Mosdóavató államtitkárok

Két államtitkár, Rétvári Bence és Völner Pál is részt vett a Komárom-Esztergom megyei szomori iskola új vizesblokkjainak ünnepélyes átadásán – számolt be a kemma.hu. 

Völnert a miniszterelnök javaslatára október 9-i hatállyal a köztársasági elnök az Igazságügyi Minisztérium államtitkárává nevezte ki, Répássy Róbertet váltja, akit a köztársasági elnök október 8-ai hatállyal felmentett tisztségéből.

Szerző

Habitat for Humanity: menjünk haza! - Fotók

Publikálás dátuma
2015.10.15. 07:10
Önkéntesek segítenek költözés előtt FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Átmeneti otthonból albérletbe, majd egy másik szállásra – ebben a biztosnak cseppet sem nevezhető körforgásban telt eddig Csaba két lányának élete. Saját lakásuk soha nem volt, pedig a nagylány már 13 éves. Apjuk most a boldogságtól ragyogva veri le egy Thököly úti bérház harmadik emeletén a töredezett fürdőszobacsempét, felesége inkább csak hálálkodik a serénykedő önkénteseknek, amikor ott tudja hagyni a 2 éves kicsit a bölcsődében, ahová éppen most szoktatja be.

A Szociális és Rehabilitációs Alapítvány (SZÉRA) csömöri családok átmeneti otthonában mosolygott rájuk a szerencse, pályáztak és bekerültek a Habitat for Humanity Magyarország „Második esély” programjába. A két szervezet nemcsak egymásnak partnere a bajban lévő családok segítésében és ösztönzésében, hanem a zuglói önkormányzatnak is, amely ebben a formában is előre akar lépni a lepusztult bérlakásai felújításában. Amikor a lakhatási szegénység ellen küzdő civil szervezet hazai vezetője megmutatta a szoba-konyhás lakást - ahol szerencsére a vezetékeket nem kell kicserélni, „csak” újra kell festeni és burkolni a lelakott falakat, lecserélni a szerelvényeket -, saját munkatársaik mellett mindenütt az egyik legnevesebb kozmetikai multinacionális cég dolgozói álltak az állványokon. Szekér András a civil és a piaci szféra, valamint az önkormányzatok összefogását tartja a program egyik legfontosabb üzenetének, mert az ehhez hasonló együttműködések megmutathatják, hogy vannak megoldások a hajléktalanságban, vagy annak határán élő emberek, családok megmentésére.

Zuglóban megkezdődött az önkormányzati bérlakások állapotának felmérése, hogy pontosan lássák a lehetőségeiket – tudtuk meg Szabó Rebekától. A kerület alpolgármestere a Népszavának azt is hozzátette, hogy amikor márciustól a kormány megszüntette a központi lakásfenntartási támogatást, ők megerősítették azt, hogy ne veszítsék el a legszegényebb zuglóiak a lakásaikat, az adósságkezelési támogatást pedig a korábbiaknál is rövidebb idejű tartozás után ítélik meg a rászorulóknak. A kerület éppen most dolgozza át lakáskoncepcióját, gondolkodnak a lakásügynökség bevezetésén, amely magáningatlanok bevonásával bővítené a helyi bérlakás-kínálatot.

A Habitat for Humanity önálló lakásmegoldásokhoz segít családokat programjaival. Most két zuglói lakás felújításával kínálnak esélyt, hogy a családok átmeneti otthonából önálló bérleménybe költözhessenek gyermekes vagy éppen babát váró párok, de tart az a programjuk is, amelynek keretében az utcán, netán a Duna árterében élő embereknek segítenek, hogy lakásba költözhessenek. A hároméves „Elsőként lakhatást!” elnevezésű programban tíz használaton kívüli bérlakást újítanak fel főként külföldi alapítványok támogatásával, és – bár volt, aki inkább visszament a vízparti szabadságba – az általuk felkarolt emberek többségének valóban sikerül megkapaszkodni.

Az új bérlő, Csaba azt mondja, a „Második esély” azoknak segít, akik rendesen élnek, a gyerekeiket iskolába járatják, és ki tudják fizetni a bérleti díjat. A kertészeti karbantartóként dolgozó férfi bízik benne, hogy végre rendeződik az életük. Karácsonykor már szeretné azt mondani a gyerekeinek: lányok, menjünk haza!

A fő képre kattintva galéria nyílik!

