MTVA: hitelátvállalás ingatlanokért

Az állam átvállalja a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) összesen 47,2 milliárd forintos hiteltartozását a költségvetési törvény várható módosítása szerint.

Ha ez megtörténik, azzal egy időben az MTVA visszaadja a nála - pontosabban a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló - lévő ingatlanokat az államnak - tudta meg a Világgazdaság. Mindez térítésmentesen történne, tehát piaci ingatlanértékesítéséről nincs szó. Azt még nem sikerült megtudni, hogy pontosan mely ingatlanok átadásáról lenne szó. Az MTVA ugyanis jelentős ingatlanvagyonnal bírhat, hiszen a közmédia állítása szerint a vagyonátadás során átvett ingatlanokat pályáztatás útján, a nemzeti vagyonról szóló törvény előírásainak megfelelően igyekszik bérbe adni, s jelenleg tizenöt önálló ingatlan vár ilyen módon hasznosításra.

Megírtuk: az MTVA 2012-ben 63 milliárd forintos hitelcsomagot vett fel négy banktól, részben a Kunigunda utcai székház megvásárlására, részben a korábbi hitelek kiváltására. A közmédia eddig sem volt olcsó az adófizetőknek, idén mintegy 80 milliárd forint közpénzt emészt fel, és jövőre is nagyjából ennyit kapnak a költségvetésből, de még az idei költségvetés módosításával megsegíti az idén több csatornát is indító állami médiát a kormány, mert állításuk szerint a költségek miatt veszélybe került a hiteltörlesztés. Az idevágó törvényjavaslatból az is kiderült, a két országos kereskedelmi televízióval évekkel ezelőtt kötött megállapodás szerint az általuk fizetett médiaszolgáltatási díjból az MTVA is részesül. Bár a TV2-től és az RTL Klubtól származó 155 millió forint elenyésző része a közmédia bevételének. Ehhez képest jelentősebb tétel a Class FM-et is működtető Advenio Műsorszolgáltató Zrt. 461,9 millió forintos hozzájárulása a finanszírozáshoz.

Szerző

Simicska alá vágtak Tarlósék

Publikálás dátuma
2015.10.01. 07:06
Gy. Németh Erzsébet feljelentést tesz, noha Tarlós István szerint az ő felelőssége is felmerülhet a plakátszerződésben FOTÓ: MTI
Ahogy az várható volt, a fővárosi önkormányzat szerződést bont a 761 budapesti hirdetőoszlopot üzemeltető Mahir Cityposter Kft.-vel. A közgyűlés tegnap döntött arról, hogy október 31-ével "kiebrudalja" a fővárosból a kegyvesztett Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó céget. Piaci hírek szerint viszont politikai megrendelést teljesíthetett a közgyűlés, a cég az új kormányzati médiát gründoló valamelyik érdekkörnek állhatott útjába.

Egyoldalúan szerződést bont a fővárosi közgyűlés Simicska Lajos reklámcégével, a Mahir Cityposter Kft.-vel. A testület tegnapi döntése értelmében a kontraktust október 31-ével mondja fel a fővárosi önkormányzat, és egyben felszólítja a céget, hogy a megjelölt időponttól számított hatvan napon belül bontsa el mind a 761 hirdetőoszlopát. Az erre vonatkozó előterjesztés szerint a 2006 szeptemberében 25 évre megkötött szerződés "fontos közérdeket sért", hátrányos a főváros számára, és annak több rendelkezése okán felmerülhet "a jó erkölcsbe ütközés miatti semmisség, ezáltal az egyoldalú megszüntetés megfontolásának szükségessége".

A fővárosi önkormányzat 2006-ban döntött az úgynevezett utcabútor szerződésekről, melyek keretében 25 évre adta át Budapest reklámhelyeinek döntő többségét a Mahir Cityposter Kft-nek és az Intermédia Kft-nek. A fideszes városvezetés most arra hivatkozik, hogy saját reklámoszlopokkal évente akár 73-125 millió forint közötti összegre is szert tehettek volna, a Mahir-Cityposter azonban nem sokkal fizetett többet a kötelezően előírt 45 milliónál. Mindez korábban nem zavarta a fővárost, nemrég azonban elkezdték vizsgálni a 2006-os szerződésből fakadó kötelezettségeket. Így állapították meg például, hogy a reklámcég az előírt légszennyezésmérő oszlopait nem oda telepítette, ahova kellett, és az oszlopok állítólag nem is mérték a közvetlen környezetük egészségre káros anyagainak szintjét.

