Egyik riválisa épp a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP), amelynek parlamentbe jutása törte meg az AKP 13 éves kétharmados dominanciáját, s akadályozta meg ezáltal Erdogan alkotmánymódosítási tervét, az elnöki köztársaság létrehozását. A Kurd Munkáspárt (PKK) elleni katonai akciót is az AKP támogatottságának növelésére próbálja felhasználni Erdogan, aki már többször PKK szimpátiával vádolta meg a HDP-t, ami ankarai olvasatban a terrorizmus támogatását jelenti. A felmérések azt mutatják, hogy a kiújult kurd-török konfliktus, a hatalom katonai fellépése nem segítik Erdogan törekvéseit, az AKP, csoda nélkül ezúttal sem tud abszolút többséget szerezni, újra kénytelen lesz koalíciós tárgyalásokba bocsátkozni, ami a júniusi voksolást követően is kudarcba fulladt. Ezért egészen irreális elmélettel állt elő Erdogan.
Ankara már korábban is próbálta összemosni az Iszlám Államot (IS) és az ellene harcoló kurd PKK-t, de ezúttal az államfő hármas összeesküvést emlegetett. A Reuters hírügynökség jelentése szerint azt állította, hogy az október 10-i, 102 halálos áldozatot követelő öngyilkos ankarai merénylet, amelyet egy kurdbarát béketüntetés résztvevői ellen követtek el, az Iszlám Állam, a PKK illetve a "mukhabarat" – a szíriai titkosrendőrség - közös akciója volt. A két öngyilkos merénylő egyikét azonosították a török hatóságok, Yunus Emre Alagoz az IS szimpatizánsa volt. Mindeddig semmilyen bizonyíték nincs arra vonatkozóan, hogy a PKK-nak vagy a szír rezsimnek bármi köze lenne a történtekhez.
A török ügyészség előzetes vizsgálatot kezdeményezett hanyagság vádjával Selami Altinok belügyminiszter és több alkalmazottja ellen az ankarai merénylet kapcsán. A Hürriyet ellenzéki lap szerint esélye sincs a vizsgálatnak, mert a minisztereket célzó eljárásokra a kormánynak is rá kell bólintania.