Ki volt Andrassew Iván?

A Népszava januárban elhunyt publicisztikai rovatvezetője, a sokoldalú író, költő, újságíró, polgárjogi aktivista, Andrassew Iván életművének gondozására a közelmúltban civil társaságot hoztak létre egykori kollégái és barátai. Lapunk korábbi főszerkesztő-helyettesét, Horváth Istvánt arra kértük, foglalja össze terveiket.

Alább Andrassew Iván lapunkban megjelent publicisztikáiból idézünk fel néhány gondolatot.

Kicsúfoltak (2010. 01. 06.)

Volt kollégánk kapta meg első ízben, 2006-ban a lapunk által alapított Fejtő Ferenc-díjat

(2010. 01. 06.)

„Nem irigylem a köztársasági elnököt, hiszen maga a Jobbik fordul hozzá azzal a kérdéssel, hogy akkor ők demokratikus párt, avagy sem. Mert ugye Bajnai Gordon kicsúfolta őket, azt merte mondani, hogy nem mutatja meg nekik a kasszát, mert azt csak demokratikusok láthatják. Sólyom László pontosan tudja: egy náci párttal van dolga. (…) Elmehet-e odáig az elnök, hogy kimondja: minden párt, minden politikus, jómagam is felelős vagyok azért, mert hagytuk, hogy idáig nőjetek. Legkésőbb akkor, amikor az ablakom alatt parádéztatok, nekem kellett volna követelnem a betiltásotokat. Nem a gárdáét, hanem a Jobbikét. Mert, ha más nem, én aztán pontosan tudom, milyen nemzetközi passzusok mondják ki, hogy náci párt Magyarországon nem működhet. És mindenkinek igaza van, aki azt mondja, hogy titeket karanténba kell zárni, mert szavaitok és cselekedeteitek utálatosak. Talán az is jó megoldás, ha azt válaszolja, hogy nem válaszol. Föltéve, hogy hozzáteszi: mert elnöki válasz csak egy demokratikus pártnak jár. Későn bár, de egy kis lépést tenne hátra, mielőtt velünk együtt a szakadékba sodorják a teszetoszák, a gyávák és a hatalomért az ördöggel is cimborálók.”

Leköpetve (2010.03. 19.)

„Nem mondom, hogy Barna bácsi bűnöző. Azt viszont, aki olyan embert jelöl képviselőnek, pláne miniszterelnöknek, aki villanyárammal csapatott agyon egy tolvajt, veszedelmes politikai bűnözőnek találom. Azt is, aki egy olyan jelölt mellett kampányol, aki legalábbis igen erősen gyanúsítható terrorizmussal. Olyan országban élünk, ahol Barna bácsi és Budaházy könnyedén össze tudta gyűjteni a kopogtatócédulákat, miközben ez rendkívüli nehézségeket okozott például Debreczeni Józsefnek. Persze elfogult vagyok Debreczenivel, mégse gondolom, hogy nem lehet őt szívből utálni, de azért az túlzás, ha Magyarország egyik legnagyobb hatású gondolkodója csaknem esélytelen egy halált okozóval és egy halálosan veszedelmes fölforgatóval szemben.”

Nem hiszem el (2010.10. 06.)

„Egyszerűen nem értem. Fölfoghatatlan, hogy Magyarországon létezhetett egy iszaptároló, amelyikben olyan anyagot tartottak, amelyik megégeti, megmarja az embert, megölhet minden életet, ráadásul még enyhén radioaktív is, és csak úgy átszakadhat a gát. Az iszap falvakat önthet el, embereket gyilkol meg azonnal, vélhetően állatok és növények millióit pusztítja ki, folyókat tesz nedves sivataggá, évekre fertőz meg mindent, amin áthömpölyög. Ha az ember a tárolóról készült képet nézi, azonnal szembetűnő az égbekiáltó felelőtlenség. Minden gát átszakadhat. Hogy ez most miképpen történhetett meg, azt megtudjuk a szakértőktől, akik nyilván vizsgálódnak majd. Mint ahogy más szakértők is vizsgálódtak, nem is olyan régen, és úgy látszik, teljesen biztonságosnak találták az építményt. Az új, immár igazságügyi vizsgálódók majd megmondják, ki volt a felelős. Lesz, aki börtönbe megy, lesz, aki másféle példás büntetést kap. És olyan is, aki kártérítést. De miféle kártérítés enyhítheti egy iszapba fulladt kisgyerek hiányát?”

