Előfizetés

Hódít a jazz

Publikálás dátuma
2015.09.23. 16:54
A kép illusztráció. FOTÓ: Getty Images Daniel Berehulak
Az európai dzsessz komoly fejlődésen ment át az elmúlt évtizedekben, a magyar is egyre erőteljesebb - mondta Gőz László, a Budapest Music Center (BMC) alapítója az MTI-nek azzal kapcsolatban, hogy csütörtöktől három napon át a magyar fővárosban tarják a Európai Jazz Konferenciát.

"A műfajban nem is olyan régen még alig jegyzett európai dzsessz napjainkra komoly táptalajt, önálló gondolkodást, arculatot alakított ki magának a hagyományos amerikai színtér mellett. Ezt jelzi a nyolcvanas évek vége óta aktív Európai Jazz Hálózat (EJN) tevékenysége is" - hangsúlyozta Gőz László, aki a csütörtök esti megnyitón a házigazda BMC nevében mond köszöntőt a rendezvényen.

A szakember kitért arra, hogy harminc-negyven év alatt jelentős lemezkiadók jöttek létre, fontos fesztiválok, koncerthelyszínek, előadók vannak Európában. Hozzátette: a több mint száz tagszervezetet számláló nonprofit hálózat, az EJN rendezvénye, az Európai Jazz Konferencia (EJC) először tanácskozik Magyarországon, ami a kifejezetten az európai dzsesszel foglalkozó házigazda, a BMC számára nagy elismerést jelent.

A konferencián a műfaj problémáit, aktuális irányait beszéli meg több száz európai, dzsesszel foglalkozó szakember, koncert- és fesztiválszervező, lemezkiadó, zenész, klubtulajdonos.

"Az Európai Jazz Konferencia kicsiben olyan, mint a világzenében a World Music Expo, a Womex, amelyet októberben szintén Budapesten tartanak. Mindkét szervezetben a zenészek a meghatározók a döntéshozó fórumokon" - jegyezte meg Gőz László.
A BMC vezetője szerint az európai uniós tagság a hazai dzsessz helyzetét is meghatározza, a műfajban is felszámolta a határokat.

"A konferenciának nagy jelentősége van a BMC életében, a rendezvénynek sokan akarnak házigazdái lenni, számunkra presztízs értékű, hogy nálunk lesz. Mi amúgy is a közös európai gondolkodás zászlóvivői vagyunk, hiszen kiadványaink több mint háromnegyedén más európai országok művészei is közreműködnek. Mi adjuk ki például a Franciaországban élő bolgár pozanos, Georgij Kornazov lemezét" - fejtette ki. A BMC 2003 óta tagja az EJN-nek, amelynek más magyar tagjai is vannak.
Gőz László kiemelte, hogy az EJC-n számos hasznos információ cserél gazdát, és kölcsönösen előnyös megállapodások köttetnek. Megemlítette, hogy például egy ázsiai művész annál szívesebben jön át turnézni Európába, minél több helyen tud fellépni. Ebben a koncerthelyszínek jól együtt tudnak működni, hiszen így megoszlanak a költségek. Az MTI kérdésére a BMC vezetője azt mondta, a magyar dzsessz számottevő helyet vívott ki magának Európában az elmúlt évtizedekben.

A konferencia nyitóelőadását csütörtök este a BMC-ben a sokoldalú német vibrafonos, filozófus, a pszichológia doktora, Christopher Dell tartja arról, hogy milyen jelentősége lehet az improvizációnak az urbanisztikában. A European Jazz Network szakmai díját idén a moersi dzsesszfesztivál vezetőjének, Reiner Michalkének adják át. A két és fél napon át tartó, angol nyelven zajló plenáris és szekcióüléseken a dzsessz mint előadó-művészet számtalan aspektusa kerül terítékre. A találkozó legfontosabb magyar vonatkozása, hogy rövidített koncerteken esténként tizenegy hazai zenekar lép fel.

A zártkörű koncerteken szerepel a Dresch Quartet, a francia szaxofonossal, Christophe Monniot-val kiegészülő Szakcsi Lakatos Béla Trio, a német-magyar Platypus, a Bacsó Kristóf TRIAD, a Borbély Mihály Quartet, a Grencsó Open Collective közös produkciója Rudi Mahall német klarinétossal, A Santa Diver szintén Grencsó Istvánnal, a Gadó Gábor Quartet, Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint, valamint a Tóth Viktor Tercett.

