Teherán azonban nem csupán emiatt bírálja élesen a rijádi hatóságokat, s követeli a történtek alapos kivizsgálását, hanem amiatt az ellentét miatt is, amely Iránt és Szaúd-Arábiát a térség feletti hegemónia megszerzése ügyében szembeállítja. Jellemző, hogy az iráni államfő, Hasszán Rohani az ENSZ-közgyűlésén elmondott beszédét is felhasználta a rijádi rendszer bírálatára. A legmagasabb rangú szaúdi vallási vezető ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy a végzetesnek bizonyult tülekedés túlment „az emberi ellenőrzés határán”. Szavait Teheránban úgy értelmezték, hogy a főmufti voltaképp felmentette a zarándoklat biztonsági kontrolljáért felelős vezetőit, s az egész katasztrófát az isteni akarat megváltoztathatatlanságával magyarázta.
Szalman szaúdi király ugyan utasítást adott a történtek alapos vizsgálatára, ám Iránt és több más régióbeli országot ez önmagában nem elégítette ki. Rijád azzal védekezik, hogy az utóbbi években már dollármilliárdokat költöttek a hadzs megkövetelte infrastruktúra javítására, szabályos sátorvárosokat emeltek például az odasereglő zarándokok millióinak elszállásolására. A szaúdi hatóságok szerint egyébként a tömegbalesetért maguk a zarándokok felelősek, mert nem követték a biztonsági előírásokat.