A szerződésről 2006-ban döntött az akkori MSZP-SZDSZ-es többségű testület - emlékeztette tegnap a közgyűlést Tarlós István, aki akkor még óbudai polgármester volt. A főpolgármester most arról beszélt, az előnytelen szerződést a szocialisták szavazták meg, akiknek egyik akkori képviselője ma is a közgyűlés tagja. Gy. Németh Erzsébet, a DK képviselője, korábbi szocialista frakcióvezető erre azt válaszolta: az előterjesztés szerint nem a szerződéssel volt baj, hanem azzal, hogy a cég nem teljesítette a szerződésben foglaltakat, amiről a jelenlegi városvezetésnek tudnia kellett volna. Miután a közgyűlési előterjesztésből kiderült, tekintettel a Mahir tulajdonosi szerkezetére, a gazdasági szereplőkkel való üzleti kapcsolataira, nem zárható ki, hogy a cég a piaci árnál kedvezőbben biztosított reklámfelületet az érdekeltségi körébe tartozó hirdetőknek, egyebek mellett az államnak, valamint a főpolgármester politikai közösségéhez kapcsolható cégeknek, Gy. Németh feljelentést is tesz a rendőrségen. Az MSZP-s Horváth Csaba még a közgyűlés előtt a fideszes belháború újabb állomásának nevezte a szerződésbontást.

Maga Simicska úgy látja, a fővárosi önkormányzat lépése összefüggésben állhat azzal, nemrég megkereste őt egy Fidesz-közeli vállalkozó, hogy megvenné a Mahir Cityposter 51 százalékát, amire nemet mondott. Az üzletember erről még kedden beszélt az Indexnek. Bár a fideszes városvezetés szerint nincsen "boszorkányüldözés", piaci források szerint viszont politikai megrendelést teljesíthetett a közgyűlés, a cég az új kormányzati médiát gründoló valamelyik érdekkörnek állhatott útjába. A Mahir citiposter mindenesetre megdöbbenéssel fogadta a döntést, mivel mindig teljesítették szerződési kötelezettségeiket, ráadásul az önkormányzat sem emelt kifogást az elmúlt kilenc évben, így nem tudják elfogadni a felmondást és az indokait - közölték. A cég számára "különösen felháborító és a döntés törvényes jogi-szakmai indokainak hiányát, egyben valós mögöttes indokát jelzi" a közgyűlési előterjesztés írásbeli indokolásának a társaság tulajdonosi szerkezetére, a tulajdonos személyére és egyéb gazdasági érdekeltségeire vonatkozó megállapítása. Tekintettel arra, hogy a szerződés felmondása "nyilvánvalóan jogszabályba ütközik, egyben bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját is felveti", a Mahir a felmondás kézhezvétele után azonnal megteszi a szükséges jogi lépéseket azért, hogy megóvja törvényes jogait és érvényesítse jogos igényeit - fogalmaztak.

Ez történt még a közgyűlésen

- Jelenleg törvény tiltja a dugódíj bevezetését, így arról csak a jogszabály megszűnése után tárgyalhat a közgyűlés. Ezt Tarlós válaszolta tegnap arra a kérdésre, mikor kerül közgyűlés elé a dugódíj ügye. A főpolgármester azt még nem tudja, előfordulhat-e, hogy a Dagály-fürdő átadása ellenére az állam mégsem rendezi a BKV adósságát. Kocsis Máté tanácsnok az ülésen bejelentette, a jelenleginél több mint háromszor nagyobb anyagi szerepvállalásra kötelezné az agglomerációs településeket a budapesti tömegközlekedés finanszírozásában.

- Pro Urbe Budapest díjat vehet át november 17-én Schmidt Mária, a Terror Háza vezetője. A fővárosi közgyűlés határozata értelmében idén elismerésben részesül még Derce Tamás, volt újpesti polgármester, Jónyer István asztaliteniszező, Keserű Ilona festőművész, Ókovács Szilveszter, az Operaház igazgatója, valamint Süllei László, a Mátyás-templom plébánosa.

- Négy budapesti színház ügyvezető igazgatói pályázatának eredményéről is döntött tagnap a közgyűlés. Eszerint a József Attila Színházat Nemcsák Károly, a Centrál Színházat Puskás Tamás, a Katona József Színházat pedig Máté Gábor fogja vezetni további öt évig. A Radnóti Miklós Színház vezetői posztját mint azt valószínűsítettük, Kováts Adél nyerte el. Az ügyvezető igazgatók megbízása 2021. január 31-ig szól.

Szerző

Tovább kerít Orbán, aki az ENSZ-ben is megmondta

Publikálás dátuma
2015.10.01. 07:04

Orbán Viktor folytatja szélsőséges retorikáját a menekültügyben, ám a magyar kormányfő most már nyíltan vállalja, hogy mindezt a radikális versenytársai visszaszorítása érdekében teszi. Miközben az Európai Unióban és Németországban is konkrét intézkedéseket terveznek a krízisben, itthon még mindig a határzár a téma.

