"Molnár Piroska az a színésznő, aki a szakmájára tette fel az életét, átengedte magát a magyar színház és filmművészetnek. Ezt a gesztust, ezt a teljes önátadást, ezt az önkizsákmányolást nem lehet sem viszonozni, sem meghálálni" - indokolták döntésüket a kritikusok.
A színművész szerint amikor az ember a kritikusoktól kap életműdíjat, az majdnem vetekszik azzal, mint amikor kollégái szavaznak meg neki elismerést, vagy épp választják maguk közé, mint, ahogy történt vele is a nemzet színészeinek illusztris névsorába való bekerüléskor.
"A kritikusok díja szakmai elismerés, ugyanakkor az ember kicsit zavarban is van tőle, hogy lezáródik-e valami, de remélem, hogy nem, hogy még lesz erőm, időm, és az életmű tovább épülhet" - jegyezte meg a színművész.
Molnár Piroska szerint minden felajánlott szerepnél van valami, ami vonzóvá teszi azt számára: néha a kolléga, a rendező neve, vagy maga az anyag az, ami ellenállhatatlan. Ugyanakkor hozzátette: "ha tudok, ha nem muszáj lesz lassítanom, életkoromnál és fizikai erőmnél fogva is kénytelen leszek lassítani, és meg kell tanulnom nemet mondani".
Eddigi pályafutására visszatekintve Molnár Piroska elmondta, hogy életében talán mindössze egyszer kért szerepet, Az öreg hölgy látogatását, amely Ascher Tamás rendezésében került színpadra és pályájának egyik csodálatos emlékeként őrzi.
Jelenlegi feladatairól szólva a színművész elmondta, hogy már folynak a felújító próbák a Thália Színházban és a Kolibri Színházban, esténként előadások vannak, és elkezdődött a főiskola is: egy harmadéves színészosztályban tanít színpadi beszédet.
A Színházi Kritikusok Céhe ötödik alkalommal ítélte oda életműdíját. Az elismerést először 2011-ben adták át Törőcsik Marinak. 2012-ben Senkálszky Endre kolozsvári színművész, 2013-ban Zsámbéki Gábor rendező, 2014-ben Fodor Tamás színművész, rendező, színházigazgató kapta a díjat. Az elismerést vasárnap este adták át a Színikritikusok Díjának ünnepségén a Trafó Kortárs Művészetek Házában.
