Előfizetés

Eljárást indítanak a Merkel-kormány ellen?

Publikálás dátuma
2015.10.09. 23:14
Merkel és Seehofer egy korábbi felvételen. FOTÓ: Carsten Koall/Getty Images
Horst Seehofer bajor miniszterelnök pénteken Münchenben bejelentette, hogy Bajorország  bepanaszolja az alkotmánybíróságon a német szövetségi kormányt, és "önvédelmi intézkedéseket" tesz, ha a berlini vezetés nem gondoskodik a menedékkérők hullámának csillapításáról.

Horst Seehofer a bajor kormány rendkívüli ülése után sajtótájékoztatón közölte, hogy Bajorország a tartományok cselekvőképességének veszélyeztetésére hivatkozva fordulhat az alkotmánybírósághoz. A "bevándorlást irányítani és korlátozni kell", és ha Berlin nem teljesíti az erre vonatkozó bajor követeléseket, akkor München saját hatáskörben intézkedik - mondta Seehofer. A kilátásba helyezett lépésekről és azok időzítéséről csupán annyit mondott, hogy oktalanság volna előre elárulni részleteket.

A bajor vezetés elsősorban azt követeli Berlintől, hogy gyorsan és világosan, a világ minden részén érthető módon jelezze, hogy kimerült Németország menedékkérő-befogadási kapacitása. A második követelés az uniós külső határok jobb védelme, ebben az ügyben Berlinnek és az Európai Uniónak is sürgősen lépnie kell - mondta Joachim Herrmann bajor belügyminiszter. 

A harmadik követelés a német határok szeptember közepén visszaállított ellenőrzésének folytatása, ezt a szövetségi kormánynak a schengeni szabályok alapján be kell jelentenie, és indokolnia is kell az Európai Bizottságnál - mondta a konzervatív CSU politikusa.

A negyedik követelés a menekültügyet uniós szinten szabályozó dublini rendszer előírásainak következetes érvényesítése a közös menekültpolitkában résztvevő valamennyi uniós tagországban. Ennek érdekében szintén fel kell lépnie a berlini vezetésnek. A dublini szabályokat Németországnak is be kell tartania - hangsúlyozta Joachim Herrmann. Egyebek között sürgette, hogy a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) hagyjon fel azzal a gyakorlattal, hogy átvállalja más uniós tagállamoktól a szíriai állampolgárok menekültügyi eljárásának lefolytatását.

Azért is vissza kell térni a dublini szabályokhoz, mert azok érvényesítése nélkül értelmét veszti a menekültek elosztására kidolgozott kvótarendszer - vélekedett Joachim Herrmann. Aláhúzta: amennyiben az uniós partnerek nem tanúsítanak szabálykövető magatartást, érvényesíteni kell azt az 1993-ban az alaptörvényben - a politikai menedékjogról szóló 16. paragrafus módosítása során - rögzített előírást, hogy biztonságos országból érkező embereket nem illeti meg a menedékjog. 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy meg lehet tagadni a belépést mindazon menedékkérőktől, akik biztonságos harmadik országból kívánnak belépni Németországba - mutatott rá a bajor belügyminiszter. Nem lehet a "végtelenségig folytatni, hogy egyedül Németország tartja be a dublini előírásokat", és ha az uniós tagállamok nem térnek vissza a közös menekültpolitika előírásaihoz, akkor Németországnak a saját törvényeinek következetes alkalmazásával kell feltartóztatni a tartományok cselekvőképességét, működőképességét veszélyeztető emberáradatot - mondta Joachim Herrmann.

Horst Seehofer újságírói kérdésekre válaszolva  kiemelte: mindenkinek érdemes abból kiindulnia, hogy a bajor vezetés pontosan tudja, milyen intézkedéseket kell tenni, ha Berlin nem teljesíti a követeléseket. Ugyanakkor a stratégiának az is fontos része, hogy ezekről az intézkedésekről nem közölnek részleteket előre. A CSU elnöke ismét élesen bírálta a testvérpárt CDU elnöke, Angela Merkel kancellár vonalvezetését a menekültválságban. Egyebek között azt mondta: a kapitulációval egyenértékű az a kijelentés, hogy a 3000 kilométeres német határt nem lehet megvédeni. 

A "kapituláció pedig nem része  a bajor kormány eszközrendszerének" - jegyezte meg Horst Seehofer, utalva Angela Merkel minapi televíziós interjújára, amelyben a kancellár úgy vélekedett, hogy a német határok lezárása nem megoldás és nem is kivitelezhető. Horst Seehofer egy pénteki lapinterjúban elmondta, hogy a bajor kormány tervei között szerepel az Ausztriából érkező menedékkérők visszafordítása a határon. Azt is sürgetik, hogy Angela Merkel egyértelműen jelezze, hogy Németország befogadóképessége korlátozott.

A ZDF országos köztelevízió CSU-s forrásai szerint Horst Seehofer tudatosan fokozza az Angela Merkelre kifejtett nyomást, és biztos abban, hogy végül mégis korlátozni kell a befogadandó menedékkérők számát, és így nem a kancellárnak, hanem neki lesz igaza. 

A bajor kormányfőt ösztönzik a kancellár támogatottságának csökkenését, és saját népszerűségének emelkedését jelző közvélemény-kutatási eredmények is, és a CDU/CSU pártszövetségben egyre fokozódó elégedetlenség. "Seehofer a titkos vezére az uniópártokban mind inkább szélesedő tábornak", amely szembehelyezkedik Merkellel - mondta a CSU vezetőségének egy név nélkül nyilatkozó tagja.

