Mintha méhkashoz hasonlított volna a Vatikán a családszinódus előtt és alatt. A családokat érintő kérdések megvitatása során minden korábbinál nyilvánvalóbbá vált a főpapok megosztottsága. Rejtelmes dokumentumok kerültek elő, amelyekből kiderült, milyen nyomás alá helyezik a konzervatívok a pápát, aztán jönnek a menetrendszerű cáfolatok, majd óvatos beismerések. Különös játék ez, amelynél nem világos, ki irányít a háttérből.
A L’Espresso című lap múlt hétfőn közölt egy levelet, amelyet 13 konzervatív főpap írt alá. Ebben a pápát bírálták, mert az aláírók szerint eleve elrendelte a családszinódus sorsát. Először az a hír járta, hogy az aláírók között volt egyebek mellett Erdő Péter bíboros is, ezt azonban hamar cáfolták. Aki viszont elismerte, hogy aláírt „egy levelet”, a Vatikán gazdasági ügyekért felelős főpapja, George Pell ausztrál, valamint a dél-afrikai Wilfrid Fox Napier bíboros volt. Azt is hozzátették azonban, hogy az általuk szignált üzenet „tartalmában kicsit más” volt. Két levél keringett tehát? – merülhet fel a kérdés.
Ezután az America Magazine, az egyesült államokbeli jezsuiták lapja újabb neveket közölt, akik állítólag szintén aláírók voltak. Elio Sgreccia olasz, John Njue kenyai, Daniel DiNardo amerikai, valamint Norberto Rivera Carrera mexikói kardinális nevét említették a cikkben, ez utóbbi azonban hivatalos közleményében cáfolta, hogy aláírta „ezt” a levelet. A mutató névmáson van a hangsúly, mert azt nem közölte, hogy egy másik dokumentumot ne szignált volna.
Ezután Timothy Dolan New York-i bíboros, érsek is elismerte, ő is az aláírók között volt, igaz, óvatosan el is határolódott a dokumentumtól, azt állítván, olaszul volt, nem is igazán értette, el is felejtkezett róla, s különben is csak jót akart, minden Pell bíboros ötlete volt. Szólásra jelentkezett ezután a konzervatívok vezéralakjának tartott Gerhard Ludwig Müller, a Hittani Kongregáció prefektusa, aki nem azt ítélte el, hogy a pápát ilyen nyomás alá helyezik, hanem azt, hogy a levélről értesülhetett a nyilvánosság.
A főpapok megosztottsága különösen az amerikai egyházban vált szembetűnővé, ahol már a főpapokat mintha nem is zavarná, hogy kitudódik, mennyire ellenséges közöttük a viszony. Olyannyira, hogy az egyes lapok hasábjain üzennek egymásnak. Charles Chaput philadelphiai bíboros múlt pénteken a The Wall Street Journalban jelentetett meg cikket, amelyben azt írta, hogy az egyházban aggodalommal várják a családszinódus záródokumentumát. Chaput éles támadást intézett a reformerek ellen, akik „miközben azt állítják, nem akarnak változtatni az egyházi tanításon, a hűség állandó emlegetésével el akarják leplezni azt, hogy lehetővé tennék az elváltak és újraházasodottak számára az áldozást” – emelte ki.
Szintén pénteken megszólalt Blase Cupich chicagói érsek, aki sajtóértekezletén azt közölte, nem ért egyet azzal, hogy aggodalom előzné meg a záródokumentum nyilvánosságra hozatalát. Utalt arra, hogy amikor a szinódus során egy ízben a pápával beszélt, „sugárzott róla a nyugalom, a béke. Úgy vélem, mindannyiunknak így kellene viszonyulnia ehhez a kérdéshez” – fogalmazott.
Chaput bíborost Donald Wuerl washingtoni bíboros, érsek is támadta amiatt, mert szerinte nem hűséges a pápához. Chaput erre azzal vágott vissza, hogy az egyházfőt két napig látta vendégül Philadelhiában, szeptemberi amerikai látogatása során, s aki azt vélte felfedezni, hogy a pápa konzervatív ellenzékéhez tartozik, „annak szemorvoshoz kellene mennie”. Wuerl bíboros Daniel DiNardóra is megorrolt, aki nem cáfolta, hogy a levél aláírója lenne. Wuerl is tagja annak a bizottságnak, amelynek feladata a záródokumentum végső formába öntése.