Fotók: Vajda József

Ankarával egyezkedik az Unió

Publikálás dátuma
2015.10.15. 07:07
Menekült a határon: még nem tisztul a jövő FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Nem tavaly, hanem az idén készült az a TEK folyóiratában megjelent tanulmány, amely szerint nincs összefüggés a terrorizmus és az illegális migráció között. Erről tegnap írt az Index. A lap ezzel cáfolta a központot, amely kedden még arra hivatkozott, a dolgozat a mostani menekülthullám előtt készült, így a következtetés nem időszerű. A migránsválság kezelése érdekében ma ismét asztalhoz ülnek az EU állam- és kormányfői, a csúcstalálkozón Törökországgal igyekeznek megállapodni.

Ismét a menekültügy lesz a fő téma a ma kezdődő EU-csúcson, ahol a tagállamok és Ankara igyekszik valamilyen megoldást találni a migránsválságra. Törökország a válság kulcsa, vele kell megállapodni, ha a kérdést meg akarjuk oldani, de bármiféle ellentételezéshez előbb a török hatóságok segítségével csökkennie kell a menekültáradatnak - fogalmazott a találkozóra készülve Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. A BBC úgy tudja, a törökök a régóta kért uniós vízummentességet szeretnék megkapni, cserébe azért, hogy segítenek a menekültkérdés megoldásában. A tervek szerint Unió egyebek mellett több pénzzel, illetve adminisztrációs segítséggel támogatja Törökországot, amelytől viszont elvárja, hogy a partmenti vizeken járőrözhessenek az EU hajói. A mai csúcstalálkozón várhatóan a dublini rendszer jövője is napirendre kerül.

Nőtt Magyarország terrorfenyegetettsége és az "illegális bevándorlásáradat" biztonsági kockázata is emelkedett - állította Kósa Lajos, a honvédelmi bizottság fideszes elnöke a testület tegnapi zárt ülése után. A politikus szerint, ha nem zárják le a magyar-horvátó határt, akkor a migránsok száma 600 ezer fölé is emelkedhet. Kósa hétfőn az InfoRádió Aréna című műsorában bejelentette, már a héten elkészülhet a kerítés, és azt fejtegette, a migránsok többsége nem szír, nem is háborús menekült, az egész "egy hatalmas átverés". Milyen menekült az, aki a családját otthagyja a háborúban és csak maga jön? - kérdezte.

Eközben újabb részletek derültek ki arról a TEK folyóiratában megjelent tanulmányról, amelyből kiderült, nincs összefüggés a terrorizmus és az illegális migráció között. A dolgozatról, amelyre kedden talált rá Index, a TEK az állította, tavaly íródott, azóta sok minden megváltozott, egyebek mellett a migránsok összetétele, így annak megállapításai már nem érvényesek. Csakhogy a lábjegyzetek szerint 2015. január 21-én is dolgozott rajta a szerző, sőt a párizsi terrorcselekményt is elemzi, ami szintén az idén volt. Ráadásul a lábjegyzetekből kiderül, hogy a referenciaként használt irodalmakat 2015 januárjában töltötte le az internetről, az utolsót, egy Origóban megjelent cikket január 21-én. Az újabb pikáns részleteket tegnap fedezte fel a lap.

Szintén az Index szellőztette meg kedden, hogy a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára augusztusban a déli határkerítés kiépítésért felelős munkacsoport vezetőjeként olyan cégnek adott kétmilliárdos megbízást, amelynek félmilliós fizetéssel ő az igazgatótanácsi elnöke. A feladat a szerb-magyar határon húzódó kerítés építése volt, a drótfonatok rögzítésével pedig akár tízezer forintot is lehetett keresni óránként. Tegnap írásban kérdeztük a minisztérium sajtóosztályát, nem sért-e jogszabályt, hogy az államtitkár a tárca saját cégét bízta meg a vasfüggöny építésével. Ráadásul a versenyeztetés nélkül tendergyőztes HM EI igazgatótanácsának is Dankó István az elnöke. A válasszal késik a HM.