A határozott CSU-s üzenetek másik címzettje az osztrák kormány, amely nem csupán nem próbálja feltartóztatni a menedékkérőket, hanem egyenesen a bajor határra szállít mindenkit. A bajor vezetés jelezni kívánja, hogy ezt nem lehet már sokáig folytatni.

Nemzetközi díjat kapott Dragomán György

A Kolozsvári Nemzetközi Könyvfesztivál díját vette át péntek délután Dragomán György író, a Fehér király és a Máglya című regények szerzője.

Gabriel Bota, a fesztivál művészeti igazgatója elmondta, hogy Dragomán György Fehér király című könyve óriási sikert aratott a román irodalomkedvelők körében. Ezért ragaszkodtak az író kolozsvári meghívásához, díjazásához, és ahhoz, hogy a Máglya román kiadását a fesztivál keretében mutassák be. A regényt Rugul címen jelentette meg román nyelven a Polirom kiadó Gábos-Foarta Ildikó fordításában.

A Kolozsvár főterén felállított sátorban tartott könyvbemutatón Visky András író, dramaturg beszélgetett Dragomán Györggyel, aki románul válaszolt a kérdésekre. Mint felidézte, 15 éves korában költözött el Marosvásárhelyről, az 1989-es romániai forradalom idején már Magyarországon élt. Amikor írni kezdte a Máglyát, még nem tudta, hogy ez a romániai forradalom, és a közvetlenül azt követő időszak regénye lesz, a történet szinte magától kanyarodott ebbe az irányba. 

Reményét fejezte ki, hogy az Erdélyből Magyarországra telepedett írók - rajta kívül Bodor Ádám és Bartis Attila - alkotásai egy kicsit a romániai irodalom részét is képezik. Visky András felvetésére, hogy miért maradtak ki teljesen az etnikai vonatkozások a könyveiből, Dragomán György azt válaszolta: már a Fehér Király megírásakor érezte, hogy nem keverheti bele a könyvbe a román-magyar szempontokat. Ha megtenné, arra érezne késztetést, hogy megpróbáljon igazságot tenni, erre pedig képtelennek érzi magát.

Elmondta, hogy készül egy harmadik regénye is, amely a Fehér Király és a Máglya világát idézi, de a három könyvet mégsem lehet trilógiának tekinteni. "Ha ezt a világot kiírom magamból, akkor talán valami egészen máshoz kezdhetek" - jegyezte meg Dragomán György.

Az íróval csütörtök este a kolozsvári magyar színház stúdiótermében találkozott a magyar olvasótábor. A mintegy 150 érdeklődő jelenlétében tartott pódiumbeszélgetésen Dragomán György egyebek között arról beszélt, hogy mindig a szabadság mibenléte érdekelte. Könyvei történetekből építkező szerkezetét magyarázva azt a viccet említette, amikor a varrógépgyár munkása otthon összerakja a gyárból hazavitt alkatrészeket, és gépfegyver jön ki belőlük.

Nemzetközi díjat kapott Dragomán György

A Kolozsvári Nemzetközi Könyvfesztivál díját vette át péntek délután Dragomán György író, a Fehér király és a Máglya című regények szerzője.

Gabriel Bota, a fesztivál művészeti igazgatója elmondta, hogy Dragomán György Fehér király című könyve óriási sikert aratott a román irodalomkedvelők körében. Ezért ragaszkodtak az író kolozsvári meghívásához, díjazásához, és ahhoz, hogy a Máglya román kiadását a fesztivál keretében mutassák be. A regényt Rugul címen jelentette meg román nyelven a Polirom kiadó Gábos-Foarta Ildikó fordításában.

A Kolozsvár főterén felállított sátorban tartott könyvbemutatón Visky András író, dramaturg beszélgetett Dragomán Györggyel, aki románul válaszolt a kérdésekre. Mint felidézte, 15 éves korában költözött el Marosvásárhelyről, az 1989-es romániai forradalom idején már Magyarországon élt. Amikor írni kezdte a Máglyát, még nem tudta, hogy ez a romániai forradalom, és a közvetlenül azt követő időszak regénye lesz, a történet szinte magától kanyarodott ebbe az irányba. 

Reményét fejezte ki, hogy az Erdélyből Magyarországra telepedett írók - rajta kívül Bodor Ádám és Bartis Attila - alkotásai egy kicsit a romániai irodalom részét is képezik. Visky András felvetésére, hogy miért maradtak ki teljesen az etnikai vonatkozások a könyveiből, Dragomán György azt válaszolta: már a Fehér Király megírásakor érezte, hogy nem keverheti bele a könyvbe a román-magyar szempontokat. Ha megtenné, arra érezne késztetést, hogy megpróbáljon igazságot tenni, erre pedig képtelennek érzi magát.

Elmondta, hogy készül egy harmadik regénye is, amely a Fehér Király és a Máglya világát idézi, de a három könyvet mégsem lehet trilógiának tekinteni. "Ha ezt a világot kiírom magamból, akkor talán valami egészen máshoz kezdhetek" - jegyezte meg Dragomán György.

Az íróval csütörtök este a kolozsvári magyar színház stúdiótermében találkozott a magyar olvasótábor. A mintegy 150 érdeklődő jelenlétében tartott pódiumbeszélgetésen Dragomán György egyebek között arról beszélt, hogy mindig a szabadság mibenléte érdekelte. Könyvei történetekből építkező szerkezetét magyarázva azt a viccet említette, amikor a varrógépgyár munkása otthon összerakja a gyárból hazavitt alkatrészeket, és gépfegyver jön ki belőlük.