Előfizetés

Viták előtt a püspökök a családszinóduson

Kemény viták várhatóak a családszinódus második helyén. Az egy héttel korábban kezdett esemény, amelyet Ferenc pápa szentmiséje vezetett be, a családokat érintő kérdésekről, egyebek mellett az elváltaknak és újraházasodottaknak kiszolgáltatandó szentségekről tanácskozik az összesen mintegy 400 meghívott.

Az eseményt három részre osztották fel. Az első hét folyamán – amint Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek a Vatikáni Rádiónak elmondta – nyelvi csoportokat állítottak fel, amelyek az instrumentum laboris munkadokumentumról tanácskoztak. Ez a dokumentum a tavalyi családszinódus eredményeit foglalja össze. Schönborn, aki a német nyelvű, Germanicus csoport munkáját vezette, úgy vélte, az első hetet konstruktív légkör jellemezte, s hatékonyabb volt a munka, mint a korábbi püspöki szinódusok alkalmával. Mint mondta, nem érezte azt a frusztrációt, mint korábban. Nem voltak heves viták. Igaz, csak általánosságban esett szó a családok témaköréről.

Ugyanakkor az igazán kényes kérdések ezen a héten kerülnek szóba, amikor az egyházi tanítás és a lelkipásztori gyakorlat összefüggéseiről lesz szó. S már a múlt héten akadt példa olyan szóváltásokra, amelyek azt jelezték, hogy vannak feszültségek a jelenlévő főpapok között. Csütörtökön Wilfrid Napier bíboros, a szinódus szervezőbizottságának dél-afrikai tagja nyíltan bírálta Thomas Rosica vatikáni szóvivőt, aki azt közölte, hogy az egyháznak „a realitások talaján kell maradnia” bizonyos a családokat érintő helyzetekben, például a válás során, s véget kell vetni a „kirekesztő hangnemnek. Nem kell tartanunk az összetett helyzetektől”. A szinódusi atyák egy része ezt a megnyilatkozást „túl liberálisnak” minősítette.

A szinódus előtt lapértesülések szerint az afrikai püspökök megállapodtak arról, megakadályozzák, hogy változás történjék az egyházi tanításban. Charles Palmer-Buckle ghánai érsek azt közölte, az afrikai prelátusok nem akadályozzák meg a vitát a szinóduson.

Csalás gyanúja a letelepedési bizniszben?

Újabb, feltételezhetően okirathamisítással súlyosbított botrány látszik kerekedni a letelepedési kötvények körül. A Magyar Nemzet információi szerint két lichtensteini cég is előbb kért engedélyt magyar letelepedési engedélyek forgalmazására a Rogán Antal vezette gazdasági bizottságtól, minthogy hazájukban megszerezte volna az ehhez szükséges engedélyekkel. A fejtörést az okozza, hogy a később kiadott engedély-igazolásokra hogyan kerülhetett korábbi, az engedély-beadási időpontra állított érkeztető pecsét.

Az eset kapcsán felvetődik, hogy - miután a jogszabály pontosan szabályozza, mit kell benyújtani ahhoz, hogy egy pályázat érvényes legyen -, törvénytelenség történhetett, ezért az Együtt okirathamisítás gyanúja miatt feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen.

A történet 2013 májusára nyúlik vissza. A VolDan Ltd. és az S&Z Program Ltd. kérelme 2013. május 23-án érkezett meg a parlament gazdasági bizottságához, miközben az lichtensteini engedélyek a kötvényforgalmazásra május 27-iek - írja az iratbetekintést elvégző Magyar Nemzet cikkében. A cégek minden további nélkül megkapták a bizottságtól az engedélyt arra, hogy többek között orosz, ukrán, türkmén, grúz, fehérorosz, azeri, üzbég, szerb, bosnyák vagy montenegrói állampolgároknak értékesíthessen letelepedési magyar államkötvényt. Igaz a S&Z Program Ltd. engedélyét később visszavonták, a VolTan Ltd. továbbra is működik, budapesti, V. kerületi címen fogadja az érdeklődőket, ahova egy VolDan Hungary Kft. is be van jegyezve. Lichtensteint feltehetőleg a kedvező adószabályozás miatt "használják" a cégtulajdonosok.

