Hiába erőlködik a kormány, a tények magukért beszélnek

Idén és 2016-ban is lassul a magyar gazdaság, állítja a Pénzügykutató Zrt. és a GKI Gazdaságkutató Zrt. egymástól független elemzése. Bár a két tudományos műhely számai valamelyest eltérnek egymástól, de a felrajzolt tendenciák nagyon is hasonlóak.

A Pénzügykutató az Amerikában kirobbant Volkswagen-botrány hatásait lefelé mutató kockázatként értékelte, de a beruházások apadása és a tőkekiáramlás sem ígér túl sok jót. Várhegyi Éva tudományos tanácsadó a Népszava kérdésére elmondta, ha a német autógyár valóban megrendül, annak hullámai a magyar gazdaságot is érinthetik. Ma még nem számszerűsíthető, hogy a bizalom megrendülése milyen negatív hatással lehet a német autóiparra, de érzékenyen érintheti a győri Audi-gyárat, a hazai beszállítói kört és ezen keresztül az egész gazdaságot. A hazai kivitel 18 százalékát adja a járműipar, s a legfontosabb ipari szereplők Magyarországon a német világcégek.

A VW-csoport fizetőképességét jelentősen ronthatja, hogy az Európai Központi Bank (EKB) kizárta az eszközvásárlási programból a csalással vádolt konszernt - hívta fel a figyelmet Várhegyi Éva.

A Pénzügykutató 2015-re 2,9 százalékos gazdasági növekedéssel számol a tavalyi 3,6 százalék után. A visszaesést egyebek mellett az uniós források elapadása, s az állótőke-felhalmozás dinamikájának zuhanása okozza. Jövőre az ideinél lassabb, 2,4 százalékos növekedést várnak, a kedvező külső konjunktúra ellenére, mert a beruházások visszaesése fékezi a bővülést. A külső tényezők mellett korlátozza a növekedési potenciált az a gazdasági szerkezet is, amely nem teszi lehetővé a felzárkózást, sőt, rontja a versenyképességet.

A magyar kormány azt sem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a német üzleti körök egyértelműen migránspártiak - jegyezte meg Lengyel László, a Pénzügykutató elnök-vezérigazgatója. Ez a német cégek magyarországi menedzsmentjeiről is elmondható. A társaság vezetője még jóslásokba sem akart bocsátkozni arról, hogy mi lesz a környező országokkal fennálló kereskedelmi kapcsolatokkal, miután "drámai módon összeütközött velük a magyar külpolitika".

Várhegyi Éva lapunknak hozzátette, a menekülthullám rövid távon súlyos terhet jelenthet a nagy befogadó országok, többek között Németország költségvetésének, de egyben ösztönözheti a belső fogyasztást, hiszen a segélyeket, támogatásokat belföldön költik el a menedékkérők. A Népszava felvetésére, hogy Pogátsa Zoltán közgazdász szerint Európa nincs rászorulva a migránsok munkaerejére, hiszen például Spanyolországban a 25 év alatti fiatalok 50 százaléka munkanélküli, a Várhegyi közölte, létezik az úgynevezett strukturális munkanélküliség. Azaz a munkaerő felesleggel párhuzamosan van munkaerőhiány is. Nem kell messzire menni, hiszen Magyarországon hiába van munkaerő felesleg Kelet-, vagy Észak-kelet-Magyarországon, a Nyugat- Dunántúli régió ipari központjaiban ma már hiány tapasztalható jól képzett szakmunkásokból, mérnökökből, informatikusokból,mert innen tömegével mentek el elsősorban Nyugat-Európába. A német gazdaság profitálhat a Szíriából, Irakból elmenekült képzett emberekből is, orvosokból, mérnökökből, szakmunkásokból, míg Magyarország a kormányzat elutasító politikája miatt már azokra sem számíthat, akik esetleg megelégedtek volna a magyar bérszínvonallal is - tette hozzá a tudományos tanácsadó.

A társaság elemzéséből az is kiderült, hogy az MNB növekedési hitelprogramja az alacsony kamatok és az export számára kedvező gyenge forint ellenére sem hozta lendületbe a gazdaságot.

A munkanélküliségi ráta az idén 7,0, jövőre 6,2 százalék lehet a tavalyi 7,7 százalék után. Ez EU-összehasonlításban is kedvező. Ám emögött a munkaerőpiaci integrációt nem segítő közfoglalkoztatás áll. Jövőre 70 milliárd forinttal 340 milliárdra emelik az erre szánt összeget, a használható tudást nyújtó átképzések helyett.

Az államadósság a 2014-es 76,1 százalékról 76,1, majd 75,3 százalékra mérséklődhet GDP-arányosan. Az alapkamat az idén 1,35 százalékon maradhat, jövőre 2,0 százalékra emelkedhet, míg az államháztartási hiány az idei 2,6 százalékról 2,4 százalékra mérséklődhet - közölte a Pénzügykutató Zrt.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint Magyarországon mindinkább jelentkeznek az elmúlt évek hibás gazdaságpolitikájának következményei: a tőke és a munkaerő kiáramlása, a verseny korlátozása okozta romló kínálat, a tartalék- és jövő-felélésből származó feszültségek szétterjedése az állami szolgáltatásokban a nyugdíjrendszertől az oktatáson át az egészségügyig. Növeli a kockázatokat Magyarország mind erősebb politikai elszigetelődése is. A kormányzat hatalmas költségvetési kiadással járó elképzeléseinek - mint a paksi atomerőmű, budapesti olimpia - megvalósítása egyre kockázatosabb.

Rendkívül káros a jogbizonytalanság és a gazdasági kiszámíthatatlanság, a lojalitásalapú gazdaságirányítás pedig perspektívátlanná teszi a magyar gazdaságot, távozásra készteti a tőke és a munkaerő egy részét. Az alacsony kamatokkal és gyenge forinttal való növekedésserkentés nem sikerült. Ebben fontos szerepe volt/van annak a bankellenes politikának, amely az egész gazdaságban aláásta a jogbiztonságba vetett bizalmat, s ezzel a beruházási hajlandóságot.

A GKI 2015-re 2,7, 2016-ra pedig 2 százalékos gazdasági növekedés vár. Az intézet megítélése szerint a 2015-re előirányzott 2,4 százalékos és a 2016-ra tervezett 2 százalékos GDP-arányos államháztartási deficit megvalósulása bizonytalan.

Idén nulla, vagy néhány tizedszázalékkal magasabb, 2016-ban 2,5 százalékos infláció várható. Az alapkamat az idén nem, jövőre viszont, főleg a Fed kamatemelését követve nőhet, 2016 végén már 1,8 százalék körül lehet. Az euró- forint árfolyam átlagosan idén 310, jövőre 320 forint lehet.