A kilépést Csató még az alpolgármesterrel is egyeztette, nem tartotta értelmét fizetni a tagdíjat, mert szerinte az MTT inkább a kőszínházakkal foglalkozik, ők pedig a nyárra koncentrálnak, érdemi segítség számukra nem érkezett tőlük. Az önkormányzat felé viszont állítólag érkezett nyomás a jobboldalinak tartott színházi szervezettől, hogy Csatót távolítsák el. Ha ez igaz, egyértelmű elismerése annak, hogy az MTT politikai alakulat is, és úgy tesz, mint az átkosban az egypárt ökle, amely lesújt a hozzá hűtlenekre. Ha az MTT valamit ad magára, azonnal tiltakoznia kell, a zárt ajtók mögött, a politikában már rutinosan sundám-bundám módon meghozott döntés ellen, hogy ugyan már, ilyen képtelen indokkal senkit ne távolítsanak el, mert ez rájuk is meglehetősen rossz fényt vet.
Az MTT végül kiadott egy közleményt, ebben az szerepel, hogy nekik aztán ebben semmi részük nincs, de az, hogy ilyen indokú határozatot kikérnek maguknak, egyáltalán nem. Szabó László az MTT titkára viszont lapunk megkeresésére azt mondta, rossz üzenetet hordozónak tartják, hogy a MTT-ben való tagsági vagy nem tagsági viszony, az szempont egy intézményvezető alkalmazása tekintetében. Az viszont elég életszerűtlen, hogy minden nyomás nélkül, az önkormányzatnak emiatt kedve szottyan eltávolítani valakit. A direktoroknak végképp hangosan kiabálniuk kellene, hogy azért ez csak nem járja! De vagy ahhoz az oldalhoz tartoznak, amelyik előnyöket élvezve egyetért a döntéssel, vagy ahhoz, amelyik a maga és színháza érdekében jobbnak látja hallgatni. Eljutottunk odáig, hogy a félelem az úr, hathatós szolidaritás nélkül, bárkivel bármi megtehető.