Perli a Helsinki Bizottság a Fideszt
A Magyar Helsinki Bizottság arra kéri az alapvető jogok biztosát, hogy hivatalból vizsgálja ki, mi történt szeptember 16-án a Röszkéhez közeli Horgos-2 határátkelőnél. A jogvédő szervezet szerint enélkül sohasem derül ki, jogszerű volt-e a TEK tömegoszlatása. "A TEK csapaterőben, könnygázzal, gumibottal és viperával támadt rá a határzár frissen megnyitott átjáróján a Magyarországra belépő külföldiekre" - fogalmaz a szervezet. Arra emlékeztetnek, a rendőrség fellépése nyomán több civil, köztük gyerekek és újságírók is megsérültek. Az MHB 15 pontban tesz javaslatot arra, mit lenne érdemes tisztáznia egy ombudsmani vizsgálatnak, ezek között említették azt, hogy milyen hatásköre volt a TEK-nek részt venni a tömegoszlatásban, előzetesen figyelmeztették-e a tömeget, mi indokolta a vipera és a gumibot alkalmazását, és jogszerű volt-e újságírókat előállítani.
A Fővárosi Bíróságon egyébként ma kezdődik az a polgári per, amit jó hírneve és becsülete megsértése miatt júniusban indított a Fidesz ellen a civil jogvédő szervezet. A kormánypárt májusi közleményében azt állította: "A nemzetközi spekuláns pénztőke politikai megrendeléseit teljesítő álcivil Helsinki Bizottság pofátlan módon a fekete-fehér adatokat is próbálja meghamisítani". Korábban hasonló ügyben jogerősen nyertek már a Fidesszel szemben.

Úgy látszik, a konzervatív horvát államfőnek tetszik a műszaki határzár. Kolinda Grabar-Kitarovic ugyanis egy tegnapi interjúban arról beszélt, Horvátországnak kerítést vagy valamilyen fizikai akadályt kell felállítania a határán, hogy kezelni tudja a válságot. "Nem vádolhatjuk Magyarországot azért, mert meg akarja védeni határait, nekünk a sajátunkat kell megvédeni" - fogalmazott. Azt is elmondta, Orbán Viktor nagyon aggódik a két ország viszonya miatt, és a magyar miniszterelnök tudja, hogy a leköszönő szociáldemokrata kormány retorikája és Magyarország-ellenes politikája nem a horvát nép akaratát tükrözi. Amíg az államfő fizikai akadályt sürget országa határára, Zoran Milanovic kormányfő az N1 kereskedelmi televízióban bejelentette, Zágráb kérni fogja az EU állásfoglalását a kerítés és a visegrádi négyek katonáinak jelenléte miatt.

Ötven magyarul tudó rendőrt küld Szlovákia Magyarországra, hogy korábbi kétoldalú megállapodás alapján a magyar-szerb határon szolgálatot teljesítő magyar kollégáiknak segítsenek. Erről tegnap döntött a pozsonyi kormány. Bár eredetileg arról volt szó, hogy a szomszéd ország katonákat is küld a magyar határra, végül kiderült, a katonák a Balaton 2015 gyakorlatra érkeznek, amit ugyan a migránsválsággal összefüggésben tartanak, de a résztvevők nem járőrözhetnek a déli határnál. Közben kiderült, amennyiben Ausztria megerősíti határvédelmét a menekültválság miatt, és Magyarország teljesen lezárja zöldhatárát, akkor Szlovénia is ezt teszi az osztrák határral.

Kedden 7081 embert fogtak el tiltott határátlépés miatt. Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság helyettes szóvivője tegnap az M1-nek jelezte, január elseje óta 373 490 illegális bevándorló érkezett az országba schengeni külső határon.

Feldmájer aggódik
Amennyiben a muszlim bevándorlás ilyen ütemben folytatódik, az európai zsidóság túlnyomó része el fog tűnni. Legalábbis Feldmájer Péter, korábbi Mazsihisz-elnök tegnap erről beszélt a kormányközeli Magyar Időknek. Feldmájer szerint az iszlám világban felnövő embereket abban az eszmében nevelik, hogy a zsidó államot el kell törölni a térképről. A bevándorlók között vannak "gonosz emberek, akiket gonosz vezetőik küldenek a kontinensünkre", és komoly nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthetnek. A bevándorlás megfékezése érdekében védeni kell a schengeni határokat. Magyarországot, illetve az Európai Uniót meg kell védeni a hónapok óta tartó migrációs áradattól, ezért teljesen egyetértek a határ védelmével. Ezt még kedden mondta a Magyar Időknek Szabó György, a Mazsök elnöke hozzátéve, nincs más lehetőség a határok védelmére, mint a jelenlegi, vagyis a határzár.



Szerző