Csata a parlamentben

Publikálás dátuma
2015.09.19. 07:35
Ezrek tüntettek a tokiói parlament épülete előtt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MASZASI KATO
Megszavazták a japán biztonságpolitikát alapjaiban megváltoztató törvényjavaslatokat a tokiói parlament felsőházában, annak ellenére, hogy az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványt nyújtottak be Abe Sinzo kormányfő és pártjának több vezetője ellen. Mivel mindkét házban többségben van a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) és a Komeito párt koalíciója, az ellenzékegyetlen fegyvere az obstrukció maradt.

Az indulatok már előző nap magasra csaptak a törvényhozásban, amikor egy bizottságban szavaztak a kormányzó Liberális Demokrata Párt által kezdeményezett módosításokról. Meglehetősen szokatlan jeleneteket lehetett látni az általában hűvösen udvarias és gyakorlatiasan precíz munkájáról ismert japán törvényhozás épületében. Az éjszakába nyúló vita során nemcsak heves szócsatákat vívtak (ez azért a tokiói parlamentben sem ritkaság), hanem a a résztvevők között szabályos dulakodás, ökölharc tört ki. A folyosón az ellenzékiek megpróbálták elállni az utat az ülésterem előtt, hogy megakadályozzák a kormánypárti honatyákat szavazatuk leadásában.

Hónapok óta folyik a vita a Felkelő Nap országában: az ország védelmi alapelveinek – s így voltaképp a híres békealkotmánynak – megváltoztatása a tét. A Japan Times című lap szerint már több mint kétszáz óra hosszat tárgyalták a védelmi módosításokat a parlament két házában, de az utolsó pillanatig sem sikerült konszenzusra jutni.

Az Abe Sinzo miniszterelnök által pártolt reform, amelyet júliusban az alsóházban már sikerült elfogadtatni, nagyobb „rugalmasságot” biztosítana a japán önvédelmi erők (ez a fegyveres erők hivatalos elnevezése)külföldi bevetése terén, lehetővé téve például a részvételt az ország szövetségeseivel közös hadgyakorlatokon, nemzetközi békemissziókban. Japán a "kollektív önvédelem" fogalmának bevezetése révén bevethetné katonai erőit akkor is, ha nem közvetlenül Japánt, hanem valamelyik szövetségesét érné katonai támadás. A konzervatív japán kormányfő célja, hogy Japán jelentősebb szerepet vállaljon a nemzetközi porondon. Szakértők szerint a reform mögött a japán védelmi doktrína lassú és óvatos módosításának szándéka húzódik meg, melynek magyarázata többek közt a Kína irányából – elsősorban a vitatott hovatartozású szigetek kapcsán - érzékelt növekvő fenyegetés.

A törvény szenvedélyes vitákat váltott ki a parlament falain kívül is, tömegtüntetések során tiltakoztak a második világháború után elfogadott békealkotmányt veszélyben érző tízezrek. Csütörtökön a parlamentben folyó üléssel párhuzamosan 13 ezren demonstráltak Tokió szívében, a törvényhozás épülete előtt. A közvélemény nem készült fel a változtatásokra. Kacuja Okada egy tévévitában felméréseket idézett, amelyek szerint 30 százalék támogatja, 60 százalék ugyanakkor ellenzi az önvédelmi erőket érintő korlátozások enyhítését, a védelmi politika átalakítását. A japán békealkotmányt féltő idősek mellett nagy számban fiatalok is felvonultak a biztonsági törvények elleni tiltakozó megmozdulásokon.

A vita a parlamentben, a tüntetés a törvényhozás előtt pénteken is folytatódott. A fő ellenzéki erő, a Japán Demokrata Párt bizalmatlansági indítványt nyújtott be Abe Sinzo kormányfő ellen a felsőházban, öt ellenzéki párt, a DPJ mellett a Japán Innovációs Párt, a JKP, a Szociáldemokrata Párt, az Emberi Élet Párt és Taro Jamamoto és barátai az alsóházban is felvetették a bizalmi kérdést. A kormányzó koalíció leszavazta a bizalmatlansági indítványt és a módosító javaslatokat. Az ellenzéki politikusok a szavazás lassításával tiltakoztak. A vitában a kormányzó koalíció visszautasította az ellenzék vádjait, hogy a bizottsági ülésen "áterőszakolták" a törvénymódosításokat. Okada Katuja, a DJP elnöke ugyanakkor még a szavazás törvényességét is kétségbe vonta. A kormánykoalíció több vezető tisztségviselője, így a védelmi miniszter ellen is bizalmatlansági indítványt nyújtottak be, valamennyi ellenzéki indítványt elutasították.