Elintézett ügy (2011. 02. 18.)

„Deutsch Tamás elintézettnek tekinti a médiatörvény ügyét. Mert a magyar kormány abban állapodott meg az Európai Bizottsággal, hogy pár ponton változtat. Nem akarok gúnyolódni, de pontosan az történik, amit vártunk: néhány – nem lényegtelen – pontban visszavonul a kormány, a legégbekiáltóbbakat meg majd elsumákolja. Abban a reményben, hogy a világ annyira hülye, hogy nem veszi észre a ravaszkodást. Bár nem tudjuk, hogy a háttérbeszélgetésekben mi minden hangzott el, meglehetősen fura és kiábrándító, hogy az Európai Bizottság még csak föl sem szólítja a magyar kormányt arra, hogy talán mégiscsak meg kellene gondolni, hogy EU-kompatibilis-e az, ha egy olyan médiahatóság élére, amelyben csak kormánypártiak vannak, kilenc évre egy kormánypárti politikust neveznek ki. Hogy egy ilyen párthatóság a visszaállamosított, vagyis pártszolgálatos közmédiumok mellett a teljes sajtót is ellenőrizheti. Méghozzá olyan büntetőjogkörrel, amit egy vállaltan despotikus hatalom sem engedhet meg magának. Mert ha megengedné, és az EU-n kívüli országról lenne szó, akkor azt az Európai Bizottság erősen kifogásolná. Ennyi telik az uniótól.”

Határjelek (2011. 06. 30.)

„Mindenekelőtt le kell szögeznem: semmi bajom a rovásírással. Sőt kifejezetten kedvelem, évtizedek óta bogarászom a szövegeket. Talán erdélyi származásom miatt találtam először érdekesnek, aztán úgy maradtam. De amióta azt olvasom, hogy nyolcezer éves fadarabon találtak rovásírást, aztán meg azt, hogy 35 ezer éveset egy boszniai piramisban – ami valamiért Kárpát-medenceinek számít – és a többi, aztán meg ebből az jön ki, hogy az egész világkultúra innen származik, a miénk az ősnyelv, ami körbejárta a világot, és különben is, a Föld szívcsakrája, és a többi, akkor lassan abbahagyom a mosolygást, mert nincs mit gúnyolódni ezen. A szemünk előtt alakul ki egy új történelem, egy új vallás. És azért rójuk tele Magyarországot, mert ez aztán nem székely ügy ám: hanem a mindenek fölött álló magyar nyelv és kultúra jelelése.”

Orbán nemzetbiztonságos? (2011. 09. 09.)

„A WikiLeaksen kiszivárgott egy távirat: „Megtanultam, hogy amikor esélyed van megölni riválisodat, akkor nem gondolkozol, hanem megteszed” – mondá állítólag egyszer Orbán Viktor valakinek, mindegy is, kinek. Azért jó lenne, ha mi helyette is elgondolkoznánk ezen a mondaton. Biztos az, hogy teljesen rendben van, hogy egy így gondolkozó ember vezeti az országot? Akiről ráadásul hosszú évek alatt bebizonyosodott, hogy ez nemcsak afféle hencegés, hanem maga a színtiszta valóság. Hogy egészen pontosan fogalmazzak: nincs ennek a dolognak nemzetbiztonsági kockázata?”