A szervezet kétnapos utcai „konzultációt” szervezett Budapesten, amelynek résztvevői képeslapokon üzenhettek a kormánynak, hogy mit kellene változtatni a költségek csökkentése, az állami lakhatási támogatások növelése érdekében. A Habitat for Humanity Magyarország igazgatója arra emlékeztetett, hogy Magyarországon lakhatási válság van, méghozzá elsősorban megfizethetőségi válság”. Szekér András értékelése szerint nagyon drágán lehet lakást venni vagy bérelni és túl magasak a lakásfenntartási költségek is, ráadásul a segélyezés átalakításával márciustól megszűnt a két utolsó szociális alapú támogatás is.
A szervezet számításai szerint Magyarországon a legszegényebb családok majdnem háromszor annyit, jövedelmük 36 százalékát kénytelenek lakhatásra költeni, mint a legjobb módúak, akik jellemzően bevételeik 13 százalékát fizetik ki erre. Így érthető, hogy a kisebb jövedelmű családok tetemes tartozást halmoznak fel, a hazai lakosság negyedének van valamilyen lakhatási hátraléka. A Habitat tapasztalatai azt mutatják, nem segít a rezsicsökkentés sem, mert a fával, szénnel tüzelőket, vagy azokat, akiknél már kikapcsolták az áramot vagy a gázt, el sem éri.
Csaknem 800 ezer háztartás nem mindig tudja megfizetni a szükséges energiáit Magyarországon. A lakhatás túl magas költségei miatt sokaknak nem marad tartalékuk felújításra és romos, néha veszélyes állapotú otthonokban kénytelenek élni. Az országos lakásállománynak mindössze 1,5 százaléka megfizethető szociális alapú bérlakás, amit a minimális jövedelemmel rendelkezők megengedhetnének maguknak. A Habitat for Humanity szerint tehát több megfizethető bérlakás, másrészt központi, szociális alapon járó lakásfenntartási támogatás kellene, hogy meg lehessen állítani ezeknek a tömegeknek a lecsúszását.