Szerző

Amerikai-orosz egyeztetés Szíriáról

Felújították a magas szintű amerikai-orosz egyeztetést a szíriai konfliktustól, jelentették be pénteken Washingtonban. Az amerikai védelmi miniszter, Ashton Carter és orosz kollégája, Szergej Sojgu telefonon tárgyalt egymással - közölte a Pentagon szóvivője, Peter Cook.

A két tárcavezető az AFP jelentése szerint áttekintette, hogy mely területeken összeegyeztethetők, s mely területeken térnek el az álláspontok Washington és Moszkva között. A védelmi miniszterek megállapodtak arról, hogy további tárgyalásokat folytatnak majd a szíriai válság rendezésről és az Iszlám Állam (IS) terrorszervezet elleni fellépésről. Egyeztetniük kell arról is, hogy ne kerüljön sor véletlen összeütközésre a két fél erői között Szíria területén.

Oroszország nem tagja az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíciónak, amely légicsapásokat hajt végre az IS állásai ellen Irakban és Szíriában. Amerikai hírszerzési források szerint ugyanakkor az elmúlt hetekben megnövekedett az orosz katonai aktivitás Szíriában, Moszkva tanácsadókat küldött az Aszad-rezsim támogatására és műholdas felvételek alapján előretolt légibázist építhet a szíriai kikötőváros, Latakia mellett. Az Egyesült Államok és Oroszország között tavaly április óta, a Krím annektálása, majd a kelet-ukrajnai orosz beavatkozás miatt megszakadt az egyeztetés a szíriai válságról.

A szíriai helyzetről is tárgyalásokat folytat John Kerry amerikai külügyminiszter, aki tegnap Londonba érkezett. Az amerikai diplomáciai vezetője az Egyesült Arab Emírségek külügyminiszterével, Abdullah bin Zajaddal tárgyalt, s szombaton folytat megbeszéléseket brit kollégájával, Philip Hammonddal. Kerry ugyancsak megerősítette, hogy amerikai-orosz katonai tárgyalások kezdődnek. Kerry és Hammond a menekültválságról is eszmét cserélnek. Az Obama-kormányzat kilátásba helyezte, hogy jövőre legalább 10 ezer szíriai menekültet fogadnak be. A brit konzervatív kormány öt év alatt 20 ezer szíriai menedékkérő befogadását vállalta.

Szerző

Áttörést remélnek a pápalátogatástól

Publikálás dátuma
2015.09.19. 07:33
Raúl Castro a Vatikánban – a kubai elnököt lenyűgözte Ferenc pápa FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Szombaton Kubába érkezik Ferenc pápa, majd 22-én az Egyesült Államokba utazik tovább. A vizitre akkor kerül sor, amikor a szigetországban fontos politikai változások mennek végbe, s sokan azt remélik, hogy az egyházfő jelenlétének köszönhetően felgyorsul a politikai nyitás folyamata.

Nem első ízben látogat el katolikus egyházfő Kuba szigetére. Történelminek nevezhető, amikor az áprilisban a szentek sorába emelt II. János Pál 1998-ban Havannába érkezett. A lengyel származású pápa kerülte ugyan a közvetlen politikai jellegű kinyilatkoztatásokat, de egy ízben úgy fogalmazott: „Legyen nyitott Kuba a világ felé, minden remek adottságával, s a világ is legyen nyitott az országra” – emelte ki akkor. Fidel Castro volt elnök a pápa mellett állt, amikor elhangzott ez a fontos mondat.

A kubaiak emlékezetében ma is élénken él ez a látogatás. Az országban hozzászokhattak az emberek a tömeggyűlésekhez, ez azonban újfajta élményt jelentett számukra. „Mindenki azért jött el, mert látni akarta a pápát, mert el akart jönni. Az egyházfő látogatása a reményt, a szabadságot, a szabad vallásgyakorlást jelentette számunkra” – fejtette ki egy tanár az amerikai National Public Radiónak.

