Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényjavaslatot a tárcavezető az okmánybiztonság adminisztratív védelméhez, a bűnmegelőzéshez, továbbá az ismeretlen bűnelkövetők korszerű technológián alapuló, minél rövidebb időn belüli azonosításához fűződő társadalmi érdekkel indokolta.
Pintér Sándor az okmányhamisítás új elkövetési módjaira, számos bűncselekmény határon átnyúló jellegére hivatkozva szükségesnek nevezte a korszerű technológiák alkalmazását, hozzátéve, hogy meg kell teremteni a pontos és gyors azonosítást lehetővé tevő biztonságtechnikai rendszerek rendvédelmi és közigazgatási célú felhasználásának jogi alapjait.
Az országos hatósági nyilvántartásban az arcképmás adatokból képezett arcképprofilok szerepelnének, azaz nem maga a fénykép, hanem az ahhoz rendelt úgynevezett technikai kapcsoló számok. Az arcképmásból képzett arcképprofil is személyes adatnak minősülne.
A tárolt profilokban csak ügyhöz kötötten kereshetnének a jogosult szervek, az arcképelemzésnek pedig két típusa lehet: ismeretlen ember azonosítása és személyazonosság ellenőrzése. A jogszabály hatályba lépését követően egy úgynevezett ősfeltöltést végeznének annak érdekében, hogy a központi szervnél rendelkezésre álljanak a - törvényben meghatározott - nyilvántartásokban kezelt arcképek.
Az arcképelemző rendszer működtetéséért felelős központi szerv olyan technikai kapcsoló számokat kapna meg a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szervtől, amelyek például úti okmányokból vagy közlekedési okmányokból származnak, de rendelkezésére állnának adatok a menekültügyi vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartásból is.
