Szijjártó EU-milliárdokat szánna a menekültáradat visszaszorítására

Magyarország kezdeményezni fogja, hogy az Európai Unió (EU) nyújtson azonnali 300 millió dolláros (83 milliárd forintos) támogatást az iraki Kurdisztánnak a menekültek ellátására, mert ennek hiányában az ott menedéket kereső kétmillió ember hamarosan megindul Európa irányába - közölte Szijjártó Péter Erbílből telefonon adott szerdai nyilatkozatában.

A külgazdasági és külügyminiszter az autonóm észak-iraki régiónak nyújtandó támogatásról szóló javaslatot az uniós bel- és külügyminiszterek október 8-i luxemburgi csúcstalálkozóján fogja ismertetni. Szijjártó Péter azt is kezdeményezni fogja, hogy a nyugat-balkáni migrációs útvonallal kapcsolatos következő konferenciára az EU-tagállamok, a nyugat-balkáni országok, valamint Törökország, Jordánia és Libanon mellett Irak és a kurdisztáni régió is kapjon meghívást.

A tárcavezető elmondta, hogy azért látogatott el az iraki Kurdisztánba, mert a bevándorlók jelentős része Irakból érkezik Európába, és ugyanez igaz Magyarországra is, ahol a negyedik legtöbb menedékkérelmet Irakból érkezett bevándorlók nyújtották be. Hangsúlyozta, a szíriai mögött ma az iraki a második legsúlyosabb humanitárius válság a világon, ráadásul a nemzetközi támogatás itt a legalacsonyabb, ha azt a krízis nagyságához viszonyítjuk.

MTI Fotó: Külgazdasági és Külügyminisztérium / Burger Zsolt

A közel-keleti országban jelenleg mintegy nyolcmillió ember szorul humanitárius segélyre, közöttük négymillió belső menekült van, egyedül a kurd régióban kétmillióan kerestek menedéket. "Amennyiben a gazdasági és biztonsági helyzet tovább romlik, akkor ezek a menekültek Európa felé veszik az irányt" - figyelmeztetett a miniszter.

Az Erbílben tartózkodó Szijjártó Péter megbeszélést folytatott Maszúd Barzánival, az iraki Kurdisztán elnökével, valamint a régió védelmi és külügyminiszterével. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, Barzánival egyetértettek abban, hogy a bevándorlási válság megoldása az Európai Unió területén kívül keresendő, valamint abban, hogy a válság okait kell megszüntetni, helyben kell kezelni a problémákat. Egyrészt vissza kell szorítani a térségben tevékenykedő, Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezetet, másrészt stabilitást kell teremteni a Közel-Keleten.

A felek abban is egyetértettek, hogy amennyiben nem jön létre megállapodás az Egyesült Államok és Oroszország között, akkor rövid távon nem várható a szíriai válság megoldása, és ez Irakra is destabilizáló hatással lehet. A miniszter szerdán látogatást tett az iraki Kurdisztánban szolgálatot teljesítő magyar katonai kontingens erbíli egységénél is. A kurdisztáni misszióról még áprilisban döntött az Országgyűlés. A parlamenti határozat szerint Magyarország legfeljebb 150 katonát küld az Iszlám Állam elleni fellépéshez az iraki Erbílben található kiképző központba.