Tíz család, 70 gyerek - Gyermekfalu Orosházán

Orosházán nyitották meg hétfőn az új, a városban elszórtan működő gyermekfalut. A battonyai gyermekfalu házait értékesíteni szeretné az alapítvány. A költözést anyagi és koncepcionális okok indokolták. Tíz család mintegy 70 gyermekkel idén nyáron költözött át Orosházára.

Hivatalosan is átadták tegnap a Békés megyei Battonyáról Orosházára átköltözött Magyarországon az első integrált SOS Gyermekfalut. Az emberi erőforrások minisztere a megnyitón elmondta: 2014. január 1-je óta a magyar kormány egyetlen 14 év alatti gyermeket sem enged állami gondozásba venni, csak nevelőszülői hálózatba lehet adni őket. A gyermekvédelem "a legkisebb közös nevező", ebben politikai konszenzus van Magyarországon - húzta alá Balog Zoltán.

Gosztonyi Gábor, az SOS Gyermekfalvak ügyvezető igazgatója közölte, 2012-ben kezdtek gondolkozni az úgynevezett "Holnap faluja" projektről. A dán Velux alapítványtól kapott mintegy 400 millió forintból tíz ingatlant vásároltak és újítottak fel Orosházán 250 millió forint értékben, a maradék összeget családvédelmi programokra fordítják. Hangsúlyozta, hogy Battonyát sem hagyják el teljesen, 20-30 családnak továbbra is családmegerősítő programot tartanak.

Az első, 1986-ban Battonyán nyílt gyermekfalu - tíz család mintegy 70 gyermekkel - idén nyáron költözött át Orosházára. Az új koncepció szerint a nevelőcsaládok nem elkülönülten, hanem a településen elszórtan élnek. Két nevelőcsalád döntött úgy, hogy nem vállalja a költözést, befejezik a nevelőszülői munkájukat, de a már náluk élő gyerekeket még felnevelik. A battonyai gyermekfalut értékesíteni szeretné az alapítvány, amely a jövőben integrálná a Kecskeméten és a Kőszegen működő gyermekfalut is.

A döntést megelőzően megoszlottak a vélemények a költözés szükségességéről. Mint azt korábban megírtuk: az alapítvány munkatársai szerint a hagyományos koncepció felett - amelyben az SOS házak egy blokkban, a környező településtől többé-kevésbé elkülönülten helyezkednek el - már eljárt az idő, úgy vélik, hogy a korszerű gyermekvédelemben az integrált gyermekfalvak jelentik a jövőt. Szilvási Léna, az alapítvány gyermekvédelmi szakértője szerint a falvak nyújtotta "túlvédett környezet" idejétmúlttá vált, és a gyerekeknek is több és jobb szolgáltatásra van szükségük, mint amennyit Battonyán megkaphatnak.

A gyermekvédelmi alapítvány szerint a városban jobb életfeltételek biztosítása válik lehetővé. A városban a gyerekek "civil" környezetbe beilleszkedve élhetik életüket, ami "a természetes családok életéhez sokkal inkább hasonló életmódot biztosít az SOS nevelésében élő gyerekeknek, ezáltal jobban felkészíti őket az önálló életre" - olvasható az alapítvány weblapján.

A szakmai mellett pénzügyi okok miatt is a költözés mellett voksoltak. Gosztonyi Gábor korábban lapunknak az mondta, a jövőben csökkenteniük kell a gyerekekre jutó költségeket, Battonyán pedig a legmagasabbak a fenntartás költségei, ráadásul a 30 évvel korábban épült gyermekfalu épületei sincsenek tökéletes műszaki állapotban, csak a felújításra legalább 150 millió forintra lett volna szükség. Velkey Gábor szociológus szerint, ha a szolgáltatások bármilyen szempontból nem megfelelőek, nem feltétlenül az a legmegfelelőbb megoldás, hogy a SOS-gyerekeket kiragadják megszokott környezetükből, és áthelyezik őket egy, az alapítvány szerint jobb feltételeket biztosító helyre.

Szerző

Göncz-konferencia: realista nosztalgia

Publikálás dátuma
2015.09.29. 07:12
Göncz Árpád államfővé választására emlékeztek FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Gyertek be gyerekek és meséljetek, mi van - invitálta be dolgozószobájába a köztársasági elnök az előszobájában üldögélő újságírókat. Na, nem a mostani, hanem a rendszerváltás első államfője, Göncz Árpád. Az esetet Gombár Csaba, a Magyar Rádió akkori elnöke idézte fel a Göncz köztársasági elnökké választásának 25. évfordulóján szervezett tudományos-, közéleti konferencián, amelynek előadói egy-egy szeletet értékeltek abból a korból, amelynek egyik legmeghatározóbb személyisége volt az idős politikus, író, műfordító.

