Újabb feltételhez kötné a kormány a családi pótlék kifizetését. A Medicalonline internetes portál értesülése szerint azoktól a szülőktől is megvonnák a támogatást, akik nem oltatják be a kötelező védőoltásokkal gyermekeiket. Miközben a családi pótlék összege 2009 óta egyetlen fillérrel sem emelkedett (lásd keretes írásunkat), a kötelező iskolába járás után 2016. januárjától már a kötelező óvodalátogatás is ott szerepel a feltételek között és nem tudni, vajon a szigor vonatkozik-e azokon a kistelepüléseken mélyszegénységben élő családokra is, ahol sem óvoda, sem szállítási lehetőség nincs.
Egyelőre nem tudni, mikor lépne hatályba az oltások beadásához kötött legújabb szigorítás, de a hírek szerint a hétköznapokban ez azt jelentené, hogy az orvosoknak - a házi gyermekorvosoknak, illetve vegyes körzetek esetében a háziorvosoknak - minden alkalommal jelenteniük kell majd a területileg illetékes kormányhivatalnak, ha egy hat év alatti kisgyereknek nem tudták beadni a kötelező vakcinákat. Amennyiben a szülők egy hónapon belül nem tudják papírral igazolni, hogy a kicsi időközben mégis megkapta az oltást, akkor a hivatal felfüggeszti a családi pótlék folyósítását.
Az újabb szankció értelme minden bizonnyal az, hogy megvédje a gyermekközösségeket a veszélyes betegségek behurcolásától, de a kérdésre adott válasz ez esetben sok szempontból is értelmezhetetlen. A legfontosabb mindjárt az, hogy eddig sem mehetett közösségbe: bölcsődébe, óvodába vagy iskolába az a gyermek, aki nem kapta meg az oltásokat, vagyis az indirekt kötelezés eddig is működött. Ha ehhez hozzávesszük a kötelező óvodáztatáshoz kötött kifizetéseket, akkor maradnak a 3 év alatti kicsik, akikre alkalmazni lehet az új fenyegetést.
A Magyar Védőnők Egyesületének elnöke a Népszavától értesült a javaslatról. Csordás Ágnes szerint nagyon kevés gyereket érint majd a szigorítás, bár azok a szülők, akik meggyőződésük alapján eddig nem adatták be a vakcinákat, valószínűleg ezután sem változtatnak álláspontjukon. Mindig van néhány eset, amikor akár kiskorú veszélyeztetése címén a bíróságig elvitt viták lezárásaként a család kifizeti a pénzbírságot. Őket vélhetően a családi pótlék megvonása sem ijeszti meg.
A védőnők nem ettől várnák a gyermekek ellátásának javítását, ők hosszabb ideje azt javasolják, a kicsik életkorhoz kötött szűrővizsgálatokon való megjelenését tegyék kötelezővé, hogy időben fel lehessen ismerni az esetleges rendellenességeket és nyomon lehessen követni a gyerekek állapotát. A vezető védőnő szerint ugyanakkor ma sem ritka, hogy egy kisgyerek nem időben kapja meg az oltásokat, ebben megakadályozhatja valamilyen betegség, vagy az is, hogy élete első éveiben olyan országban élt, ahol ezek beadása nem volt kötelező. Ilyenkor egyéni oltási terv alapján később pótolják az oltásokat.
A magyar gyerekek most sokféle oltást kapnak, amelyek megvédik őket a diftéria, a tetanusz, szamárköhögés, a járványos gyermekbénulás, pneumococcus, mumpsz, rubeola, kanyaró és tuberkulózis ellen. A fejlett világban ezek a betegségek ma már csak elvétve fordulnak elő, de az Egyesült Államokban pár éve kitört kanyaró járvány, vagy a szamárköhögésben a közelmúltban meghalt spanyol kisfiú esete arra figyelmeztet, valóban érdemes komolyan venni a védőoltások szerepét. Csak az érthetetlen, miért kell fenyegetésekkel sarokba szorítani azt a néhány családot, ahol valamiért másként gondolkodnak erről a kérdésről.