Trócsányit félreértették

Ismét magyarázkodni kényszerült Trócsányi László a romákkal kapcsolatos kijelentése miatt. Az EUobserver beszámolója szerint az igazságügyi miniszter hétfőn Brüsszelben azt fejtegette, fennáll a veszélye, hogy a romák Szíriában kötnek ki a dzsihádisták, vagy más radikálisok oldalán. Később kiderült, Trócsányi csak a radikalizmus és a romák közötti lehetséges kapcsolatról beszélt. Magyarország nem tud menekülteket befogadni, mert 800 ezer cigány felzárkóztatásáról kell gondoskodnia. Ezt még májusban közölte a miniszter, amit szerinte az ellenzék félremagyarázott.

Fennáll annak a veszélye, hogy a romák dzsihádista vagy más radikális csoportokhoz csatlakozzanak Szíriában. Erről az EUobserver beszámolója szerint hétfőn azon a brüsszeli konferencián beszélt Trócsányi László, ahol húsz miniszter a büntető igazságszolgáltatás válaszait kereste a radikalizációra. A cikkben az szerepel, hogy az igazságügyi miniszter a jelenlévőket arra figyelmeztette, Európa 12 milliós roma lakossága a radikálisok "célcsoportja lehet". A lap tudósítója a tanácskozás után állítólag megkereste a brüsszeli magyar állandó képviseletet és arra kért választ, vajon egy római katolikus roma miért döntene úgy, hogy radikális dzsihádista csoportokhoz csatlakozva harcoljon Szíriában. A szóvivő erre azt mondta, miután jogfosztottak, így általában hajlamosabbak a radikalizációra, de a miniszter álláspontja csak hipotézis.

Bár a szóvivőnek eszébe sem jutott Trócsányit kiigazítani, inkább arról beszélt, miért radikalizálódhatnak a romák, az Így írnánk mi blog fordításából kiderült, a tárcavezető felszólalásában sem Szíria, sem a dzsihadisták nem szerepeltek. "Én egy másik aspektusra szeretném felhívni a figyelmet, amiről eddig nem volt szó. A radikalizmus azonban más csoportokat is érinthet. Európában 10-12 milliós roma lakosság él. Az Európai Unió soros elnöksége alatt kiemelt programként tekintettünk az Európai Unió roma keretstratégiájára. Úgy érezzük, hogy rendkívül fontos dologról van szó. Le vannak szakadva, az ő társadalmi felzárkóztatásuk rendkívül fontos, hisz ők is áldozatai lehetnek a radikalizációnak. Tehát szeretném, ha az Európai Bizottság a roma keretstratégia programot a jövőben is kiemelt programként tekintené" - fogalmazott az igazságügyi miniszter. A megszólalás ugyan nem illett az elhangzottak sorába, de nem volt olyan kemény, mint amiről vélhetően a szinkrontolmácsolás okozta tévedés miatt az EUobserver beszámolt. Az Igazságügyi Minisztérium provokációnak tartja a történteket.

Trócsányinak májusban azért kellett magyarázkodnia, mert az Inforádiónak azt mondta, Magyarország már csak azért sem tudja befogadni a gazdasági menekülteket, mert 800 ezer cigány felzárkóztatásáról kell gondoskodnia. Akkor, akár most, az ellenzék felháborodott a miniszter kijelentésén és távozását követelte. Trócsányi viszont mondatainak tudatos félremagyarázásáról beszélt, és néhány pártot azzal vádolt, csak azért, mert a magyarországi roma közösség felemelésének ügyét fontosabbnak érzi, mint a gazdasági bevándorlók támogatását, "alaptalanul rasszizmust kiáltanak".

Magyarország nem szól bele abba, mely nemzet kikkel akar együtt élni, kiket akar befogadni, de azt sem akarja, hogy mások szóljanak bele abba, kiket fogadjanak be a magyarok. Orbán Viktor szeptember elején, a külügyi misszióvezetők értekezletén a menekülthelyzet kapcsán fogalmazott úgy, "mint ahogy nekünk is az adottságunk, hogy függetlenül, hogy ki mit gondol róla, hogy szereti-e a túrós csuszát, vagy nem, Magyarországnak az a történelmi adottsága, hogy együtt él néhány százezer romával. Ezt valakik, valahol, valamikor eldöntötték, amit mi megörököltünk. (...) De mi nem támasztjuk senki felé azt az igényt, nyugati irányba különösen nem, hogy ők is éljenek együtt nagy számú roma kisebbséggel". Akkor roma szervezetek, ellenzéki pártok tiltakoztak Orbán mondatai ellen. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda elfogadhatatlannak nevezte, hogy a miniszterelnök egy nemzettől idegen testként beszéljen az Alaptörvényben államalkotó tényezőként elismert roma nemzetiségről.