A migrációs válság Európa stabilitását veszélyezteti - üzente Orbán Viktor a The Wall Street Journal (WSJ) szerdai számában. A miniszterelnök szerint a menekültválságot a radikális pártok aknázhatják ki, sőt, "nem nehéz elképzelni, hogy egy-két éven belül a régi politikai elitet leváltják a radikálisok". A kormányfő úgy vélekedett: a közel-keleti és afganisztáni migránsok tömeges beáramlása az Európai Unió destabilizálásával fenyeget, hacsak a kontinens nem lép fel határozottan - állította Orbán, egyúttal a világkvótáról szóló ötletre utalva a "fejlett világ" többi részét arra intette, ne csak Európát érintő kihívást lássanak a menekültválságban. Orbán szerint az Egyesült Államoknak és más országoknak, így a gazdag arab országoknak is be kellene fogadniuk menekülteket.

A kormányfő fenntartotta azon álláspontját is, miszerint Magyarországnak nincs szüksége menekültekre, akiknek a legtöbbje muszlim; szerinte "erkölcsi értelemben a helyes teendő" az, hogy a jövevények hazájukban való boldogulását segítsük elő. Orbán a nemzeti függetlenség kritériumának tartja azt a választási lehetőséget hogy eldöntse: akar-e otthont adni más kultúráknak. Szavai szerint a kormány ezt már eldöntötte: "a muszlim kultúra nagyon erős, nem vagyunk ellene, de nálunk nem létezik olyan párhuzamos társadalom, amely nem illeszkedik az európai értékek közé" - fogalmazott.

Orbán egyébként szerdán, New York-i idő szerint 15.25-kor - magyar idő szerint éjjel fél 10-kor - szólalt fel az ENSZ közgyűlése előtt a menekültkrízis ügyében, vélhetően ugyanezt az álláspontját közvetítve.

Együttérző hangnem
Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli menekültügyi tanácskozásán felszólaló magyar kormányfő a már jól ismert álláspontjának ismertetése mellett -  globális szinten kell kezelni a problémát  - itthon nemigen hallott empátiával beszélt a menekültekről, mint hangsúlyozta, a valódi menekülteken erkölcsi kötelességünk segíteni, és Magyarországon senkinek nincs baja a muszlimokkal. Orbán Viktor sürgette az ENSZ főtitkárát, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat a terhek globális szinten történő megosztásáról, vagyis a kormányfő a már korábban is emlegetett  világkvóta rendszerének felállítását szorgalmazta. Különböző becslések vannak, megítélésünk szerint azonban korlátlan a folyamatban részt vevő emberek utánpótlása - hangsúlyozta a miniszterelnök. 

Eközben először nyilatkozott Magyarország és az Egyesült Államok diplomáciai kapcsolatairól Colleen Bell. Az Egyesült Államok budapesti nagykövete az Origónak adott interjúban elmondta: bár szerinte a magyar kormány menekültellenes retorikája nem segít a helyzeten, úgy gondolja, hogy szuverén államként Magyarországnak joga van megvédeni a határait.

Tegnap itthon zárt ülésen tanácskoztak az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagjai, ami után Molnár Zsolt szocialista testületi elnök azt mondta: a jelenlegi információk alapján nem úgy tűnik, hogy az Európára nehezedő migrációs nyomás enyhülne. Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke szerint a jelentések azt igazolják, hogy az illegális migrációs probléma kezdeténél tartunk, az Európai Unióra még nagyobb nyomás fog nehezedni a következő időszakban. Németh szerint ennek fényében a kormány jól döntött arról,hogy a schengeni határokat le kell zárni, Molnár szerint viszont a magyar kormány többek között plakátkampánnyal volt elfoglalva, így féléves késésben vannak, de a magyar rendőrség és a titkosszolgálatok végzik a dolgukat. A hatóságokat felügyelő Pintér Sándort az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága hallgatta meg a részleges határzár elrendelésének okairól, amiről a belügyminiszter azt mondta, hogy a magyar-szerb határszakaszon azért volt szükség a részleges határzár elrendelésére, mert "a szabadság forgott kockán". Pintér közölte: Magyarországon az idén 287 383 ember lépte át eddig illegálisan a határt, többségük a magyar-szerb szakaszon, de a védelem kialakítása után a magyar-horvát határon is. Az érkezők regisztrációja továbbra is 100 százalékos a szerb határon, de a horvát szakaszon nem, mert aki onnan jön, egyértelműen uniós országból jött, ezért feltételezik, hogy már megtörtént a regisztráció.

 Besokalltak a németek?

