Előfizetés

Bagósok közé száműzik az e-cigiseket

Publikálás dátuma
2015.10.24. 07:15
Hamarosan együtt szívhatnak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Egy friss törvénytervezet értelmében az elektromos cigarettát használókra a dohányzáshoz hasonló korlátozó szabályok lépnének életbe, azaz a kocsmákból, közösségi terekből is kitiltanák őket. Az e-cigik forgalomba hozatalát is szigorítanák. Az érintett cégeket, szakmai szervezeteket kihagyták a döntéshozatalból.

Az elektronikus cigarettát csak ott lehet használni, ahol dohányozni is lehet, automatából az ilyen eszköz, illetve az utántöltő patronja nem árusítható, a forgalomba hozatalát pedig fél évvel korábban be kell jelenteni - egyebek mellett ezeket tartalmazza az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) az az egészségügyi jogszabályokat módosító törvénytervezet, amely hétfőn jelent meg a kormány honlapján.

Jelenleg a szabályok betartásáért felelős ember akkor bírságolható, ha nem vagy nem megfelelően teljesíti a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettséget, valamint ha elmulasztja a tilalmak, korlátozások ellenőrzési kötelezettséget. A tervezet ezt kiegészíti a korlátozással érintett, a dohányzásra kijelölt helyeken, helyiségekben, közterületeken nem, vagy nem megfelelő felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával, illetve annak nem szembetűnő módon történő megjelölésével. A bírság továbbra is 100 ezertől 250 ezer forint lehet. A kiterjesztés vonatkozik az intézményekre, szervezetekre, az üzemeltetőkre vagy gazdasági társaságokra is. A bírság rájuk nézve is változatlan: 1 milliótól, 2,5 millió forintig terjed.

Az elektronikus cigaretta forgalomba hozatalát is kormányrendelet szabályozza majd. A tervezet erről mindössze annyit mond, hogy az elektronikus cigaretták és utántöltő flakonok gyártói és importőrei, a forgalomba hozatal előtt hat hónappal kötelesek bejelenteni - igazgatási szolgáltatás díj ellenében - az ÁNTSZ-nek minden olyan termékről, amelyet forgalomba kívánnak hozni. Ha nem tesznek eleget a bejelentési, adatszolgáltatási vagy tájékoztatásadási kötelezettségüknek - vagy az e-cigarettát és utántöltőt a törvény rendelkezéseinek megsértésével hozzák forgalomba - az ÁNTSZ legfeljebb 50 millió forint értékű bírságot szabhat ki rájuk. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény pedig kiegészül azzal, hogy a dohányboltokban elektronikus cigarettát, utántöltő flakont és dohányzást imitáló elektronikus eszközt is lehet árusítani.

Mi az elektromos cigaretta?

Az elektromos cigaretta egy dohányterméket imitáló elektronikus eszköz. Leggyakrabban cigaretta formában használják, de létezik e-szivar és még e-vízipipa is. A kis szerkezetben egy tartály gondoskodik arról a gőzről – mert itt nem füstről, hanem egy gőz-keverékről van szó – amelyet a felhasználó ki és belélegez. A liquidnek hívott tartályból létezik nikotint, nikotint és aromákat, valamint csak aromákat tartalmazó. Ugyanitt írják azt is, hogy a nikotint is tartalmazó típusok gyógyszernek, a kizárólag aromát tartalmazó fajták általános terméknek minősülnek.

Az e-cigi forgalmazásában érintetteket és a szakmai szervezeteket a minisztérium gyakorlatilag kizárta a döntéshozatalból, a törvénytervezet véleményezésére pedig csak két napot hagyott, ami az érintettek szerint nonszensz, a kormány valójában most is a szakma megkérdezése nélkül, látszategyeztetések keretében határoz. Ficsor Zoltán, a Villanypára Egyesület elnöke a 24.hu-nak elmondta: a változtatások híre még pletykák szintjén sem jutott el hozzájuk, pedig ők már korábban is keresték az Emmi-t, például az e-cigikre vonatkozó uniós szabályok honosításakor, amely szerintük túl általánosan fogalmaz és egyes termékek indokolatlanul erős korlátozását okozza.

Mivel akkor nem jártak sikerrel, most nyílt levélben fogalmazták meg aggodalmaikat. Úgy vélik, nem jó ötlet, hogy trafikokban is lehet majd e-cigit árusítani, mivel ott sem a szakmai hozzáértés, sem pedig a fiatalok védelme nincs biztosítva. "A veszélyeztetett fiatalok eddig is hozzájutottak minden olyan dohánytermékhez amire vágytak, álszentség ezt a lépést úgy beállítani mintha ez lenne az egyedüli alternatívája a megóvásuknak. Az e-cigaretta nem kapu a dohányzáshoz, ezt több tanulmány is kimutatta az elmúlt években. Ez a piac a kezdete óta önszabályzó módon védi a fiatalkorúakat az elektromos cigarettához jutástól" - írták.

