A konfliktus 2014 márciusáig nyúlik vissza, amikor az ukránok elsőként nyúltak ehhez a fegyverhez. Utasítást adtak a Krím-félszigeten lévő szimferopoli és szevasztopoli repülőtereknek és a félsziget déli légterének a lezárására. Az ukrán hatóságok sokmilliós bírságot róttak ki az orosz légitársaságokra, arra hivatkozva, hogy Szimferopol térségében megsértik az ukrán légteret. Ez a „légi csata” egyenesen következett abból, hogy mindkét ország magáénak tekintette és tekinti a Krím-félszigetet. A polgári légiforgalmi szervezet, az ICAO ebben a kérdésben úgy foglalt állást, hogy a Krím feletti légi-irányítási szolgálatot Oroszországnak kell biztosítania.
Az ukránok korábban megtiltották az orosz légitársaságoknak azt is, hogy Donyeckbe és Harkovba repüljenek. Az oroszok nem tétlenkedtek a válasszal. Még tavaly augusztusban az orosz kormány megtiltotta az ukrán légitársaságoknak a Grúziába, Azerbajdzsánba, Örményországba és Törökországba irányuló tranzitforgalmat Oroszország légterén keresztül. A válaszlépésre mindössze két hetet kellett várni, akkor jelentették be azokat a megszorításokat Kijevben, amelyekkel az „Aeroflot” és a „Transaero” orosz légitársaságokat sújtották. Ezek Ukrajnán keresztül bonyolították útjaikat Bulgáriába, Izraelbe, Törökországba, Egyiptomba és Görögországba.
Mindez azonban csak csendes előjáték volt ahhoz képest, ami ezután következett. Idén szeptember 28-án Kijevben olyan döntés született, hogy október 25-től, a téli menetrend kezdetétől megtiltják az orosz légitársaságoknak a berepülést Ukrajnába, valamint az átrepülést légtere fölött, ha a gépek katonai vagy kettős célú eszközöket, illetve katonákat szállítanak. Ez leginkább az „Aeroflot”, a „Rosszija” a „Transzaero”, a „Szibir”(S7) és az UTair légitársaságokat érintette, amelyek hetente 70 járatot közlekedtettek Ukrajnába. Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő azonnal válaszolt: október 25-től az ukrán légitársaságok, a „MAU”, a „Dnyiproavia” és a „YanAir” nem használhatják az orosz légteret. Erre Kijev még csattanósabb választ adott: október 25-től teljesen leállítják a közvetlen légiforgalmat Oroszországgal. Ha Moszkva visszakozna a döntésétől, akkor a Kijev tiltólistáján nem szereplő orosz társaságok előtt megnyílhat az út Ukrajna felé. De csak akkor.
Mintha mindegyik fél elsütötte volna az utolsó puskagolyóját, mi maradhat még hátra? Egy valami bizonyosan: a veszteség, amit el kell szenvednie mindkét országnak. Ki a nagyobb vesztes? E téren is mindenki mondja a magáét. Az infrastruktúráért felelős ukrán miniszter szerint a nagyobb veszteség az oroszoké, mivel sokkal több repülőjáratot közlekedtettek, mint az ukránok. Arra hivatkozott, hogy 2015 első felében a két ország között mintegy 657 ezer ember utazott repülőn, közülük 431 ezren orosz légitársaságot vettek igénybe. Azt azonban még ő sem tagadta, hogy Ukrajnát is érzékeny veszteség fogja érni. Ebben biztosak német elemzők is, akik arra figyelmeztetnek, hogy az összeomlás szélén álló ukrán gazdaság keservesen meg fogja érezni ezt az újabb terhet.
Ezen az sem változtat semmit, hogy - a miniszter szavaival - az a céljuk a szankciókkal, hogy megbüntessék és gazdasági nyomás alá helyezzék a nukleáris hatalmat. Orosz szakemberek viszont arról beszélnek, hogy ez a nyomásgyakorlás eleve hamvába holt. Ukrajnai járataiból az „Aeroflot” bevételének maximum 0,4 százaléka származott, míg az ukrán MAY légitársaság 7 százalékát veszíti el a bevételeinek. A szankciók következtében Ukrajna összességében több mint 20-szor annyit veszít, mint Oroszország.