A cégeket nem csak a dátumok keveredése miatt érdemes vizsgálni: egyazon időben, a kérvény benyújtása előtt egy nappal alapították őket. A VolTan Ltd. képviselője Josef Gabriel Hermann, akinek még húsz cég van a nevén Lichtensteinben, de az alapító okiratban szerepel Walter Christoph Wachter neve is, aki az S&Z, a szintén letelepedési kötvénnyel (sikertelenül) ügynökösködő vállalkozáshoz köthető.

A Fidesz is reagált a Magyar Nemzet cikkére, ám érdemi információt a dátumok keveredéséről nem adtak. Hiánypótlásra hivatkoznak, hogy a tulajdonosi igazolások hiányoztak, és ezt lehetőség volt pótolni, különben is a kötvényforgalmazás odaítéléséről a csak június elején született döntés.

A letelepedési konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők, akik legalább 300 ezer euró, azaz 93 millió forint névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, fél év után letelepedési engedélyt kapnak, aminek birtokában szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben. A jogszabály ugyanakkor úgy szól, hogy nem közvetlenül az államtól, hanem csak közvetítő cégeken keresztül lehet a kötvényt lejegyezni. A jellemzően offshore vállalkozások viszont 23-28 millió forint közvetítői díjat kérnek kötvényenként a külföldi befektetőktől, a költségeikkel pedig nem kell a magyar államnak elszámolniuk és ellenőrizni sem lehet őket. A Magyar Nemzet írása szerint a közvetítőcégek ebből tavaly év végéig több mint 50 milliárd forint bevételhez juthattak. Az államnak eddig 660 millió eurót (205 milliárd forintot) hozott a letelepedési kötvény.

Kétnaponta tartanak földárverést

Publikálás dátuma
2015.10.12. 07:24
FOTÓ: Népszava
A kormányhivatalokban már október 15-étől helyrajzi szám szerint megszemlélhető mely állami földrészletekre lehet majd licitálni novembertől kezdődően. Az árverések a megyei jogú városokban, megyeszékhelyeken, illetve a nagyvárosokban lesznek, nagyjából minden második napon, ezeket a megyei kormányhivatalok és a Nemzeti Földalap munkatársai koordinálják - mondta Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter tegnap a közrádióban.

A licit az 5,5 millió hektár magyarországi termőterület mintegy 7 százalékát, nagyjából 350-400 hektárt érint. A miniszter kiemelte: a szabályrendszer lehetővé teszi, hogy átláthatóan, nyilvános keretek között történjen meg az állami földek értékesítése, így nemcsak a vásárolni szándékozók, hanem az érdeklődők is jelen lehetnek. A törvény értelmében egy gazda maximum 300 hektárt vásárolhat, a programban helyben lakó magyar állampolgár földművesek indulhatnak, a licitáláshoz 10 százalék letéti összeg kell. Az árverés a piaci ár plusz 10 százalékról indul - mondta. Az árverésen az nyer, aki a legmagasabb árat kínálja, a szabályozás szerint elővásárlási jogot élveznek egyebek között a haszonbérlők. (Akik többsége éppen az elmúlt néhány évben földmutyiként megismert botránysorozatban jutott a bérleményéhez, és közülük sokan a Fidesz-holdudvarához tartoznak.)

Az Együtt elutasítja a tervezett állami földértékesítési pályázatokat, ahogy korábban a földbérleti pályázatokat is elutasította, mert azokra semmi szükség nincs - mondta Szigetvári Viktor pártelnök vasárnap Felcsúton. Az ellenzéki párt vezetése polgármester-jelöltjük, Váradi András halálának egyéves évfordulója kapcsán tartott sajtótájékoztatót Orbán Viktor háza előtt. Szigetvári Viktor egy Szégyelld magad Orbán! feliratú molinó előtt azt kérte, hogy a kormány állítsa le a földértékesítéseket, és vizsgálja ki a korábbi földpályázatokat is. Úgy vélte, a Fidesz tovább súlyosbítja a helyzetet a földtulajdonok átjátszásával és "bebetonozza azokat a bérlőket, akik korrupt módon jutottak a földekhez". A pártelnök azt ígérte, hogy kormányra kerülésük esetén visszaveszik az állami tulajdonú földeket és tisztességes viszonyok között újraosztják.