Fellép a Modern Art Orchestra és Tony Lakatos is, szeptember 26-ai estjükre korlátozott számban kaphatók jegyek.
Az esemény támogatója a Magyar Nemzeti Bank.

4500 évvel idősebb a Willendorfi Vénusz, mint gondolták

Publikálás dátuma
2015.09.23. 16:41
FOTÓ: Manfred Schmid/Getty Images
A legújabb kutatások szerint csaknem 4500 évvel idősebb a Willendorfi Vénusz, mint korábban hitték. A szobor szeptember 30-tól kiemelt helyen lesz látható a bécsi Természettudományi Múzeumban.

Philip Nigsta, a cambridge-i egyetem kutatója, valamint Bence Viola, a Bécsi Egyetem és a Lipcsei Antropológiai Intézet munkatársa a szobor mélyedései közé beékelődött csigaházak vizsgálatával állapította meg, hogy az 1908-ban Wachau vidékén megtalált Vénusz-szobor valójában 29 500 éves. 

A múzeum őskort bemutató termeinek átalakítása során a 11,1 centiméter nagyságú Willendorfi Vénusz, amelyet az intézmény igazgatója, Christian Köberl a múzeum Mona Lisájának nevezett, mostantól saját vitrinben látható. Arra törekedtek, hogy kiemeljék a szobrocska "különleges auráját", és hogy a nőiesség és a termékenység egyfajta ikonjának számító prehisztorikus alkotásról lehetőleg semmi se terelhesse el a figyelmet. A terem közepén álló speciális tárló világítását úgy oldották meg, hogy úgy tűnjön, mintha a Willendorfi Vénusz szabadon lebegne. 

Ugyanebben a helyiség állítják majd ki egy másik híres ausztriai lelet, a Galgenbergi Vénusz eredetijét, amely január végéig még egy belgiumi kiállításon szerepel. A két alkotás a múzeum legrégibb emberábrázoló szobra, így akartuk ezt a két Vénusz-szobrot kiemelni a számos őskori alkotás közül - mondta az igazgató. 

A kutatók a Galgenbergi Vénuszról nemrég megállapították, hogy nagyjából 36 ezer éves lehet. A 72 milliméter magas szobrot Ausztriában, Krems város közelében találtak meg, mindössze 25 kilométerre a Willendorfi Vénusz lelőhelyétől.

4500 évvel idősebb a Willendorfi Vénusz, mint gondolták

Publikálás dátuma
2015.09.23. 16:41
FOTÓ: Manfred Schmid/Getty Images
A legújabb kutatások szerint csaknem 4500 évvel idősebb a Willendorfi Vénusz, mint korábban hitték. A szobor szeptember 30-tól kiemelt helyen lesz látható a bécsi Természettudományi Múzeumban.

Philip Nigsta, a cambridge-i egyetem kutatója, valamint Bence Viola, a Bécsi Egyetem és a Lipcsei Antropológiai Intézet munkatársa a szobor mélyedései közé beékelődött csigaházak vizsgálatával állapította meg, hogy az 1908-ban Wachau vidékén megtalált Vénusz-szobor valójában 29 500 éves. 

A múzeum őskort bemutató termeinek átalakítása során a 11,1 centiméter nagyságú Willendorfi Vénusz, amelyet az intézmény igazgatója, Christian Köberl a múzeum Mona Lisájának nevezett, mostantól saját vitrinben látható. Arra törekedtek, hogy kiemeljék a szobrocska "különleges auráját", és hogy a nőiesség és a termékenység egyfajta ikonjának számító prehisztorikus alkotásról lehetőleg semmi se terelhesse el a figyelmet. A terem közepén álló speciális tárló világítását úgy oldották meg, hogy úgy tűnjön, mintha a Willendorfi Vénusz szabadon lebegne. 

Ugyanebben a helyiség állítják majd ki egy másik híres ausztriai lelet, a Galgenbergi Vénusz eredetijét, amely január végéig még egy belgiumi kiállításon szerepel. A két alkotás a múzeum legrégibb emberábrázoló szobra, így akartuk ezt a két Vénusz-szobrot kiemelni a számos őskori alkotás közül - mondta az igazgató. 

A kutatók a Galgenbergi Vénuszról nemrég megállapították, hogy nagyjából 36 ezer éves lehet. A 72 milliméter magas szobrot Ausztriában, Krems város közelében találtak meg, mindössze 25 kilométerre a Willendorfi Vénusz lelőhelyétől.