Műsormagazin;alapkamat;infláció;V4-ek;béremelés;

2015-10-21 07:00:00

Sereghajtóvá tettek a bérek

A Monetáris Tanács várhatóan 2017 második feléig a jelenlegi 1,35 százalékos szinten tartja a forint alapkamatát, a jegybankárok tegnapi, kamatdöntő ülésükön sem változtattak rajta. A 3 százalékos inflációs szint elérése még távol van. A tanács és az elemzők szerint is nőtt az esélye egy nagyobb mértékű béremelésnek.

Mivel a mostani 0 százalék körüli fogyasztói árindex olyan alacsony, hogy nem érezhető inflációs nyomás, így - elemzők véleménye szerint - megnőtt az esélye egy nagyobb mértékű béremelésnek, anélkül hogy a forint jelentősebb gyengülésétől kellene tartani. Így egy sajátos helyzet állhat elő, hiszen a Monetáris Tanács is megállapította, hogy az elmúlt hónapban a fogyasztói árak csökkentek, márpedig ilyenkor látszólag semmi sem indokol egy nagyobb mértékű általános béremelés. A régiós összehasonlítások ugyanakkor azt mutatják, hogy a hazai átlagos bérszínvonal, amellyel 2004-ben, az Európai Unióba történő belépésünk időszakában még megelőztük a többi, újonnan taggá váló országot a régióban, ma már 20 százalékkal elmarad a Visegrádi négyek többi államától. Erre Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője hívta fel a figyelmet egy tegnapi sajtóbeszélgetésen.

Egy jelentősebb, általános béremelésre azért is szükség van - érvelt a szakember, mert folyamatosan nő Magyarországon a szakember hiány, ami már a gazdasági növekedés fékjévé is vált.

Az a tény, hogy nem megfelelő a szakirányú képzés, közismert, az azonban csak mostanában vált általános jelenséggé, hogy a legjobb szakemberek tömeges külföldi munkavégzése már nemzetgazdaságilag is mérhető károkat okoz. Mivel az országon belüli mobilitás a lakhatási problémák miatt sokkal bonyolultabb, mint a külföldi munkavállalás, az oktatás-képzés esetleges reformja pedig csak évek múlva hozhatja meg gyümölcsét, így a leggyorsabban a bérproblémák megoldása látszik kivitelezhetőnek - érvelt Török Zoltán. Az elemző hozzátette, a gazdálkodó szervezeteknél sem ütközik ez olyan erős ellenállásba, mint gondolnánk, bár a költségek növekedését a munkáltatók nem kedvelik.

A bérek növekedése révén tovább nőhet a lakossági fogyasztás, ami a GDP bővülését eredményezi - mondta a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A béremelés már csak azért is indokolt lehet, mert a múlt évi rezsicsökkentés, illetve az üzemanyagárak tavalyi mérséklődése miatt a bázis alacsonyabb lett, így az idei esztendő végén - a Raiffeisen Bank szakértői szerint - már 1 százalékos lesz a 12 hónapos infláció mértéke, ami jövőre akár a kétszeresére is növekedhet

A Monetáris Tanács közleménye is úgy fogalmazott, hogy "a (...) mutatók mérsékelt inflációs nyomást jeleznek. Az élénkülő belső kereslet és az emelkedő bérek eredményeként a maginfláció fokozatosan növekedhet." Vagyis a jegybankárok prognózisukban ugyancsak a béremeléssel számolnak. Az alapkamat szinten tartásával a Monetáris Tanácsnak az a célja, hogy "az árazás és a bérezés középtávon is a jegybanki inflációs céllal összhangban alakuljon", ami azt jelenti, hogy legalább 3 százalékos béremelést tartanak indokoltnak. A fogyasztói árindex a Monetáris Tanács előrejelzése szerint 5-8 negyedév alatt növekedhet a 3 százalékos érték közelébe, vagyis 2017 előtt olyan inflációs nyomás, amely az alapkamat megváltozását indokolja - a jegybankárok szerint - nem várható.

Az alacsony bérek miatt sok szakember külföldön vállal munkát FOTÓ: NÉPSZAVA

Az alacsony bérek miatt sok szakember külföldön vállal munkát FOTÓ: NÉPSZAVA

A béremelés szükségességét a szocialisták is szorgalmazzák. Közleményükben úgy fogalmaznak, hogy "a statisztikai számításokban rendkívül sikeres Fidesz-kormánynak inkább az általános fizetésemelésen kellene dolgoznia, mert egész Európában a magyarok érzik leginkább, hogy nem becsülik eléggé a munkájukat, nem kapnak annyi fizetést, amiből meg lehet élni. Ma már a magyar lakosság egyharmada szegénységben él, miközben Európában csökken a szegények száma. Döbbenetes, hogy a szegénységben és kirekesztettségben élők lassan fele gyermek" - írta az MSZP.

Az MSZP szerint nem az állami vezetők ötmillió forintra felemelt fizetési plafonjával kellene felhúzni a kereseti statisztikát, hanem az átlagfizetések azonnali és radikális emelésével. A szocialisták változatlanul 50 százalékos azonnali fizetésemelést követelnek a közszféra minden dolgozójának, a versenyszférában foglalkoztatottaknak pedig adócsökkentéssel lehetne azonnali béremelést adni. Az MSZP kiáll a nettó 100 ezer forintos minimálbér és az 50 ezer forintos minimálnyugdíj mellett.

Augusztusi bérstatisztika
Augusztusban a közszférában 9,8 százalékkal emelkedtek a havi bruttó bérek, vagyis a tavalyi 202,3 ezer forint után most 222,2 ezer forint volt az átlag – közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal. Az esztendő nyolcadik hónapjában átlagosan 145,5 ezer forintot vittek haza a munkavállalók. Ilyen mértékű növekedés általában csak az év végén szokott előfordulni. (Így történt tavaly is.) A mostani magasabb bér a fegyveres testületek illetményemelésének és a szociális területen dolgozók részére történő kiegészítő pótlék bevezetésének volt köszönhető.
Emellett a versenyszférában is jelentős bérnövekedés történt, a bruttó és a nettó bér egyaránt átlagosan 3,8 százalékkal emelkedett, így ebben a szférában dolgozók már 165,5 ezer forintot kerestek augusztusban. Mindezek nyomán országosan a bruttó átlagbér 241 680, a nettó pedig 158 301 forint volt, mindkettő 5,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Augusztusban a versenyszféra semmit sem tudott hozzá tenni a bővüléshez, igaz, elvenni sem tudott belőle.
A havi statisztikát ezúttal is jelentősen torzítja,hogy újra megugrott a közfoglalkoztatottak létszáma – mondta Suppán Gergely, a Takarékbank szenior elemzője. A következő időszakban, már 2016 elején, a bérfolyamatokra hatással lehet, hogy több ágazatban, például a kiskereskedelemben munkaerőhiány tapasztalható, és ezért béremelési nyomás alakulhat ki ezekben az ágazatokban – fejtette ki Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.