Vége a közmunkának?

Publikálás dátuma
2015.09.24. 07:25
FOTÓ: Tóth Gergő
Megállt a közmunkában foglalkoztatottak számának gyarapodása, pedig a kormány még másképp tervezte, 2015-ben mindennél több pénzt, 270 milliárd forintot akar elkölteni közmunkára. 

A tervezett havi átlagosan 213 ezres közmunkáslétszám 30 ezer fővel több lenne, mint 2014-ben volt. Ha az összképhez hozzáadjuk, hogy idén nyárra 260 ezer fő közmunkásról álmodott a kabinet, ami 82 ezer fővel lett volna több, mint egy évvel ezelőtt, ezzel biztosan látványos javulást láttunk volna a foglalkoztatási statisztikákban - olvasható a Policy Agenda elemzésben.

Ezzel szemben a KSH adatai szerint az év első hét hónapjában 182,4 ezer fő volt a havi átlaglétszám, amely 2014. január-július időszakához képest csupán 4 ezer fővel több. Ha a nyár első két hónapját nézzük, akkor 200 ezer fő dolgozott a tervezett 260 ezerrel szemben.

A tervezettnél kevesebb közmunkás elvileg jó lehetne a költségvetésnek. Ezzel szemben az év első hét hónapjában a tavalyi 127 milliárd forint helyett 143 milliárd forintot költöttek el. Bár nőttek a közfoglalkoztatotti bérek (2,6 százalékkal), illetve valamelyest nőtt a létszám is (2,1 százalékkal), ezek azonban csak 133 milliárd forint kiadási többletet feltételezne a tavalyi adatok alapján. Azaz 10 milliárd forint elköltését ezek az adatok nem indokolják.

Nyilvánvaló, hogy a közmunka mindenáron erőltetése egy idő után a "normál" foglalkoztatás gátjává válhat. Ennek egyik jele, hogy egyre kevesebb embert találtak idénymunkára a mezőgazdaságban. A normál munkaerőpiac is éledezni látszik - állapítja meg a Policy Agenda. 2015. április-június közötti időszakban az egy évvel korábbiakhoz képest 80 ezer fős növekedés figyelhető meg a nem közfoglalkoztatásban résztvevők körében.

Nagy kérdés, hogy a kormány felismeri ezt, és a kormányzati tervek végrehajtása helyett el lehetne kezdeni a közmunkapénzeket egyéb, akár a versenyszférában létrejövő munkahelyek létrehozására fordítani. Ez az idei évben mintegy 30 milliárd forint átcsoportosítását jelenthetné, és jövőre ennek duplája kerülhetne át a valódi munka világát építő programokra.

Félő azonban, hogy az Európai Uniós források átmeneti, és 2016-ra várt elapadása miatt például az építőiparban "felszabaduló" munkaerő számára az újbóli elhelyezkedésig a közmunka marad a puffer-zóna. Ha ez bekövetkezik, akkor valóban szükség lesz a közmunka megnövekedett forrására, de ez fájdalmasan fogja érinteni a gazdasági növekedést is - írja a Policy Agenda.

Szerző

ESZOSZ: tüntetés, vizsgálóbizottság

Debrecenben ismét utcára vonult az ESZOSZ-károsultak egy csoportja, hogy sürgesse elmaradt bérük kifizetését, és a megoldás megszületéséig egy segélyalap felállítását. A kormányhivatal elé szervezett megmozdulást az váltotta ki, hogy hétfőn az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felbontotta az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezettel (ESZOSZ) kötött támogatási szerződést. A károsultak négy hónapja nem kaptak fizetést az ESZOSZ-tól, s mivel a munkáltató papírjaikat is visszatartja, úgy tetszik munkaviszonyban állnak, így közmunkára és támogatásra sem jogosultak.

A szövetkezet a múlt év végén hátrányos helyzetű, alulképzett emberek tömeges foglalkoztatására pályázott és nyert 2,9 milliárd forint uniós támogatást, de ehhez 2 és fél milliárd forint önerőt is kellett (volna) biztosítania a társaságnak. Az ESZOSZ 2840 emberrel kötött munkaszerződést. A minisztérium megkésett vizsgálatából kiderült, hogy amellett, hogy nem fizetettek bért, a támogatásból kiutalt több mint 700 millió forintos előleget sem megfelelően használták fel.

A szocialista Bangóné Borbély Ildikó parlamenti vizsgálóbizottság felállítását fogja kezdeményezni az ESZOSZ ügye kapcsán. Az országgyűlési képviselő szerdai tájékoztatóján elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy a kormány szerinte késlekedik az ügyben, mert már négy hónappal ezelőtt lehetett látni, hogy az ESZOSZ működésével gondok vannak, a kormány mégsem lépett 2800 család ügyében. Bangóné tudomása szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is vizsgálatot indított költségvetési csalás miatt az ESZOSZ-nál. Emlékeztetett arra, hogy az ügyészség pedig az MSZP feljelentése nyomán vizsgálódik. Felszólította Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy gyorsítsa fel az eljárást.

Az MSZP-s képviselő hangsúlyozta, a vizsgálóbizottság felállítását azért kezdeményezi, mert szerinte nem egyedi esetről van szó. A Fideszhez közel álló cégek költségvetési pénzeket lopnak el - mondta.

Szerző

ESZOSZ: tüntetés, vizsgálóbizottság

Debrecenben ismét utcára vonult az ESZOSZ-károsultak egy csoportja, hogy sürgesse elmaradt bérük kifizetését, és a megoldás megszületéséig egy segélyalap felállítását. A kormányhivatal elé szervezett megmozdulást az váltotta ki, hogy hétfőn az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) felbontotta az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezettel (ESZOSZ) kötött támogatási szerződést. A károsultak négy hónapja nem kaptak fizetést az ESZOSZ-tól, s mivel a munkáltató papírjaikat is visszatartja, úgy tetszik munkaviszonyban állnak, így közmunkára és támogatásra sem jogosultak.

A szövetkezet a múlt év végén hátrányos helyzetű, alulképzett emberek tömeges foglalkoztatására pályázott és nyert 2,9 milliárd forint uniós támogatást, de ehhez 2 és fél milliárd forint önerőt is kellett (volna) biztosítania a társaságnak. Az ESZOSZ 2840 emberrel kötött munkaszerződést. A minisztérium megkésett vizsgálatából kiderült, hogy amellett, hogy nem fizetettek bért, a támogatásból kiutalt több mint 700 millió forintos előleget sem megfelelően használták fel.

A szocialista Bangóné Borbély Ildikó parlamenti vizsgálóbizottság felállítását fogja kezdeményezni az ESZOSZ ügye kapcsán. Az országgyűlési képviselő szerdai tájékoztatóján elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy a kormány szerinte késlekedik az ügyben, mert már négy hónappal ezelőtt lehetett látni, hogy az ESZOSZ működésével gondok vannak, a kormány mégsem lépett 2800 család ügyében. Bangóné tudomása szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is vizsgálatot indított költségvetési csalás miatt az ESZOSZ-nál. Emlékeztetett arra, hogy az ügyészség pedig az MSZP feljelentése nyomán vizsgálódik. Felszólította Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy gyorsítsa fel az eljárást.

Az MSZP-s képviselő hangsúlyozta, a vizsgálóbizottság felállítását azért kezdeményezi, mert szerinte nem egyedi esetről van szó. A Fideszhez közel álló cégek költségvetési pénzeket lopnak el - mondta.

Szerző