs például már olyan szomszédos ország, amelynek nagykövetét ne hívatta volna be.

- Egyfelől ez így nem igaz, másfelől ilyen helyzetben bizony előfordulnak konfliktusok.

- És teljesen körül fogják venni Magyarországot kerítéssel?

- Biztos, hogy nem, mert több schengeni szomszédunk is van.

- Ez még számít?

- Most számít csak igazán.

- Csak épp a konfliktusok elszigetelnek Európától.

- Nem így látom. Nyilván én is szívesebben beszélgetnék a nagykövetekkel vagy külügyminisztertársaimmal arról, hogy milyen beruházást vigyünk egymáshoz. De az élet nem ilyen. Most vannak vitáink például Szerbiával is, annak ellenére, hogy soha ilyen jó nem volt a kétoldalú együttműködés a két ország kormányai között. És ennek épp most van nagy jelentősége, mert ha nem lenne ilyen jó az együttműködés, akkor a jelenlegi helyzetben komoly politikai konfliktusaink lennének. De nincsenek, mert a két ország vezetői megértik egymást, számítanak egymásra, tárgyalnak egymással, így tudjuk mederben tartani ezt a vitánkat. Romániával más a helyzet, ott a nemrég bűnvádi eljárás alá helyezett miniszterelnök folyamatosan kulturált európai politikushoz méltatlan támadásokat intéz Magyarország ellen…

- Ezt mondta az osztrák kancellárra is.

- Így van, azt is hittem, hogy Werner Faymann nyilatkozatainál nincs lejjebb, de aztán a hét elején meggyőződtem arról, hogy mégis van, csak azt már Victor Ponta jelenti…

- Nem teljesen értelmetlen viták ezek a válsághelyzet közepén?

- Most erre jöjjek az óvodás érveléssel, hogy nem mi kezdtük? Ezek a viták vannak, az élet hozza őket, ezekben is meg kell védenünk az álláspontunkat. Mert nem szabad meghunyászkodnunk. Az lenne a legnagyobb hiba, amit elkövethetnénk.

- Tehát a magyar kormány kötni fogja az ebet a karóhoz az uniós kvótarendszer ügyében is?

- Az Európai Bizottság által letett, kötelező kvótarendszerről szóló előterjesztés szerintem nonszensz. És ezt nem a megbántás szándékával mondom, hanem a racionalitás talaján állva. Ez ugyanis arról szólna, hogy bizonyos számú bevándorlót osszunk szét. Százhúszezer emberről van szó, miközben csak Magyarországra idén már bejött kétszázkétezer. Tehát eleve nem tudjuk, miért pont ennyiről beszélünk. De rendben van, ha azt mondjuk, osszuk el ezt a létszámot, Magyarországra küldenek bizonyos számú embert, Szlovákiába pedig másokat. Ezek az emberek nem ide akarnak jönni, és ne legyen kétségünk afelől, hogy másnap már Németországban lesznek. Hogyan fogjuk megakadályozni, hogy átmenjenek egy schengeni határon? Ki lesz írva, hogy a szíriai menekülteknek az átjárás tilos? Nem emocionálisan kell megközelíteni ezt a kérdést, hanem ésszel. Csak amikor megkérdezzük a Bizottságot, hogy rendben, értjük a javaslatot, de ezekre a részletekre mi a megoldás, akkor már nincs racionális válaszuk.

- Tehát befogadási kvótákra nincs szükség, csak az ön által benyújtott javaslatok elfogadására?

- A hosszú távú megoldást az jelenti, ha megvédjük a határokat, hogy csak legálisan lehessen bejutni Európába. Emellett pedig támogatni kell a válságrégiókat, és az azokkal szomszédos államokat.

- De aki legálisan bejön, az ugyanúgy Németországba akar majd menni.

- Igen, de ha tudjuk kontrollálni a beáramlást, és visszaszerezzük az ellenőrzést a határok fölött, az megint egy másik szituáció, minthogy most itt össze-vissza jön-megy több százezer ember Európában. Mert a jelenlegi szervezetlen formában - láthatjuk - ezt a több százezer embert sem bírja el Európa.

- Állítja, hogy ennek az érvelésnek csak racionális okai vannak, nem pedig az, hogy mondjuk milyen vallású emberekről van szó?

- Ezt függetlenül kezelném egymástól. Ami a vallásra vonatkozik, éppen most adtam át a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthonát, amelyet azeri támogatással újítottak fel. Engem rengeteget támadtak az azeri kapcsolatok miatt. Jelezném, ez az iszlám azeri alapítvány kétszázötven millió forintot adott egy katolikus gyermekotthonnak azért, hogy vakok és más fogyatékkal élő gyerekek megfelelő ellátásban részesüljenek. Szóval szerintem jó dolgokra mindig kell szövetkezni. De közben azt is gondolom, hogy Európában nemzetek vannak, amelyeknek joguk van arra, hogy döntést hozzanak arról, kivel akarják megosztani az életüket. A franciák hoztak egy ilyen döntést a muszlimok kapcsán, mi ezt tiszteletben tartjuk, nem kommentáljuk. Ugyanakkor mi is előírjuk, hogy mások tiszteletben tartsák a mi döntési jogainkat.

- Mikorra írják tehát ki a népszavazást erről a kérdésről?

- Nem feltétlenül ilyen jogintézményekben gondolkodom, amikor állítom: a magyaroknak megvan a joguk arra, hogy döntsenek arról, kivel akarják leélni az életüket, és kivel nem.