"Valójában mindegy, hogy felelős vagyok-e a menekültáradatért, most már itt vannak" - mondta Angela Merkel német kancellár a CDU múlt keddi frakcióülésén a vele vitázóknak a Die Welt tudósítása szerint, amelyet a Mandiner szemlézett. A bírálatokat hallva Merkel állítólag háromszor ragadta meg a mikrofont, ám nem tudott fordítani a hangulaton, éppen ellenkezőleg. Ez állhat annak hátterében, hogy a német kormány válságintézkedések soráról döntött kedden, a belügyminisztérium pedig egy olyan terven dolgozik, hogy a határokon létrehozandó tranzitzónákban 48 óra alatt döntsenek a hatóságok arról, hogy az érkező menekült jogosult-e a menedékjogi kérelem benyújtására. A Frankfurter Allgemeine Zeitung idevágó értesülését Joachim Herrmann bajor tartományi belügyminiszter úgy kommentálta, hogy nem működhet tovább úgy a menekültválság kezelése ahogy eddig.

A menekülthullám a Magyarországról indult menedékkérők beengedéséről szeptember 5-re virradóra hozott döntés óta drámaian fölerősödött, és elsősorban Bajorországot érinti. A tartományba szeptember eleje óta 170 ezren érkeztek, ám sajtójelentések szerint mind a 16 tartományt együttvéve 230 ezren juthattak el Németországba csak szeptemberben. A német keményítés hírére az osztrákok is reagáltak: ha a menekültválságra nem születik nemzetközi megoldás, Ausztriának két lehetősége marad, vagy marad a mostani eljárás, vagy lesz egy kemény akció a határon, ami erőszak alkalmazását is jelenti - mondta Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter a Die Pressének. A néppárti politikus szerint, ha Németország "lezárja" a határait, abban az esetben Ausztria csak úgy tudja megakadályozni a menekültek ottrekedését, ha szintén lezárja határait.

Módosítanák az uniós költségvetést

Az Európai Bizottság a megtette az első konkrét javaslatokat a válság kezelése érdekében: 1,7 milliárd eurós 2015-ös és 2016-os uniós finanszírozásból szükséghelyzeti támogatást nyújtanának a leginkább érintett uniós tagállamoknak, növelik a közvetlenül résztvevő uniós ügynökségek személyzetét, valamint támogatást és humanitárius segélyt nyújtanak harmadik országokban. A migrációra fordított összegekről volt szó az Európai Parlament költségvetési bizottságában is, ahol az egyik javaslat arról szólt, hogy azok az országok, köztük Magyarország, amelyek ellenezték a migránsok áthelyezésére vonatkozó kvótákat, kapjanak 20 százalékkal kevesebb pénzt az Európai Regionális Fejlesztési Alapból. Ezt a javaslatot végül elutasították a képviselők.

Brüsszeli gyors
Ujhelyi István európai parlamenti képviselőLesz mit megmagyaráznia Robert Fico szlovák miniszterelnöknek jövő hétfőn Strasbourgban, amikor az Európai Parlament szociáldemokrata frakciója előtt kell válaszokat adnia a menekültkrízis kapcsán képviselt politikájával kapcsolatban. Nekem is lesznek kérdéseim hozzá. Orbán és Fico persze nem említhető egy lapon és érdemi különbség, hogy a magyar kormányfő ki sem áll a konzervatívok elé és nem védi meg vélt igazát. Nem néz szembe velük. Talán azért, mert minden szimpátiatüntetés ellenére egyre fogy körülötte a levegő, legutóbb még az Európai Néppárt német frakcióvezetője is - aki pedig folyamatosan tartja Orbán miatt a hátát - jelentette ki, hogy arra szokta emlékeztetni a Fidesz elnökét: "emberségesen kell bánni a menekültekkel". Ehhez képest Fico legalább elfogadta a frakció meghívását és kész szembenézni - az elmúlt napok brüsszeli tapasztalatai alapján meglehetősen karcos és kritikus véleményt képviselő - politikustársaival. Az EP szociáldemokrata frakciója eddig és ezután is kiemelten kezeli a menekültkrízis ügyét: nemrég saját gyűjtést szervezett a képviselők között a menekülteket segítő civil szervezetek számára (ebben magam is aktívan részt vettem), tegnap pedig rendkívüli ülésen tárgyaltuk az európai helyzetet. Tucatnyi képviselő és politikus utazott Brüsszelbe a rendhagyó tanácskozásra: az MSZP részéről Tóth Bertalan frakcióvezető-helyettes adott érdemi tájékoztatást a magyarországi viszonyokról és a szocialista párt eddig megtett kezdeményezéseiről. Többek között arról beszélt, hogy Orbán láthatóan tudatosan használja saját politikai céljaira a krízist, a megoldáshoz pedig bizonyosan nem kevesebb, hanem több Európa kell.

Szerző