Előfizetés

Mégsem lesznek múzeumok a Ligetben?

Mészáros Márton
Publikálás dátuma
2015.10.01. 07:47
Az elmúlt hétvégén civilek tüntettek a Városligetbe tervezett múzeumi negyed megvalósítása ellen FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Habár Baán László, az új közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójáért felelős kormánybiztos tájékoztatása szerint a Városligetbe tervezett nagyszabású múzeumi negyed megfelelő ütemben halad, úgy látszik, egyre több a szkeptikus. A Civil Zugló Egyesület által a múlt hétvégére szervezett tüntetést szinte elmosta az eső, de Karácsony Gergely zuglói polgármester szerint önmagáért beszél az a tény, hogy húszezer ember írta alá a petíciót, amelyben arra kérik Baán mellett Áder János államfőt és a Miniszterelnökséget, hogy tegyen le a Városliget beépítéséről. Több tervezett épület nem valósul meg, egyes szerződéseket még alá sem írtak.

Az eredeti elképzelések szerint jóval több múzeumi épületet terveztek a Városligetbe, mint amennyi mostanra megvalósulni látszik. Sajtóértesülések szerint a kulturális komplexum néhány hónappal ezelőtt nyilvánosságra hozott projektlistájának majdhogynem harmadát törölték. Éppúgy megváltak az Építészeti Múzeum tervétől, mint ahogyan letettek a Magyar Fotográfiai Múzeum megvalósításáról is. Igaz, építészeti múzeumot nehéz elképzelni, hiszen nincsenek tárgyi emlékeink például az ókori Mükéné és Tirünsz régészeti feltárásából, fotóművészeti intézményünk pedig már van. A kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum erősen alulreprezentált gyűjteménye azonban egymillió fényképet tartalmaz, köztük 1840-ben készült dagerrotípiát is.

A Liget Budapest Projekt ütemezését és tartalmát kormányhatározatok rögzítik, azonban Baán László, a múzeumi negyed kormánybiztosa lapunknak elmondta, úgy véli, az érvényben lévő határozatokból nem olvasható ki, hogy jelenleg bármit is töröltek volna a projektlistából, amely az eredeti szándék szerint öt múzeumot tartalmazott volna. „Ugyanakkor a projekt még jelenleg is tervezési és előkészítési szakaszban van, korrekciók még elképzelhetőek, mint ahogy az elmúlt négy évben – szakmai és civil egyeztetések eredményeit figyelembe véve – is történtek változások a múzeumi negyed összetételét illetően” – fogalmazott.

A közelmúltban hirdettek győztest a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum tervezői pályázatán, a Mérték Építészeti Stúdió nyerte az intézmény építészeti tervpályázatát 549 millió forintos ajánlattal. (Építészeti sajtóorgánumok szerint ők tervezik az állatkerti szub¬trópusi csarnokot, a biodómot is.) Az 1896-os millenniumi évben átadott Közlekedési Múzeum egy részét elbontják, az eredeti kupolát, amely a második világháború során sérült meg, visszaépítik. Továbbá egy 3000 négyzetméteres térszint alatti bővítés is várható az országos gyűjtőkörű múzeumban. Mindenesetre a sokáig hiányolt szerződést már megkötötték, ellentétben az Új Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum tervezőivel.

Karácsony Gergely, Zugló polgármestere úgy véli, a döntések nehézkes megszületése és a tényleges szerződéskötési időpont állandó csúszása nem kedvez a Városliget beépítését támogatóknak. „A Nemzeti Galéria megépítésére ebben a parlamenti ciklusban reális esély már nincsen. Nem hiszem, hogy Orbán Viktor egy szétbarmolt Városligettel, egy félkész beruházással és kivágott fákkal akarna kampányolni Budapesten” – fogalmazott a baloldali zöld párt, a Párbeszéd Magyarországért politikusa.

Ezzel szemben a Városliget Zrt. tájékoztatása szerint az épületek közül a legproblémásabbnak ítélt Új Nemzeti Galériára kiírt tervpályázaton a zsűri döntése értelmében két nyertes pályázóval – a japán SANAA és a norvég Snøhetta – folyamatosan tárgyal a projektcég, a jogszabályi előírások által megszabott eljárásrendben. Azt ígérik, az új épületet az összességében a legjobb ajánlatot tevő iroda tervezheti majd meg. Kérdés, mikor kerül erre sor.

Karácsony Gergely szerint a Liget fái közé tervezett új épületek közül csak a Magyar Zene Házának van létjogosultsága (a Kertem szórakozóhely helyén állna), bár úgy véli, nincs értelme a költséges megépítésnek, mivel fővárosunk már rendelkezik három világszínvonalú hangversenyteremmel.

A Népszava érdeklődésére elmondta, hibásnak véli a múzeumi negyed elképzelést, s még turisztikai szempontból sem látja előnyösnek. „A legfontosabb a Ligetnek, mint parknak a rehabilitációja lenne, azonban ironikus módon, éppen arról nem írtak még ki pályázatot” – mondta. Hozzátette, a kormány egyelőre még nem változtatta meg hivatalosan az álláspontját, de szerinte szándékosan húzzák-halasztják a döntést az Új Nemzeti Galéria ügyében is. „Úgy hiszem, ez a projekt végét jelentheti, mert ha nem fogják időben elkezdeni az építkezést, talán nem is fognak hozzá. Beszédes az is, hogy húszezer ember aláírta a Liget beépítése elleni petíciót, amely azt bizonyítja, hogy a zuglóiak többsége ellenzi a beruházást. Polgármesterként ezt a választópolgári akaratot szeretném érvényesíteni” – mondta.

