Új Selyemútra lép Orbán

A kormányzati kommunikációban egyre ellentmondásosabb hazánk várható 2016. évi gazdasági növekedésének megítélése. Míg Lázár János a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, hogy az uniós támogatások nélkül nincs se növekedés, se beruházás Magyarországon, addig Orbán Viktor kormányfő tegnap ismét azon ábrándozott, hogy Közép-Európa növekedési központja leszünk.

Szinte nincs esélye annak, hogy az ideihez hasonló mennyiségű pénz jusson jövőre a gazdaságba. A növekedési kilátásokat emellett számos más tényező is beárnyékolja, a Volkswagen botránytól kezdve a Fed kamatdöntésein keresztül a menekülthullámon át a kínai gazdaság lassulásáig - ez a kockázatokat is helyesen felmérő értékelés Lázár Jánostól származik. Részben hasonlóképpen fogalmazott tegnap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is, amikor utalt arra, hogy Magyarország megkülönböztetett figyelemmel kíséri a Volkswagen-csoport nemrég kirobbant botrányát, mert ha a külső autópiaci kereslet csökken, az kedvezőtlenül befolyásolhatja az ország ipari kibocsátását és exportját is. Ennek kapcsán a lapunknak nyilatkozó Katona Tamás közgazdász egyetemi tanár a nemzetgazdasági miniszter egy minapi tájékoztatójára hívta fel a figyelmet. Varga Mihály - a dízelbotrány kapcsán - először mondta ki, hogy a kormány csökkenteni akarja a gazdaság egyoldalú függőségét az autóipar teljesítményének hullámzásától, ezért arra törekszik, hogy más ágazatok is bővüljenek, mint a gyógyszeripar, az orvosi műszerek, gépipari alkatrészek gyártása. Ebből egyértelműen kitetszik, hogy a kormány csökkenteni akarja az autóipar részarányát a hazai ipari termelésben.

Az autóipar helyett más, eddig hanyagolt ágazatokat kezd támogatni a kormány FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JOE RAEDLE

Ettől a lehetőségeinket reálisan felmérő miniszteri értékelésektől fényévnyi távolságban van Orbán Viktor jövőképe. Pénteken a Bank of China klíringközpontjának megnyitóján ismét elővette régóta dédelgetett vízióját: Magyarország képes arra, hogy Közép-Európa növekedési központja legyen. Sőt még ennél is továbbment, amikor kijelentette: "létrejöhet egy új Selyemút" Kína és Magyarország, illetve az európai gazdasági növekedés leendő központja, Közép-Európa között. A kormányfő ismét utalt arra a minden alapot nélkülöző korábbi kijelentésére, miszerint a magyarokat sokat gúnyolták ázsiai származásuk miatt, mostanra viszont "micsoda kapós dolog lett ez ebben a modern világban."

Orbán Viktornak a gazdasági természetű kijelentéseire Katona Tamás úgy reagált, hogy a Fidesznél képtelenek a gazdaság teljesítményét tükröző számokat reálisan kezelni. Az igazság ugyanis az, hogy nemhogy a térség növekedési központja vezetői szerepére nem törekedhetünk, hanem az első félévi GDP növekedési számok azt tanúsítják, hogy a visegrádi 4-ek országai között az utolsó helyet foglaljuk el, emellett Románia és Szlovénia teljesítménye is felülmúlja a magyarokét. A kormányzat más tényezői arra számítanak, hogy jövőre szép teljesítménynek tartanák, ha a GDP 2 százalék körül növekedne, holott eddig mindenütt a 3 százalék feletti érték hangzott el.

Magyarország egy államkapitalizmusra épülő mesterségesen pumpált gazdasági növekedést produkált az elmúlt időszakban, a tartós növekedéshez azonban a piacgazdaság feltételeinek megteremtésére lenne szükség. Erről beszélt Pápa Levente, az Együtt alelnöke egy tegnapi sajtótájékoztatón. A kiszámíthatóságot, a jogbiztonságot és a befektetői bizalmat nevezte a piacgazdaság legfontosabb, Magyarországon szerinte jelenleg hiányzó alapfeltételeinek. Kiemelte, mindezek nélkül nem lehet stabil, hosszú távon fenntartható gazdasági növekedéssel számolni. A tavalyi és idei magasabb gazdasági növekedést olyan egyszeri, mesterséges tényezők javították, mint az uniós támogatások gyorsított lehívása, illetve a jegybank hitelprogramja. Ezen intézkedések kifutásával ismét láthatóvá válik majd, hogy a magyar gazdaság rendkívül sebezhető az autóiparra épülő egyoldalúsága miatt – mondta a politikus.