Serény munkával kezdte a hétfő reggelt az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán – a hivatalos meghívó szerint – „ellátogatott” az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetbe, és ha már ott volt, sajtótájékoztatót is tartott, merthogy Budakeszin a jövőben Magyarországon először „mozgásukban akadályozott betegek fogászati ellátására is lehetőség nyílik”.
Amit Balog miniszter tett, igencsak dicséretes, bár nem tudjuk eldönteni, örüljünk-e neki, hogy a rendszer regnálásának ötödik évében ötmillió forintért végre sikerült egy mozgáskorlátozottaknak épült fogászatot megcsinálni, vagy cinikusan somolyogjunk, hogy igazán nagy lehet „ott fenn” a sikeréhség, ha már egy új fogászaton is magának a miniszternek kell büszkén átvágnia a szalagot.
A rehab amúgy hatalmas épülettömb, a kezelésre idejárók kiszolgálására méretezett (rokkant)parkolóval együtt, amelyet a fogászat megtapsikolása előtt, még kellő időben a miniszter érkezéséig, kora reggel hermetikusan lezártak. Mindenekelőtt azok elől, akiket az új fogászat is várna a derűs holnapokban. Mindenkit a tömb hátsó fertályához tereltek, ahol persze moccani sem lehetett, nem hogy sántikálva bevenni az onnan nézve ismeretlenül kócos rehab-labirintust.
És akkor sokan emlegetni kezdték az átkost, amikor még az elvtársak hivatalos mozgásához és nem az ő sántaságukhoz igazították a város életét. Már éppen átkozni kezdte tehát a rehab népe a polgártársak kivagyiságát, amikor is a tájékozottabbjába beleszakította a szót a fényes jövő szivárványa. A már megnevezett, de csak szerdán beiktatásra érett új egészségügyi államtitkár visszhangzó szava. Ónodi-Szűcs Zoltán ugyanis azt üzente a népnek, hogy ő bizony a „valós betegigényekhez akarja igazítani az ellátást”, mert az ma az intézményrendszer érdekeit tükrözi. Törődni akar velük, amihez persze nem államtitkár kellene, hanem nővér és orvos, de mindegy is: teljes offenzíva lesz az egészségügyben.
Budakesziről jelentjük: offenzíva van! A „kapuőri szerep” ugyan még nem került vissza a parkolóőröktől a háziorvosok kezébe, de amit tapasztaltunk, máris biztató. Imádkozunk is, hogy az új államtitkárnak sikerüljön, mint mondja, összeszedni az összes háttértanulmányt, amivel meggyőzhetők lesznek a döntéshozók, hogy az egészségügyre van értelme közpénzt áldozni. Ami azt illeti, meglehet a kormányfő kérése – ne kerüljön még több ember a kórházakba – általánosságban még várat magára, de tegnap a rehab már biztató jeleket mutatott. Akkor is, ha még uralkodott rajta „az a fajta élmény, ami ma egyébként jellemző az egészségügyben, hogy mindenki bolyong az ellátásban, és nem tudja, mit kéne csinálni”.
Ami pedig Balog urat illeti, egy lépéssel ő is közelebb került, ha nem is a betegekhez, mint leendő államtitkára ígéri, de az erőforráshoz alighanem. Lám, mit tesz egy lezárt parkoló.