Ezeknek a viharoknak előbb-utóbb akár pozitív következményei is lehetnek. Tisztább lehet a kép, jobban láthatjuk, kiket sorolhatunk a pápa támogatói közé, illetve kik azok, akik mindent elkövetnek, hogy keresztbe tegyenek törekvéseinek. Ferenc pápa számára mindenesetre nagy csalódás lehet George Pell bíboros viselkedése. Komoly posztot adott neki az egyházfő, hiszen az ausztrál főpap intézi a Szentszék pénzügyeit, áskálódásai miatt azonban megrendült benne a bizalma. Azaz nemcsak emiatt. Azért is, mert bár éppen az lenne a dolga, hogy csökkentse a kiadásokat, magától nem tagadja meg a luxust. Olasz lapértesülések szerint félmillió eurót költött ruhákra, 15 ezer eurót keres, remek római ingatlanban lakik, ahol a havi bérleti díj 2900 euró (!), rendszeresen business classon utazik repülései alkalmával. Ráadásul egyre erősebb a vád vele szemben, amely szerint Ausztráliában igyekezett eltussolni a papok szexuális visszaéléseivel kapcsolatos ügyeket.
Úgy hírlik, a pápa megelégelte mindezt, s hamarosan elveheti Pell bíborostól, (aki egyébként a pápa tanácsadó testületének is tagja), egy sor kompetenciáját, s nagyobb szerepet szán egyik bizalmasának, Óscar Rodríguez Maradiaga hondurasi bíborosnak: a tegucigalpai érsek koordinálja a tanácsadói testület munkáját.
Közben megszólalt George Pell, aki a CNA katolikus hírügynökségnek elmondta, ő csak aggódik az egyházi tanításért, s „a pápa azt mondta, a doktrína sem marad érintetlen. De nem tartozom a pápa ellenzékékez, nem vagyok lázadó” – hangoztatta.
Egyes pletykák szerint az említett levél a gazdasági titkárságról szivárogott ki, s Lucio Ángel Vallejo Balda spanyol főpap lehetett a „tettes”, aki szintén a gazdasági prefektúrán dolgozik, s megromlott a viszonya Pell-lel.
A vatikáni záródokumentumot csütörtökön mutatják be, s szombaton szavaz róla a mintegy 270 bíboros. Hogy a dokumentumot teljes egészében nyilvánosságra hozzák-e, vagy a pápa kiegészíti majd saját gondolataival, ezt egyelőre nem lehet tudni, erről az egyházfőnek kell döntést hoznia.
Szerdán a végső dokumentumot, a „Relatio finalist” kidolgozó munkacsoporton volt a sor, hogy kidolgozza a végső szövegtervezetet. A bizottság munkáját Erdő Péter bíboros, prímás irányítja. A végső szöveg megszerkesztése nem egyszerű feladat. Heiner Koch berlini érsek a würzburgi Tagespost című lapnak elmondta, hogy a munka során beillesztik, összeegyeztetik azokat a szövegrészeket, amelyeket az egyes munkacsoportok dolgoztak ki keddig. Koch úgy véli azonban, az lenne a leggyümölcsözőbb, ha a pápa lényegében a saját maga szövegét tárná a bíborosok elé. Koch püspök szerint bölcsebb lett volna, ha a püspökök a két szinódus (a tavaly október, s a mostani) között is folytatták volna a munkát, s tanácsokat kértek volna olyan egyházjogi, dogmatikai szakértőktől, pszichológusoktól, akik a család témakörében otthonosak mozognak. Mint mondta, mindenki számára nyilvánvalónak kell lennie, hogy a pápa döntését akkor is el kell fogadni, ha az nem tetszik egyes szinódusi atyáknak.
Az egyes nyelvi csoportok dokumentumai alapján nem lehet messzemenő következtetéseket levonni arról, hogy inkább a haladók érdekeinek felel majd meg a záródokumentum, vagy a konzervatívok véleménye kerekedik felül. A nyilvánosságra hozott szövegtervezetek ugyanis inkább általánosságokat tartalmaztak. Szakértők szerint a kompromisszumos megoldás a legvalószínűbb, amely szerint a záródokumentumba belefoglalják, hogy a családokat érintő kényesebb kérdésre a későbbiekben visszatérnek még. Így elássák a csatabárdot az egymással szembenálló főpapok. Legalábbis egy rövid időre.