Ficsor a webportálnak azt mondta: a forgalmazásra vonatkozó változtatások mintegy ezer vállalkozást érinthetnek, a hat hónapos bejelentési határidő pedig túl hosszú egy ilyen gyorsan változó piacon, így az is előfordulhat, hogy miközben a kereskedők a hatósági engedélyre várnak, nem lesz mit kínálniuk a vásárlóknak. Ha a kormány javaslata életbe lép, az e-cigi internetes kereskedelme is megszűnik, használóiknak a dohányosokhoz kell csatlakozniuk a dohányzásra kijelölt helyeken, ráadásul a teljesen nikotinmentes eszközöket is a dohánytermékekkel veszik egy kalap alá - ami már csak azért is ostobaság, mert orvosszakértői vélemények szerint az e-cigi a passzív dohányzás ártalmait is megszünteti, így viszont az ízesített párát lehelők a valódi dohányfüstösökkel lesznek összeeresztve.

Az elmúlt években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az e-cigik megjelenésével a hagyományos cigaretták eladásai csökkennek. A Wells Frago tavalyi elemzése szerint 2020-ban az Egyesült Államokban e-cigarettából már többet fognak eladni, mint a hagyományos fajtából. Ez jórészt az egyre szigorúbb dohányzásellenes szabályoknak is köszönhető - így nem csoda, ha a hagyományos cigarettát gyártók minden erejükkel azon vannak, hogy az e-cigivel is, mint "rendes dohánnyal" bánjanak a jogalkotók.

Korábban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is több javaslatot tett az e-cigik használatának és árusításának szigorítására, az elektromos cigarettát is dohányterméknek minősítenék. Igaz, elismerték, vannak arra utaló jelek, hogy az e-cigaretta kevésbé káros, mint a hagyományos, de így is veszélyezteti a fiatalkorúakat, a terhes anyák magzatjait. Az e-cigaretta használatakor keletkező légnemű anyag ugyanis nem csupán "vízpára", ahogyan az a reklámokban szerepel, hanem más elemeket is tartalmaz.

Egy 53 tudósból álló csoport ugyanakkor arra figyelmeztette a WHO-t, ne minősítse dohányterméknek az elektromos cigarettát, mert azzal veszélybe sodorja a dohányzás okozta halálozás és betegségek visszaszorításának esélyét - szerintük az e-cigik nem a "probléma részét" képezik a dohányzás elleni küzdelemben, hanem éppenséggel a megoldás részei. A kis nikotinkapszulákra inkább gyógyszerként kellene tekinteni. Magyarországon eddig egyébként a gyógyszertörvény szabályozta az e-cigik forgalmazását, nikotinos töltőpatronokat patikákban azonban nem lehetett kapni.

Ugyancsak a 24.hu-nak Dr. Zentai István kutató úgy nyilatkozott: az e-cigi az egyetlen olyan működő alternatíva, amellyel vissza lehet szorítani a dohányzást, szerinte a jóval ártalmatlanabb elektromos cigi emberek ezreinek az életét menti meg (az "akareterővel leszokók" 97 százaléka nagy lépésük megtétele után 12 hónappal rágyújtanak, a nikotintapaszok sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket). Ezért is tartja "szemforgató ostobaságnak", hogy az egészségvédelem zászlaja alatt akarják kivéreztetni a módszert.

Zentai hangsúlyozza: szinte összehasonlíthatatlan a normál és az elektromos cigaretta egészségre gyakorolt hatása, utóbbiból jelentősen kevesebb nikotin szívódik fel és azokat a káros, mérgező anyagokat sem juttatja a szervezetbe, amelyeket a sima cigaretta igen. Ráadásul, mivel a nemzeti dohányboltok csak a dohányellátótól szerezhetik be készleteiket – amelynek termékskálájába nekik nincsen beleszólásuk – Zentai arra figyelmeztet: ha a dohányellátó egy eldobható, silány minőségű elektromos cigaretta típust kínál fel a boltoknak, az e-cigaretta jelenleg virágzó piaca összeomlik.

Királyi gondolat, királyi születésnap

Pontosan 30 évvel ezelőtt, 1985 októberében nyitotta meg kapuit Budapesten a Kaltenberg Bajor Királyi Söröző. Az étterem mai helyén – a Kinizsi utca 30-36. szám alatt - a 19. században kaszárnya működött, majd dohánygyár lett, a pincéjét pedig hosszú éveken át raktárként használták. Az épület 30 évvel ezelőtt éledt újjá, ekkor alakították ki a mai sörházat és az éttermet.

Az akkor Demján Sándor által vezetett Skála-Coop kezdeményezésére létrejött vegyesvállalat egyedülállónak számított a nyolcvanas évek közepén. A nyitás utáni hónapokban a kígyózó sorok jól mutatták az étterem hihetetlen népszerűségét. A harminc év alatt mintegy hatmillió látogatót fogadott. Az étterem mögött kialakított sörgyár a mai napig friss sörrel várja az idelátogatókat.

