Mesterházy Attila;menekültek;kerekasztal;

- Kerekasztal a menekültekről

A migráció nemzeti ügy, amelyet a Fidesz kisajátított. Erről is beszélt Mesterházy Attila azon a kerekasztal-beszélgetésen,amelyet a migrációs válságról és Európa jövőjéről rendeztek a budapesti Terror Háza Múzeumban. A beszélgetésen részt vett Schmidt Mária történész, a múzeum főigazgatója, Prőhle Gergely nemzetközi és európai ügyekért felelős helyettes államtitkár és Pető Péter, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese is.

Mesterházy Attila, az MSZP volt elnöke, a külügyi bizottság tagja szerint nem plakátkampány kellett volna, hanem tájékoztatni a pártokat és a döntéshozókat, illetve felkészülni a menekülthullámra: táborokat, befogadó állomásokat fejleszteni, civil szervezeteket támogatni, nem kerítést építeni.

Szerinte azzal, hogy Horvátország felől átvittek Ausztriához több ezer embert schengeni regisztráció nélkül, azzal mi is megszegtük a schengeni szabályokat, amelyekre hivatkozva a kormány lezárta a határokat. Úgy vélte, Szijjártó Péter
külügyminiszternek el kellene felejtenie, hogy egykor Fidesz-szóvivő volt, nem a problémát kellene elmérgesítenie, hanem
megoldást kellene keresnie. Jó, hogy a magyarok szolidaritást mutattak, Magyarország egy másik arcát is megláthatta a
világ a menekültkrízisben. Schmidt Mária szerint a menekültek „telepesek, új honfoglalók”, miért ragaszkodnak Nyugat-Európához? Azért, mert a legtöbbjük gazdasági bevándorló. Miért kell nekünk ezt „álhumanitárius” szempontból elfogadni?
– kérdezte. Szerinte Németország felelőtlensége, hogy megindult a menekülthullám.

A Magyarországra és a határhoz érkező tömeg átvette a helyzet irányítását. A „mag” nem úgy viselkedik, mint egy igazi „menekült” – tette hozzá.

Az egyházügyi törvény most nyilvánosságra került átfogó módosítása a taglétszám mellett a felajánlott adókhoz köti, hogy egyesület, nyilvántartásba vett vagy bejegyzett egyház lehet-e egy szervezet, de az utóbbi években az állam megtiltotta az 1 százalékok gyűjtését a kisegyházaknak. Azt is sérelmesnek tartják, hogy az egyházak oktatási, vagy szociális tevékenységét nem alanyi jogon, hanem szubjektív döntéssel akarja támogatni a kormány.