Annyi bizonyos, hogy az orosz légitársaságok túl fogják élni a szankciókat, az azonban kétséges, hogy túlélik-e az ukránok. Az orosz társaságok forgalmuk fél százalékát veszítik el, míg az ukránok vesztesége ennél összehasonlíthatatlanul nagyobb. A legnagyobb ukrán légitársaság, a MAY bankcsőd elé néz, mivel egyszerűen nincs hová repülnie. Évi veszteségét hol 35,6 millió dollárra, hol 10 millióra becsülte a MAY sajtótitkára. Már az elmúlt esztendőt is nagy veszteséggel zárták, ami most következik az már igazi dráma. Csak az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy 2013-ban a légitársaság még profitot termelt. Bankcsőd fenyegeti a „Dnyiproavia” légitársaságot is, amely csak nemrégiben indította járatait Dnyepropetrovszkból Moszkvába.
Kereskedelmi igazgatója 30 százalékos bevételcsökkenésre számít, ami szerinte halálközeli állapotba hozza őket. És akkor még nem beszéltünk az ukrán repülőterekről, amelyek szintén nagy bevételektől esnek el. Szenvedő alanyai a helyzetnek a kiszolgáló személyzet tagjai, a szerelők, a biztonságiak… Ukrán szakértők 50-100 millió dolláros kiesést jósolnak. A legnagyobb vesztesek közé tartozik Igor Kolomojszkij ukrán üzletember, akinek a tulajdonában van az ukrán légitársaságok 65 százaléka. Többek között a „MAY”. És nem mellesleg Porosenko elnök politikai riválisa, sőt ellenfele. Amiből egyenesen következik, hogy a légtérzár belpolitikai feszültségekhez is vezet. Moszkvában arra számítanak, hogy Kolomojszkij nem fogja tétlenül tűrni, ami most történik, és háborúzni fog ellenfelével, aki a zsebébe nyúlt.
A háború nem most kezdődött kettőjük között. Még tavasszal az ukrán elnök rendelettel távolította el Kolomojszkijt a dnyeptropetrovszki regionális kormányzói székből. Erre nem sokkal az után került sor, hogy Ukrajna egyik leggazdagabb embere fegyvereseivel bevonult az UkrTranszNafta állami olajvállalat irodájába, hogy visszahelyezze hivatalába a hozzá kötődő, leváltott vezetőt. Az üzletember pénzelte állítólag a legszélsőségesebb jobboldali fegyveres csoportokat, s külföldön is igyekszik ártani legfőbb ellenfelének, Porosenkónak.
Arról kevesebb szó esik, mit veszítenek a hétköznapi emberek. Egyes becslések szerint az utasok 70-80 százaléka ukrán. Az Avia.ru elnevezésű hírportál főszerkesztője hívta fel a figyelmet arra, hogy a járatok utasai nagyobb részt olyan ukrán állampolgárok voltak, akik Oroszországban dolgoznak. Most új lehetőségeket kell felkutatniuk. Ilyen lehetőséget kínál a török, a lett, a lengyel, a cseh, az osztrák és a német légitársaság, csakhogy nagy kitérőkkel, és nyilvánvalóan sokkal drágább jegyekkel. Nyerhetnek az ügyön a fehéroroszok, akik máris keresik a lehetőséget az új helyzetben.
A „Belavia” belorusz légitársaság lehet a nagy nyertes, amely Minszk és Moszkva, valamint Minszk és Kijev között szervez járatokat. Most mindkét viszonylatban emelheti járatai számát. Természetesen csak akkor, ha ehhez mindkét fél hozzájárulását megkapja. Ha nem, egyelőre változatlanul marad lehetőségként: a vasút. Mindezzel nem számoltak a szankciók bevezetői, akiknek döntéseit kizárólag politikai szándékok vezérelték. Moszkvai hírmagyarázók az ukrán kormány alapvető célját abban látják, hogy tovább lazítsák a két ország kapcsolatait.
Egyre többet bírálják a kijevi kormányt nyugati szövetségesei. Angela Merkel kancellár felszólította Kijevet arra, hogy hatékonyabban lépjen fel a korrupció ellen. Mindezt néhány nappal Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő berlini látogatása előtt közölte. Merkel és Jacenyuk pénteken közösen nyitnak meg egy német-ukrán gazdasági konferenciát. A német kancellár elismeréssel szólt ugyan Kijev reformintézkedéseiről, de hozzátette, hogy az országnak még nagyon hosszú utat kell megtennie. „Csökkenteni kell az oligarchák befolyását, átláthatóvá kell tenni az állam működését” – hangoztatta Angela Merkel. A kancellár múlt csütörtökön úgy foglalt állást, lát reményt a politikai megoldásra a kelet-ukrajnai válság kapcsán, de addig nem oldják fel a Moszkva elleni szankciókat, amíg Oroszország nem tartja magát a minszki megállapodáshoz.