Szűrővizsgálatra kötelezhetők a menedékkérők

Egészségügyi szűrővizsgálatra kötelezhetők a menedékkérők, erről döntött az Országgyűlés. A Ház tegnap felhatalmazta az országos tisztifőorvost, hogy tömeges bevándorlás okozta vagy más egészségügyi válsághelyzetekben kötelező szűrést rendelhessen el. Fertőzésveszélyre hivatkozva tegnap egyébként megtagadta a munkát az éjszakás és a nappalos tolatócsapat is a gyékényesi vasútállomáson - közölte a VDSzSz. A vasutasok fertőzésveszélyre hivatkozva nem dolgoztak, mert a migránsvonatok ugyan elmentek, a szemét és az ürülék viszont a mai napig ott van a vágányok között.

Elcsendesedtek a magyar határok

A letenyei határátkelő teljesen üres volt tegnap reggel. A határokon nyugalom van, éjfélig 22 határsértőt fogtak el, mindannyian a szerb szakasz felől érkeztek. Erről Bakondi György beszélt tegnap a TV2 Mokkában. A miniszterelnöki megbízott szerint nem az a kérdés, mi lesz, ha Szlovénia is lezárja a határt, inkább az, milyen hatással lesz a többi ország migrációs politikájára, ha Németország korlátozza a bevándorlók számát.

Eközben délután megérkezett Budapestre az az ötven szlovák rendőr, akit néhány órával korábban Robert Fico kormányfő és Robert Kalinák belügyminiszter indított útnak Pozsonyból. A Készenléti Rendőrségen Pintér Sándor jelenlétüket az összefogás mintapéldájának nevezte. A szlovák rendőrök a magyar-szerb határon szolgálatot teljesítő magyar kollégáiknak segítenek.

Tegnap délelőttre eltűntek a menekültek a horvátországi Drávamagyaródról, ahol hétfőn több száz migráns a szakadó esőben és hidegben a horvát és a szlovén határ közé, a senki földjére szorult. Délután a szlovén határnál kialakított táborban mintegy 2500 menekült várta, hogy átkelhessen Ausztriába. A szlovén tranzittáborba folyamatosan érkeznek a menekültek, a buszok ingajáratban közlekednek a horvát határ és az osztrák határ között, és Ausztriától függ, hány menekültet indítanak el a szlovén oldalról az onnan csupán 400 méternyire lévő osztrák táborba.

Amennyiben Szlovénia és Ausztria drasztikusan csökkenti a migránsok fogadását, Horvátországnak nincs más választása, mint hogy meggátolja az illegális bevándorlók beáramlását az országba, ebben az esetben pedig akár kerítést is hajlandó építeni szerbiai határán - írta a Jutarnji List című horvát liberális napilap. Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök viszont megismételte, országa semmilyen körülmények között nem emel falakat vagy kerítéseket a határain.

Veszélybe kerülhet a 160 ezer menekült elosztására kidolgozott európai uniós terv, mert a Görögországba érkező menedékkérők nem hajlandók helyben benyújtani kérelmüket, hanem utaznak tovább Németország felé - mondta az EU soros elnöki tisztségét betöltő Luxemburg bevándorlási és menekültügyi minisztere a Spiegel Online-nak. Jean Asselborn szerint a Törökországból az égei-tengeri szigetekre érkező menedékkérők "inkább hisznek az embercsempészeknek, mint a helyi hatóságoknak", ami azzal fenyeget, hogy működésképtelen lesz az európai uniós tagállamok közötti elosztási rendszer. Kontrát Károly belügyi államtitkár az M1-nek megismételte, minden jogi lehetőséget megvizsgál és javaslatot terjeszt a parlamentnek, hogy ne kelljen alkalmaznia a kötelező uniós kvótákat és Magyarországnak "ne kelljen befogadnia kötelező módon egy menekültet se".

Magyarország támogatja Törökország európai uniós csatlakozási tárgyalásainak és a török vízumliberalizációnak a gyorsítását, hiszen az Ankarával való együttműködés kulcsfontosságú az Európát sújtó menekültválság kezelésében. Ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte tegnap a török fővárosból telefonon az MTI-vel.