„A civil és szakmai szervezettekkel zajló folyamatos párbeszéd eredménye, hogy az emberek egyre jobban várják a Városliget megújítását” – jelentette ki Karácsony állításával szemben Baán László. A kormánybiztos hozzátette: ,,Az állítólagos húszezer tiltakozó aláíróból, az előre beharangozott több ezer tüntetőből csupán néhány százan mentek el a Civil Zugló által szervezett demonstrációra. A tüntetés csak arra volt jó, hogy demonstrálja a valóságot a tiltakozás tényleges támogatottságáról. A petíció pontjai egyébként számos hamis állítást tartalmaznak a tervezett beépítésről, különösen a zöldterület csökkenésével való riogatás nyilvánvaló megtévesztés, így a választópolgárok az ellen tiltakoztak, aminek a megvalósításáról soha nem volt szó”.

S ami még fontosabb: azt ígérik, a Liget Budapest Projekt ütemezésére vonatkozó hatályos kormányhatározatok szerint az új épületeket 2018 márciusában, vagyis kampányidőszakban már birtokba veheti a közönség. Bár láttunk már példát arra, hogy körülbelül négy év kormányzati döntéseit egy könnyed mozdulattal hajították a kukába.

Érvényt szereznek a minszki egyezménynek

Igaz ugyan, hogy a február 12-én aláírt minszki tűzszüneti megállapodás szerint egy hónapon belül ki kellett volna vonni a nehézfegyvereket a kelet-ukrajnai konfliktusövezetből, úgy tűnik, most végre ez is megtörténik. Tegnap a konfliktus békés rendezésére létrejött úgynevezett kontaktcsoport, amelyben a szeparatisták képviselői is jelen vannak, ugyancsak Minszkben aláírta a 100 milliméterig terjedő fegyverek kivonásáról szóló nyilatkozatot.

Martin Sajdik, az EBESZ képviselőjének elmondása szerint a fegyverek kivonása a frontvonal mindkét oldalán 15 km-es távolságra, két szakaszban történik majd: az elsőre 15 nap, a másodikra 24 nap múlva kerül sor. A minszki tűzszüneti egyezmény 30 km-es pufferzóna kialakítását irányozza elő. Az övezetben szeptember elsejétől gyakorlatilag tűzszünet van, a politikai rendezés azonban még várat magára. E célból találkoznak a pénteken Párizsban "a normandiai négyek” (Angela Merkel, Petro Porosenko, Vlagyimir Putyin és Francois Hollande).

Denisz Pusilin, az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság egyik vezetője a fegyverkivonási megállapodás aláírása után azt állította, hogy az ukrán hadsereg már nem lövi a „népköztársaság” területét, a terrorellenesnek nevezett harcok gyakorlatilag befejeződtek. A donbásziak a konfliktus befejezését látják abban is, hogy Petro Porosenko elnök elnapolta az újabb mozgósítást és a csapatok leszerelését rendelte el. Álláspontjuk szerint Porosenko csak azért nem hozta még nyilvánosságra a harcok befejeztét, mert tart a radikális önkéntes csapatok reakciójától.

Érvényt szereznek a minszki egyezménynek

Igaz ugyan, hogy a február 12-én aláírt minszki tűzszüneti megállapodás szerint egy hónapon belül ki kellett volna vonni a nehézfegyvereket a kelet-ukrajnai konfliktusövezetből, úgy tűnik, most végre ez is megtörténik. Tegnap a konfliktus békés rendezésére létrejött úgynevezett kontaktcsoport, amelyben a szeparatisták képviselői is jelen vannak, ugyancsak Minszkben aláírta a 100 milliméterig terjedő fegyverek kivonásáról szóló nyilatkozatot.

Martin Sajdik, az EBESZ képviselőjének elmondása szerint a fegyverek kivonása a frontvonal mindkét oldalán 15 km-es távolságra, két szakaszban történik majd: az elsőre 15 nap, a másodikra 24 nap múlva kerül sor. A minszki tűzszüneti egyezmény 30 km-es pufferzóna kialakítását irányozza elő. Az övezetben szeptember elsejétől gyakorlatilag tűzszünet van, a politikai rendezés azonban még várat magára. E célból találkoznak a pénteken Párizsban "a normandiai négyek” (Angela Merkel, Petro Porosenko, Vlagyimir Putyin és Francois Hollande).

Denisz Pusilin, az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság egyik vezetője a fegyverkivonási megállapodás aláírása után azt állította, hogy az ukrán hadsereg már nem lövi a „népköztársaság” területét, a terrorellenesnek nevezett harcok gyakorlatilag befejeződtek. A donbásziak a konfliktus befejezését látják abban is, hogy Petro Porosenko elnök elnapolta az újabb mozgósítást és a csapatok leszerelését rendelte el. Álláspontjuk szerint Porosenko csak azért nem hozta még nyilvánosságra a harcok befejeztét, mert tart a radikális önkéntes csapatok reakciójától.