A budapesti Francia Intézetben rendezett tanácskozás vendéglátója, Anne-Marie Maskay, a Francia Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője úgy fogalmazott: a demokrácia, a liberalizmus és az európai értékekre való nyitottság határozta meg azt a tíz évet, amit Göncz az elnöki székben töltött.

A gyermekei által 2013-ban létrehozott Göncz Árpád Alapítvány felkérésére a kor meghatározó politikusai, közéleti szereplői és elemzői értékelték az 1989 utáni évek együttműködését, vitáit és kompromisszumkeresését. A rendszerváltozáskor létrehozott intézményrendszert elemezve Kende Péter, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja kiemelte, Göncz első elnökké választása egy kivételes pillanat volt, mert valamennyi politikai erő egyetértett vele, vagyis ténylegesen megtestesítette a nemzet egységét, amit azóta sem sikerült megismételni egyetlen későbbi elnökválasztásnál sem. Nálunk a politikai elit és a társadalom között jóval a 2008-as gazdasági válság előtt élessé vált az ellentét - emlékeztetett Lengyel László. A Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatója úgy látja, Göncz volt az utóbbi 25 évben az egyetlen, aki értette a kisembereket, plebejus politikus volt, vagy tán nem is volt politikus, mindenesetre képes volt rá, hogy civilizálja az akkori politikai gárdát. Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke, egykori adatvédelmi biztos ezt azzal egészítette ki, hogy a személyiségek határozzák meg egy kor megítélését. Ma rossz a nemzetközi sajtónk, mert gyengék a politikusaink, a 25 évvel ezelőtti névsor a viták ellenére is jobb volt.

A tanácskozáson Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere, Kovács László volt külügyminiszter, s uniós biztos és Szent-Iványi István egykori SZDSZ-es államtitkár, liberális külpolitikus idézte fel azt a "kegyelmi állapotot", amikor 1989-ben a lengyelek mellett mi vezettük a térség átalakulását és a legfontosabb külpolitikai kérdésekben annak ellenére konszenzusra törekedtek a pártok, hogy az beszűkítette az ellenzék mozgásterét. Innen küzdötte le magát a magyar külpolitika a mai szintre - állapították meg. Az időnként nosztalgikus, ám mindvégig reális történelmi elemzések egybehangzóan méltatták Göncz Árpád emberi nagyságát, példaértékű politikusi magatartását. Az "időutazás" résztvevői ugyanakkor keserűséggel a hangjukban állapították meg azt is, hogy fényévekre kerültünk az ő nevével fémjelzett történelmi korszaktól.

Aggasztó szippantások

Publikálás dátuma
2015.09.29. 07:12
Budapest XVIII. kerületi laktanya: hasonló eset a Cséry-telepen történtekhez FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Rejtélyes körülmények között dolgoznak egy Budapest XVIII. kerületében található elhagyatott laktanya területén a főváros szennyvizes autói, egy helyi önkormányzati képviselő szerint a kocsik nem szippantanak, hanem hulladékot ürítenek a laktanya aknájába. Az illetékesek szerint minden rendben, az eset azonban kísértetiesen hasonlít a két évvel korábbi, Cséry-telepen történt szennyezéshez, az ügyben még mindig nem történt előrelépés.

Félő, hogy még ma is folytatódnak a fővárosi tulajdonban lévő szippantós kocsikkal elkövetett illegális szennyvízleürítések Budapest XVIII. kerületében - hívta fel a figyelmet Szaniszló Sándor. A szocialista fővárosi képviselő szerint a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. (FTSZV) szennyvizes autói egy elhagyatott laktanya aknáiba szállítanak hulladékot, ezt fénykép- és videofelvételekkel is bizonyítani tudja. Hogy pontosan mit szállítanak a kocsik tartályaiban, nem tudni, s ha a területen valóban környezeti szennyezés zajlik, az már csak azért is aggasztó, mert alig száz méterrel arrébb már lakóházak vannak. Arról nem is beszélve, hogy az illegális tevékenység fővárosi eszközökkel zajlik, Budapest pedig havi 14 millió forinttal támogatja az FTSZV-t - mutatott rá Szaniszló.

A videofelvételen nem szennyvíz leürítési, hanem szennyvíz szippantási tevékenység látható - állítja Hajdu László. Az FTSZV ügyvezető igazgatója a fővárosi önkormányzat megkeresésére írt tájékoztatásában beszámolt arról, hogy a szóban forgó területhez régi honvédségi szolgálati lakások tartoznak, ezek szennyvizét szippantják három különböző aknafedőn keresztül és szállítják el. "A három emésztő egy elkerített, portaszolgálattal rendelkező területen található, így munkatársaink ellenőrzött módon tudnak a területre bejutni" - írta Hajdu, hangsúlyozva: az elszállított szennyvíz leeresztése engedéllyel rendelkező leeresztő ponton történik, a kocsik mozgása a vállalat GPS rendszerén keresztül is nyomon követhető. Hajdu szerint "szó sincs illegális szennyvízürítésről, a társaság bemutatott autója és munkavállalói napi feladatukat végzik".

