Nobel-békedíj;Tunézia;

2015-10-09 13:22:00

Sem Merkel, sem a pápa - Meglepetés a Nobel-békedíj

Az idén sem jött be a fogadóirodák tippje, nem a legesélyesebbnek tartott Angela Merkel német kancellár vagy Ferenc pápa kapta a Nobel-békedíjat. 2015 nyertese a Tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartett. A név csalóka, nem zenészekről, hanem négy tunéziai szervezetről van szó, amely aktívan segítette békefolyamatot az arab tavasz utáni kaotikus helyzetben.

Talán az egész világ számára meglepő döntést jelentett be péntek délelőtt 11 órakor Oslóban a norvég Nobel-bizottság. A 2015-ös Nobel-békedíjat a Tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartettnek ítélték oda. A “tunéziai négyek” elnevezés nem négy személyt, hanem négy szervezetet fed - az általános munkauniót, a munkáltatók szervezetét, a Tunéziai Emberi Jogi Ligát és a Nemzeti Ügyvédi Ligát. A Kvartettet 2013. szeptemberében alapították.

A Nobel-bizottság indoklása szerint a négy szervezet együttesen segítette a tunéziai békefolyamatot a 2011 februárjában kitört arab tavasz utáni kaotikus helyzetben. Munkájuk eredményes volt, hiszen az arab tavasz országai közül egyedül Tunézia demokratizálódott, mert egyedül itt fogtak össze és működtek együtt a vallási és világi erők. A Nobel-bizottság azt reméli, hogy ez a párbeszéd követendő példa lesz más országok számára is.

Az arab tavasz hullámai mára már elültek, a döntésben vélhetően közre játszott az, hogy az utóbbi időben látványosan megtorpant, sőt kimondottan veszélybe került a demokratikus átalakulás folyamata és vészesen teret nyertek Tunéziában is a terrorszervezetek. Csak az idén több, nagy visszhangot kapott, külföldi turistákat célzó terrorcselekmény történt az országban, mint például a tuniszi Bardo Múzeumnál vagy a népszerű üdülőhelyen, Szúszában. Az is kiderült, hogy a szíriai polgárháborúban harcoló terrorszervezetekhez a közel-keleti országok közül talán Tunéziából csatlakozott a legtöbb fiatal önkéntes. A demokratizálódásért küzdő tunéziai négyek elismerésének ezért van aktuális üzenete.

Az idei Nobel-békedíjra 273 jelölés történt, 68 szervezetet és 205 személyt terjesztettek elő. A díj egyik legesélyesebb várományos Angela Merkel német kancellár volt, akit hírek szerint az ukrán válság békés rendezésében játszott szerepéért és menekültpolitikájáért díjazhattak volna. De a fogadóirodák esélyesnek tartották még Ferenc pápát, Denis Mukwege kongói orvost, aki a fegyveres konfliktusban nemi erőszakot elszenvedő nők számára nyitott kórházat, a Svájcban élő, eritreai származású Mussie Zerai orvost, aki a Földközi-tengeren menekülő bajba jutottaknak segít, és a Novaja Gazeta című orosz ellenzéki újságot is.

A Nobel-békedíjat december 10-én vehetik majd át a díjazottak. A kitüntetés 8 millió svéd koronával (mintegy 300 millió forinttal) jár.

Az először 1901-ben átadott Nobel-békedíjat azok kaphatják, akik „a legtöbbet tették a népek közti testvériség, a leszerelés és a békekonferenciák előmozdításáért”.

Spekuláció volt Merkel jelöltsége?
Angela Merkel szóvivője révén az elsők között üdvözölte a Nobel-bizottság döntését. Steffen Seibert szóvivő ugyanakkor cáfolta az utóbbi napokban tényként kezelt információt, miszerint a kancellár is a Nobel-békedíj egyik jelöltje lett volna. A Tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartett kiváló döntés volt, mondta a szóvivő.
A kancellár neve felbukkanása után következetesen kerülte a témát, de szerdán este a ZDF televízió politikai vitaműsorában kérdésre válaszolva érintette a Nobel-békedíj kérdését is. Azt mondta, nincs ideje foglalkozni ilyesmivel, és zavarja az ügy. "Szinte már nyomaszt..." – fogalmazott Merkel.



Forrás: MTI

Forrás: MTI