Azóta 17 év telt el, de az a nyitás, amit a kubaiak II. János Pál vizitjétől reméltek, nem következett be. Óvatos lépések történtek ugyan, ma már például hivatalos ünnep karácsony, s az emberek lényegében szabadon gyakorolhatják vallásukat, de a nagy politikai áttörés elmaradt. Nem alakulhattak egyházi iskolák sem, s televízió-illetve rádiócsatornát sem alapíthattak a vallási közösségek.

2012-ben XVI. Benedek pápa is ellátogatott a szigetországba. Látogatása csúcspontjának a Havannában tartott szentmiséjét tartják, amelyen legalább 200 ezren gyűltek össze. Benedek pápa vizitje során nem találkozott az ellenzék képviselőivel. A Szentszék ugyanakkor ügyesen diplomáciázott: elérte 130 politikai fogoly szabadon engedését.

Ferenc pápa különösen szívén viseli Kuba sorsát. 1998-ban, még Buenos Aires érsekeként könyvet írt „Beszélgetések II. János Pál és Fidel Castro között” címmel. Ebben bírálta a kubai szocializmust, s Fidel Castro forradalmát, rámutatott arra, hogy a kubai kormánynak lépéseket kell tennie a politikai nyitás érdekében, s utalt arra, hogy a politikai párbeszéd vethet véget az ország elszigeteltségének. Ferenc pápa trónra lépése után bátrabb fellépésre ösztönözte a kubai főpapokat. Ennek eredményeként a püspökök 2013 szeptemberében körlevelet fogalmaztak meg, amelyben gazdasági és politikai nyitást követeltek: „A jobb jövőbe vetett remény az új politikai berendezkedést is jelenti” – fogalmazott a dokumentum, ami kiemelte továbbá, hogy meg kell adni a lehetőséget a másfajta gondolkodásra, a kreativitásra, az igazság keresésére.

A püspökök azt is megfogalmazták, hogy Kubának közelednie kellene az Egyesült Államokhoz. A körlevélben ugyanakkor nem tettek említést a többpártrendszerről. (A 20. században a Vatikán épp Kubával kapcsolatban érte el egyik legnagyobb sikerét a kubai rakétaválság megoldásában játszott szerepével. XXIII. János pápa, a II. vatikáni zsinat elindítója mindent elkövetett azért, hogy elkerülje a világ a nukleáris katasztrófát.)

Hogy a pápa számára mennyire fontos a szigetország, az is bizonyítja: a Vatikán igen komoly diplomáciai tevékenységet fejtett ki azért, hogy elősegítse az Egyesült Államok és a Kuba közötti megbékélés folyamatát, amiért Barack Obama amerikai elnök és John Kerry külügyminiszter is köszönetet mondott a pápának. (A két ország felvette egymással a diplomáciai kapcsolatokat, nagykövetséget nyitottak egymás államaiban, Washington levette Kubát a terrorizmust támogató államok listájáról, …) A Szentszék 2013-ban kezdett titkos közvetítést a két ország között, néhány hónappal Ferenc pápa trónra lépése után: az év októberében a Szentszék diplomáciai testületének tagjai fogadták a két ország delegációit. A Vatikán fontos szerepet játszott abban, hogy Kuba 2014. december 17-én szabadon engedte a kémkedés vádjával 2009 decemberében letartóztatott, s 2011-ben 15 éves börtönbüntetésre ítélt amerikai Alan Grosst.

Ugyanakkor nemcsak az Egyesült Államok és Kuba, hanem a szigetország és a Vatikán viszonyában is jócskán van még lehetőség előrelépésre. A kubaiak például a rezsimmel szemben túl puhának tartják Jaime Lucas Ortega y Alamino bíborost, havannai érseket. Mivel 75. életévét már 2011-ben betöltötte, ezért a pápa minden további nélkül leválthatná. Persze ha nála konfrontatívabb főpapot nevezne ki a befolyásos egyházmegye élére, akkor fennállna a veszélye annak, hogy a keményebb fellépés éppen az egyházra ütne vissza. Komoly dilemma ez a pápa számára.