Szaniszló Sándor viszont úgy véli, a felvételek mást bizonyítanak. A fényképeken jól látható, hogy az aknákban három-négy méteres mélységben kezdődik a szennyvíz, a szippantásról készült felvételeken viszont az látszik, hogy a kocsikról 70-80 centiméternyi szívócsövet engednek le. "Ez nem lehet szippantás, csak leeresztés" - mondta Szaniszló. A politikus ügyészségi feljelentést tett, az ügyet a napokban a katasztrófavédelmi felügyelőségnél is bejelenti.

A laktanya területén zajló események kísértetiesen hasonlítanak a mintegy három kilométerre lévő Cséry-telepen történtekhez. Szaniszló emlékeztetett: még 2013-ban derült fény arra, hogy az FTSZV kocsijaiból a telepen ásott sekély árkokba öntöttek kommunális iszapot, fáradt olajat és más vegyi anyagokat is, a földbe csaknem 9 ezer tonna veszélyes anyag kerülhetett. Az FTSZV akkori vezetőjét, Wohner Zsoltot (aki az első Orbán-kormány környezetvédelmi helyettes államtitkáraként is tevékenykedett), miután kiderült, hogy tudott az illegális lerakásról, kirúgták - igaz, nem sokkal később a Fővárosi Vízművek Zrt.-nél kapott új állást -, a vízügyi igazgatóság pedig elrendelte a terület rekultivációját.

Két éve azonban semmi sem történt azon kívül, hogy az állami költségvetésből elkülönítettek 100 millió forintot a környezeti károk felmérésére - eredmény azonban nem született, sőt úgy tudjuk, hogy még a kárfelméréshez kiírt pályázatot sem hirdették ki. Az ügyben több büntetőfeljelentés is történt, az FTSZV tájékoztatása szerint azonban a rendőrségi nyomozás még mindig folyamatban van. Szaniszló szerint az ügynek van még egy elvarratlan szála is: az FTSZV könyvelése szerint a vállalathoz mintegy 300 millió forint folyt be a veszélyes hulladékok elszállításából, ám mivel a hulladékokat nem engedéllyel rendelkező lerakókba szállították, a munka önköltsége minden valószínűség szerint nem tett ki több száz millió forintot. "Hová lett ez a pénz? Ebben az ügyben miért nem folyik nyomozás?" - tette fel a kérdést Szaniszló.

Fórum az Illatos úti szennyezésről
Veszélyes hordók elszállításra várva FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Veszélyes hordók elszállításra várva FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Lakossági fórumot tartottak hétfő este a Ferencvárosi Művelődési Központban, a fórumon az Illatos úti szennyezésről tájékoztatták a megjelenteket. A fórumot Baranyi Krisztina (Együtt) önkormányzati képviselő szervezte. A politikus úgy véli, a legutóbbi mérések szerint bizonyossá vált, hogy a Budapesti Vegyiművek telepéről kijutott a szennyezés, a veszélyes mérgek mélyen a
lakott területeken is megtalálhatóak. Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, az önkormányzat által elvégeztetett vizsgálatok eredményei szerint a szennyezés a talajban és a talajvízben is jócskán meghaladja a megengedett határértéket a vegyiművek-telephely közelében lévő lakótelepeken.
Egy korábban kiadott önkormányzati közlemény szerint azonban nincs ok aggodalomra, a vegyiművek területén kívüli szennyezés nem igényel azonnali beavatkozást, a talajban és a talajvízben méregmaradványok csak "nyomnyi mennyiségben" találhatóak. Baranyi Krisztina szerint ez a "nyomnyi mennyiség" a valóságban több tízszeres, estenként százszoros határérték-túllépést jelent, a kárfelmérést pedig amint lehet, meg kellene kezdeni. A kerületi vezetés szerint ők már mindent megtettek, a lakosság és az érintett hatóságok tájékoztatásán kívül más feladatuk nincs, a szennyezésről szóló jelentést az ÁNTSZ-nek is megküldték.
A tegnapi fórum célja az volt, hogy a lakók megfelelő tájékoztatást kaphassanak, a beszélgetésre ezért meghívást kapott Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag szakértője, Palotai Zoltán környezetvédelmi szakértő, Csengődy Krisztina toxikológus. Meghívást kapott Tarnai Richárd, a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője is - úgy tudjuk, ő nem jelent meg, mondván, nem új fejlemény, hogy lakott területeken jelentős határérték túllépést mértek rég betiltott mérgező vegyi anyagokból, és ez nem is az ő felelőssége. Pénteken újabb lakossági fórum várható, ahol a szennyezésről szóló szakértői anyagot értékelik majd.



Szerző
Frissítve: 2015.09.28. 22:25