A napokban tartott jubileumi ünnepségen többek között bemutatták az első étlapot – melyen egy korsó sör 29, egy Sváb pecsenye 69 forintba került –, illetve a Kaltenberg klubtagsági kártyát, ami 1985-ben 60 Ft volt. ,,A Kaltenberg jól példázza, hogy csak a kiváló minőségű munka és szolgáltatás hozza meg gyümölcsét. Igen nehéz volt akkor megértetni a sörfőzőkkel, hogy az eredeti recepttől való csupán 0, 1 százalékos eltérés esetében is a teljes főzetet ki kell önteni - mondta az ünnepségen Demján Sándor.

Papp Dénes, mint tulajdonos kiemelte, hogy „a vállalkozás a mai napig családi dinasztiaként követi a több generációra visszanyúló hagyományokat. Fiamnak, Papp Dánielnek adom át a stafétabotot, amit még én is apámtól kaptam.”

Felfüggesztik a józsefvárosi kilakoltatásokat

Felfüggesztik a kilakoltatásokat a VIII. kerületben, vagyis a téli moratórium lejártáig senkit nem raknak utcára – jelentette be Kocsis Máté a képviselő-testület csütörtöki ülésén. A polgármester arról értekezett, hogy "humanitárius szempontokat" is figyelembe kell venni, s egyben jelezte, a lakhatási területen érintett önkormányzati hivatalok és bürokrácia sem működik kifogástalanul.

Ezzel igencsak meglepte az ellenzéki politikusokat és a civil érdekvédőket, akik a fideszes polgármestert eddig hevesen támadták szegényellenes intézkedései miatt. Kocsis lépése azért is váratlan, mert a hajléktalanokat büntető, a Kék Pontot ellehetetlenítő és a városrehabilitációra hivatkozva a kilakoltatásokat sem ellenző polgármester eddig nem a szociális érzékenység szobraként élt a köztudatban. 2014 június óta mintegy 300 családot rakott utcára a VIII. kerületi önkormányzat, többeket a megfelelő elhelyezés biztosítása nélkül – írja a hvg.hu. Úgy tudni, az elmúlt két-három napban legalább 14 embert költöztettek ki a Magdolna utcából.

A polgármester megnyilatkozása és visszakozása nyilvánvalóan nagyrészt azoknak az elmúlt hetekben kilakoltatás előtt álló lakosoknak köszönhető, akik különböző módokon szembe mertek szállni az önkormányzat akaratával. Voltak, akik a sajtó nyilvánossága előtt vállalták véleményüket, és sokan vették ki részüket a kilakoltatások elleni különböző tiltakozásokból.

A Város Mindenkié csoport üdvözli Kocsis Máté bejelentését, ugyanakkor hozzátették: a polgármester nem őszinte akkor, amikor a kilakoltatásokkal szembeni lakossági ellenállás felelősségét az önkormányzati apparátusra hárítja - az ugyanis világos politikai szándékot teljesít. Ahogyan korábban is írták, a kerület különböző intézkedései mögött felfedezhető a kerületi lakosság lecserelésének szándéka. Erre utal a polgármester számos sajtónyilatkozatán kívül például az is, hogy a Magdolna Negyed Program utolsó ütemében felújított házakat részben épp a hátralékosok nagyon magas aránya alapján választották ki - azt azonban már egyáltalán nem tartották szem előtt, hogy az eredetileg ott lakó, szegényebb lakók miképpen tudnak otthonaikban maradni. Így aztán - nem ,,meglepő” módon - a felújítások végeztével a kilakoltatások is megindultak. Egy városrész felújítása nem járhat a szegényebb városlakók elűzésével. Amennyiben mégis, úgy a döntéshozóknak viselniük kell a lakosok kisemmizésével járó politikai következményeket.

A Magyar Szociális Fórum szerint a téli kilakoltatási moratórium december 1-jei életbe lépéséig országszerte több száz otthonból lakoltatják ki, illetve akarják kilakoltatni az embereket, az esetek túlnyomó többségében önkormányzati bérlakásból.

Józsefvárosi bérlőket hátrányosan érinthet a Kúria döntése

A Józsefvárosi Önkormányzat jelenleg minden bejelentett józsefvárosi lakásbérlő számára adómentességet biztosít a kommunális adó alól. A Kúria viszont az ombudsman indítványára úgy döntött, hogy ez nem felel meg a hatályos jogszabályoknak, ami hátrányosan érinti a lakásbérlők egy részét. A Kúria döntése alapján ugyanis a 2016-os évre vonatkozóan már adót kell fizetnie annak, aki nem magánszemélytől bérel lakást. Az önkormányzat tiszteletben tartja a Kúria döntését, de nem ért vele egyet, ezért vizsgálja annak jogi lehetőségeit, hogy ezeknek a bérlőknek se kelljen adót fizetniük a jövőben sem