A hivatalos program
Ami a hivatalos kubai programot illeti, Ferenc pápa 20-án, szombaton, a havannai Forradalmi Palotában folytat megbeszéléseket Raúl Castróval. Feltehetően emberi jogi kérdésekről is szót ejtenek. Ugyanezen a napon Havannában mond misét a Forradalom terén. Szeptember 21-án Holguínba, majd Santiago de Cubába repül, ahol kubai püspökökkel találkozik. Ellátogat továbbá az El Cobre-i zarándokhelyre. Holguínban misét mond. Látogatásának utolsó napján Santiago de Cuba érintésével repül tovább lelkipásztori látogatásának következő állomására, az Egyesült Államokba.

A helyi katolikus egyház előtt a nehezen megoldható politikai problémák mellett más gondok is tornyosulnak. Ezek közé tartozik az is, hogy az eddigi pápalátogatások spirituális szempontból nem jártak olyan hatással, amint azt a helyi főpapok eredetileg remélték. Az emberek nem tértek át tömegesen a katolikus hitre sem II. János Pál, sem XVI. Benedek látogatása után. Viszont Kubában is sikeresek a kisegyházak, illetve a szekták.

Azt remélik, most minden másként lesz, s Ferenc pápa annyira karizmatikus személyiség, hogy sokak katolikus egyházról alkotott véleménye változik pozitívabb irányba. Egy kubainál a tekintetben már sikerrel járt a katolikus egyházfő: amikor májusban Ferenc pápa a Vatikánban találkozott Raúl Castróval, a kubai elnököt annyira lenyűgözte Krisztus Argentínából érkezett földi helytartója, hogy azt mondta: újra imádkozni kezdett. Közös témájuk biztosan adódott már csak amiatt is, mert Raúl Castro, akárcsak bátyja, Fidel jezsuita neveltetésben részesült, s mint tudjuk, a pápa is a jezsuita rendben szolgált. Nyelvi gondjaik mindenesetre biztosan nem voltak…

Ferenc pápa látogatásának nagy kérdése, találkozik-e Fidel Castróval. A Vatikán szerint erre minden esély megvan, vasárnap elvileg beszélgethetnek egymással, ugyanakkor ez attól is függ, hogy az egykori forradalmi vezető, a 89. évében járó Fidel Castro egészségi állapota lehetővé teszi-e ezt.

A háromnapos vizit hivatalos programjában nem szerepel a pápa és a Nők Fehérben ellenzéki csoport tagjai közötti találkozó. Bár vezetőjük, Berta Soler kérte a Vatikánt arra, hogy fogadja őt a pápa, mint a brit Guardiannek elmondta, nem hiszi, hogy a rezsim egyáltalán engedélyezi az egyházfő szentmiséin való részvételét. Persze az is tény, hogy Ferenc pápa mindig képes meglepetésekre, s elképzelhető, hogy olyan programpontokat is beiktat majd, amelyek nem szerepelnek eredeti menetrendjében.

Hogy Kuba jó szándékát kinyilvánítsa, múlt héten bejelentette 3522 hatvan évnél idősebb bebörtönzött személy szabadon engedését. Néhány nappal korábban ugyanakkor száz ellenzékit vett őrizetbe Havanna. Ellenzéki médiaértesülések szerint a letartóztatottak az El Cobre-i zarándokhelyen el akarták helyezni annak a levélnek a másolatát, amelyet Ferenc pápának küldtek. Ebben arra kérték az egyházfőt, fejezze ki szolidaritását a politikai rabokkal, illetve a Nők Fehérben mozgalom tagjaival.

Közösségi oldalakon reklámoznak
A kubai kormányzat az internetes közösségi oldalakon hirdette a pápalátogatást, csak éppen az országban még nagyon keveseknek adatott meg, hogy a világhálóra csatlakozzanak. Az előfizetési díj ugyanis rendkívül borsos, csak nagyon kevesebb engedhetik meg maguknak. Ennek elsődlegesen nem is feltétlenül politikai okai vannak, vagyis nem a magas árakkal próbálják meg elriasztani a kubaiakat az internet használatától, hanem a rendkívül fejletlen technikai hálózat magyarázza mindezt. Az ellenzék szerint ráadásul az elérhető tartalmakat cenzúrázza is a kormányzat.