Tíz család, 70 gyerek - Gyermekfalu Orosházán

Orosházán nyitották meg hétfőn az új, a városban elszórtan működő gyermekfalut. A battonyai gyermekfalu házait értékesíteni szeretné az alapítvány. A költözést anyagi és koncepcionális okok indokolták. Tíz család mintegy 70 gyermekkel idén nyáron költözött át Orosházára.

Hivatalosan is átadták tegnap a Békés megyei Battonyáról Orosházára átköltözött Magyarországon az első integrált SOS Gyermekfalut. Az emberi erőforrások minisztere a megnyitón elmondta: 2014. január 1-je óta a magyar kormány egyetlen 14 év alatti gyermeket sem enged állami gondozásba venni, csak nevelőszülői hálózatba lehet adni őket. A gyermekvédelem "a legkisebb közös nevező", ebben politikai konszenzus van Magyarországon - húzta alá Balog Zoltán.

Gosztonyi Gábor, az SOS Gyermekfalvak ügyvezető igazgatója közölte, 2012-ben kezdtek gondolkozni az úgynevezett "Holnap faluja" projektről. A dán Velux alapítványtól kapott mintegy 400 millió forintból tíz ingatlant vásároltak és újítottak fel Orosházán 250 millió forint értékben, a maradék összeget családvédelmi programokra fordítják. Hangsúlyozta, hogy Battonyát sem hagyják el teljesen, 20-30 családnak továbbra is családmegerősítő programot tartanak.

Az első, 1986-ban Battonyán nyílt gyermekfalu - tíz család mintegy 70 gyermekkel - idén nyáron költözött át Orosházára. Az új koncepció szerint a nevelőcsaládok nem elkülönülten, hanem a településen elszórtan élnek. Két nevelőcsalád döntött úgy, hogy nem vállalja a költözést, befejezik a nevelőszülői munkájukat, de a már náluk élő gyerekeket még felnevelik. A battonyai gyermekfalut értékesíteni szeretné az alapítvány, amely a jövőben integrálná a Kecskeméten és a Kőszegen működő gyermekfalut is.

A döntést megelőzően megoszlottak a vélemények a költözés szükségességéről. Mint azt korábban megírtuk: az alapítvány munkatársai szerint a hagyományos koncepció felett - amelyben az SOS házak egy blokkban, a környező településtől többé-kevésbé elkülönülten helyezkednek el - már eljárt az idő, úgy vélik, hogy a korszerű gyermekvédelemben az integrált gyermekfalvak jelentik a jövőt. Szilvási Léna, az alapítvány gyermekvédelmi szakértője szerint a falvak nyújtotta "túlvédett környezet" idejétmúlttá vált, és a gyerekeknek is több és jobb szolgáltatásra van szükségük, mint amennyit Battonyán megkaphatnak.

A gyermekvédelmi alapítvány szerint a városban jobb életfeltételek biztosítása válik lehetővé. A városban a gyerekek "civil" környezetbe beilleszkedve élhetik életüket, ami "a természetes családok életéhez sokkal inkább hasonló életmódot biztosít az SOS nevelésében élő gyerekeknek, ezáltal jobban felkészíti őket az önálló életre" - olvasható az alapítvány weblapján.

A szakmai mellett pénzügyi okok miatt is a költözés mellett voksoltak. Gosztonyi Gábor korábban lapunknak az mondta, a jövőben csökkenteniük kell a gyerekekre jutó költségeket, Battonyán pedig a legmagasabbak a fenntartás költségei, ráadásul a 30 évvel korábban épült gyermekfalu épületei sincsenek tökéletes műszaki állapotban, csak a felújításra legalább 150 millió forintra lett volna szükség. Velkey Gábor szociológus szerint, ha a szolgáltatások bármilyen szempontból nem megfelelőek, nem feltétlenül az a legmegfelelőbb megoldás, hogy a SOS-gyerekeket kiragadják megszokott környezetükből, és áthelyezik őket egy, az alapítvány szerint jobb feltételeket biztosító helyre.